Az idei emelés előtt utoljára az előző évtized közepén volt érdemi bérfelzárkóztatás, de a bűvös 80 százalékot sokan még akkor sem érték el.
A naperőművek mellett a lakosság spórolása és nagy ipari üzemek leállása, visszafogása is hozzájárult az üvegházhatású gázkibocsátás jelentős csökkenéséhez.
Nagyobb mértékben estek vissza a beruházások, mint a járvány miatti lezárások idején, nem látszik nyoma az épülő autó- és akkugyáraknak sem.
Az akkumulátorgyártás mögötti termelési lánc veszélyes vegyszerek előállítására szakosodott szereplője is megjelenik Magyarországon.
Az átlagkereset 50 százalékára emelné 2027-ig a minimálbért Nagy Márton, ám ehhez az arányhoz már tavaly is közel járt a legkisebb adható fizetés.
Rengeteg magyar életét mentené meg, ha működne a kormány bonus-malus szűrési ötlete.
Az éjszaka megjelent rendelet lehetővé teszi az eddigi határérték túllépését, amivel már ma is élhet az erőmű, de a jövőben még fontosabbá válhat.
A gyenge második negyedéves magyar GDP-adat az elemzőket is meglepte, és az előző negyedévhez képest csak két uniós tagállam teljesítménye nézett ki csúnyábban.
Magyarországon az idei első hét hónapban 4,4 fokkal volt melegebb, mint a iparosodás előtt, míg a globális átlag ennek majdnem csak a harmada egyéves időtávon.
Nagy Márton 2022 óta nagy lendülettel szerzi a kormányzati feladatokat és felelősségi köröket, a hetekben akár a Nébihet is bekebelezheti a minisztériuma.