Szocho-kedvezményeken keresztül tenné érdekeltté a kormány a munkaadókat abban, hogy minél több alkalmazottat küldjenek el az állam által kínált szűrővizsgálatokra a következő évtől. Az eddigi szűrések mellé egy általános, népbetegségeket kiszűrő programot tervez bevezetni a kormány, ami sokakban ellenérzéseket váltott ki.

• Bonus-malus rendszer kidolgozását említette Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára, ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területéről lehet ismerős, továbbá elmondta, hogy invazív beavatkozással vagy sugárterheléssel járó vizsgálatok nem tehetők majd kötelezővé.

Miért fontos ez? A születéskor várható élettartam Magyarországon 76,9 év, míg az uniós átlag 81,5 év a 2023-as adatok alapján, tehát bőven van mit javítani a magyar lakosság egészségén. Ehhez járulhat hozzá az elsősorban szív- és érrendszeri, daganatos és mozgásszervi népbetegségek szűrésére tervezett program.

• Az egészségesen töltött évek és a minél hosszabb élet mellett például a táppénzen töltött idő szempontjából sem közömbös a lakosság egészsége. A tervezett szűrés kockázatbecslésekhez alkalmazandó kérdőívek és klinikai vizsgálatok sorából állna össze, amelyek gyakorisága az életkor és az egészségi állapot függvényeiben alakul.

Igen, de: a szűrővizsgálatok betegségek korai, még jól kezelhető stádiumban történő felismerése mellett mellékhatásokkal, károkkal is járhatnak a résztvevők lelki állapotára vonatkozóan, felesleges aggodalmat vagy épp túlzó biztonságérzetet keltve bennük. A mostani magyarországi szűrések zömén az úgynevezett tájékozódáson alapuló önkéntesség elve szerint lehet részt venni.

• Tavaly év végén engedte el a kormány a korábban kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot, már nem általános, hanem csak egyes munkakörökre vonatkozó előírás az alkalmassági ellenőrzés. Pedig ez az évenkénti vizsgálat sokaknak azon ritka alkalmak egyike volt, amikor orvos látta őket.

Számokban: az emlőrák esetében például ha adott a korai felismerés és kezelés, akkor az ötéves túlélés valószínűsége meghaladja a 80 százalékot. Noha szervezett emlőszűrés Magyarországon is működik, a 2019-es becslések a magyar nők egyik legmagasabb mellrák miatti halálozását mutatták Európában.

• A vizsgálatokon való részvételi arány is alacsony Magyarországon, az 50 és 69 év közötti nők 29,8 százaléka jelent meg mammográfián a 2022-es adatfelvételt megelőző két évben, míg ugyanez az érték a skandináv tagállamokban 80 százalék fölött alakult. Az emlőszűrés mellett a méhnyak- és a vastagbélszűrés működik meghívásos alapon.

• A halálozások 22 százalékát okozták rosszindulatú daganatok és hasonló arányban fordult elő heveny szívizom-elhalás (vagyis infarktus), illetve egyéb ischaemiás szívbetegség (23 százalék) 2022-ben. Az Európai Unióban is ezek a vezető halálokok, igaz, a keringési rendszer megbetegedései jóval magasabb, közel egyharmados arányt tesznek ki.

Előzmények: hasonló megoldásra volt már példa a koronavírus elleni védőoltások esetében, a kormány ugyanis a munkáltatók számára lehetővé tette az oltás előírását az alkalmazottaiknak 2021 őszén, ám az opció kockázatai miatt nem volt népszerű a versenyszférában. Az állami intézményeknél dolgozók számára mindenesetre kötelezővé vált az oltakozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok cég hatalmas kockázatot vállalna a kötelező oltással, nem is merik meglépniA cégek nagy többsége nem teheti meg, hogy alkalmazottai harmadát-negyedét szabadságolja az oltás hiánya miatt, mert nem tud helyettük kit felvenni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egészségügy születéskor várható élettartam szűrés szűrővizsgálat Olvasson tovább a kategóriában