Már nem számít, ha túl meleg a Duna az atomerőműnél, de mi lesz, ha elkészül Paks 2?
A Duna túlmelegedése miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét csütörtök délután, de a hőmérsékleti határérték mára miniszteri engedéllyel átléphetővé vált a Magyar Közlönyben éjjel megjelent rendelet szerint. Nagy melegben évek óta rendre visszatér a környezetvédelmi és energiaellátási szempontokat szembeállító probléma.
Miért fontos ez? Az erőmű Dunából kivett, majd oda magasabb hőmérsékleten visszaengedett hűtővize tovább melegíti a kánikulában eleve felmelegedett folyót, káros körülményeket teremtve az ottani élővilág számára.
- Ha egy meghatározott szakaszon eléri a 29,5 fokot a víz hőmérséklete, eddig le kellett szabályozni a reaktorok működését, erre került sor tegnap a 4. blokk esetében.
Igen, de: ellátásbiztonsági kihívásokat és extrém áramárakat okozhat az atomerőművi kapacitás kiesése az áramtermelésből, ezek kiküszöbölésére lazított a kormányzat az eddigi szabályokon a július végén társadalmi egyeztetésre bocsátott, majd mára elfogadott módosítással. A lazítást több szakmai civil szervezet is bírálta az egyhetes véleményezési időszakban.
Előzmények: a Paksi Atomerőműnél 2018-ban felismerhették, hogy egyre nehezebb lesz elkerülni a Duna vizének túlmelegedését a klímaváltozás miatt, amire egy, a problémakörrel kapcsolatos vizsgálat indítása utal. Ebben az évben csak egy jogi kiskapu révén sikerült megúszni a leszabályozást, a víz hőmérsékletét ugyanis nem a legmelegebb órákban mérték.
- Tavalyelőtt egyszer, tavaly két alkalommal volt szükség július-augusztusban az úgynevezett részleges visszaterhelésre, 22-72 órányi időtartamban. Az atomerőmű üzemelésének kezdete óta a Duna maximális hőmérséklet átlaga közel 3 fokkal emelkedett az Energiaügyi Minisztérium bejegyzésében idézett adatok szerint.
Tágabb kontextus: Európa-szerte előfordul, hogy hasonló okok miatt kell visszafogni az atomerőművek működését, ami akár a fűtés költségeit is befolyásolhatja. A kieső nukleáris kapacitásokat ugyanis gáztüzelésű erőművekkel lehet viszonylag könnyen helyettesíteni, amelyek nyári működtetése megnehezíti a felkészülést a közelgő fűtési szezonra.
Mi várható? A felmelegedés miatt várhatóan egyre gyakrabban lesz olyan hőség, amikor elérheti a Duna vize a kritikus hőmérsékletet. Paks 2 miatt ráadásul még több hűtővízre lesz szükség, vagyis fokozódik az atomerőművek által okozott hőterhelés. Az ennek megelőzésére alkalmas létesítményekkel kapcsolatban is műszaki, társadalmi problémák merülnek fel.
Közélet
Az első Orbán-kormány alatt épült annyi lakás, mint ami most ambiciózus cél lett
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
