Egyelőre senki sem tudja, merre fog fejlődni az akkumulátorgyártás, mennyire szorosan kötődik az autóiparhoz – viszont új és dinamikusan változik, ezért a magyarországi megjelenése megrángatta a munkaerőpiacot. Több ezres szakember-igény jelentkezett hirtelen egy munkaerőhiányos területen, főleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és közép vállalatoktól – minderről Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója beszélt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A magyar vegyiparnak további kihívásokkal is szembe kell néznie: lényegében egy kedvezőtlen gazdasági környezetben, az energiaválság mellett kell megtennie a szükséges lépéseket a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez. Erre mondják a szakembereknek, hogy a magyar vegyipar a “tökéletes vihar” állapotában van jelenleg.
Ahogy egyébként a globális vegyipar is, ugyanis a területen világelső Kína lassulása befékezte a szektort, ráadásul a második legnagyobb vegyipari szereplő, az EU lassabban tud reagálni az új helyzetre, mint az Egyesült Államok.
“Ennek ellenére Magyarországon nem volt a vegyiparban létszámcsökkenés, és úgy tűnik, hogy nem is lesz, mert a szakemberek várakozása szerint túl vagyunk a mélyponton, már idén, majd aztán jövőre lassú emelkedés jöhet”, mondta Szabó Csaba, aki szerint a szakemberhiány általános és hatalmas probléma.
Holtzer Péter és Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója (jobbra)
“Vegyészek, vegyészmérnökök, gépészmérnökök kellenének, nagy számban, ahogy például IT-szakemberekre is tízezres nagyságrendben lenne szükség.”
Ezek a természettudományos képzésekből kerülhetnek ki, ami viszont európai szinten és Magyarországon is visszaszorulóban van, egyre kevésbé divatos – összefüggésben az égető tanárhiánnyal és a tanárképzés népszerűtlenségével.
A természettudományos képzés már az alap oktatási szinteken hiányos, lényegében “már akkor elveszítjük a fiatalokat, amikor először érdemben találkoznak az iskolában kémiával, fizikával”.
A vállalatok ezért igyekeznek megjelenni minél alacsonyabb oktatási szinteken, minél több helyen, egy pályaorientációs programmal. “Ezt csinálja a szövetség is, de az út elején járunk még”, mondta Szabó.
Ehhez persze az is kellene, hogy Magyarországon megjelenjen az oktatásba való gazdasági befektetés igénye: Finnország és Dél-Korea példája azt mutatja, hogy ez pár évtized alatt jelentős megtérülést hoz egy országnak.
__
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
A podcast elkészítésében közreműködött: Pálos Máté.
A 28. óra előző részei:
Podcast
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Fontos
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
