Bár legtöbbször a lakossági fogyasztás reméltnél lassabb növekedése és az export külpiacainak gyengélkedése kerül szóba a magyar gazdaság szenvedésének okaként, a mai beruházási adat megmutatta, hogy ez is lehúzza a teljesítményt.

Számokban: az idei második negyedévben a beruházások közel 17 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a kiigazított adatok szerint 14,5 százalékos a mínusz. Ez nagyobb visszaesés, mint amit a koronavírus-járvány első hulláma miatt elrendelt lezárások idején rögzített a statisztika.

• Negyedéves alapon ennyire nem kiemelkedően rossz a helyzet, a mostani -7 százaléknál volt már rosszabb négy éve (-9,4%) és 2022 végén (-7,1%) is az utóbbi bő öt év során.

Miért fontos ez? A beruházások az ország gazdasági teljesítményének (GDP) fontos összetevőjét alkotják (felhasználási oldalról nézve) a fogyasztás, a külkereskedelmi egyenleg^*export mínusz import és az áruk készletváltozásának egyenlege mellett.

• A GDP alakulása kiemelten figyelt mutató a kormány gazdaságpolitikájának megítélésekor, és olyan szempontból is fontos mérce, hogy ehhez viszonyítják például a költségvetési hiány és az államadósság alakulását.
• A vártnál kisebb GDP-növekedés kedvezőtlenebbé teszi ezeket a mutatókat, ami miatt akár költségvetési egyenlegjavító intézkedésekre (megszorítások) is szükség lehet, mint nemrég (tranzakciós illeték emelése, egyes különadók fenntartása).

Felülnézet: a KSH szerint a beruházások csökkenéséhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.

• A közigazgatás pozitív említése elsőre furcsa lehet az állami beruházások elhalasztása közepette, de ahogy a Portfolio megemlíti, a közpénzből finanszírozott útfelújítások a szállítási ágazatba tartoznak.
• A feldolgozóiparban annak ellenére esnek vissza a beruházások, hogy jelenleg számos hatalmas üzem (például BMW, CATL, BYD) építése zajlik masszív állami támogatással. Ezek azonban a jelek szerint nem képesek átbillenteni a mérleget. Igaz, ezek nélkül még rosszabb lenne a beruházási összkép.

Mi várható? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap az Indexnek azt mondta, vizsgálják, miként tudnak állami beruházásokat eltolni 2025-ről 2026-27-re. Ha megvalósul, ez továbbra is nyomás alatt tartja majd a beruházásokat.

Igen, de: a miniszter arról is beszélt, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára célzott beruházástámogatási rendszert kell létrehozni, ami javíthatja a statisztikát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bizonytalanság jele, hogy nem költekeznek még a vállalatok semHová tűntek a beruházások? - teszik fel a kérdést elemző szerzőink, akik szerint rejtélyről azért nem beszélhetünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg ömlik a külföldi tőke Magyarországra, de a 13 milliárd eurós összeg háttere zavarosAkadnak kérdőjelek a külügyminisztériumi statisztikák körül, de a magyarországi beruházási tendenciák valóban szembementek a közelmúltban kedvezőtlen globális trendekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit mond a magyar gazdaságról, hogy kínai autógyár épül a hazai szalámiüzem helyén?Elhúzott a járműgyártás az élelmiszeripar mellett, mégsem biztos, hogy jobban jár az ország egy autógyártó munkással, mint egy szalámikészítővel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi hoz többet a magyar gazdaságnak, egy kiló szalámi vagy egy kiló autó?Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami beruházások beruházások BMW BYD catl GDP-növekedés Olvasson tovább a kategóriában