Magyarország a két világháború között egy birodalmi expanzió farvizén, a hitleri Németországgal szövetségben remélte Trianon revízióját. Bár ez néhány évre részlegesen sikerült, a világháborús pusztulás és a holokauszt tragédiája után a területi nyereség is semmivé lett.
A német orientáció kritikusai között jobboldali radikálisok is voltak. A németellenes magyar fajvédők egyszerre voltak hangos antiszemiták és a nyilasok ellenfelei. Vajon csak az volt a bajuk, hogy a magyarok nem árják? Hogy lehet, hogy még azok is fajelméleti alapon álltak és birodalmi illúziókat kergettek, akik készek voltak fegyveresen is szembeszállni Hitlerrel?
Jobboldali radikalizmusról és annak önellentmondásairól, a szuverenista célok és a külpolitikai orientáció összeütközéséről Bartha Ákos történésszel beszélgetünk a G7 Podcast történelmi témájú adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
1945 előtt az egész magyar politikai életnek a Német Birodalomhoz való viszony volt a fő törésvonala, és ez a korabeli szélsőjobbot is megosztotta. Történész vendégünk szavaival:
A hitleri német projektben a nyilasok megtalálták a maguk számításait segéderőként. Ezzel szemben a fajvédők nem demokrata látószögből kritizálták ezt, hanem megtalálták a maguk birodalmi gondolatát, a turanizmust.
Míg a népszerűbb nyilasok bejelentkeztek a németek szálláscsinálóinak szerepére, a szintén antiszemitaként és antibolsevikként induló magyar fajvédők egyre inkább németellenesek lettek, olyannyira, hogy 1939-ben szabadcsapatokat küldtek Lengyelországba, hogy harcoljanak a németekkel. Ez akkor még meghiúsult, de a nyilas uralom alatt már ők lettek az egyébként nem túl nagy méretű hazai fegyveres ellenállás legfontosabb csoportjai, és heves antiszemitizmusuk ellenére még a zsidó embermentésben is aktív szerepet játszottak.
Mindezt az államszocializmusban igyekeztek elfelejteni, de valójában a magyar antifasiszták között radikális jobboldaliak is voltak. Róluk szól Bartha Ákos (Magyar Kutatási Hálózat Történettudományi Intézete) idén megjelent könyve, a Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem 1938-1945.
Azt, hogy vannak rögeszméi valakinek, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen tömeggyilkos legyen
– mondta a kutató a podcastban Bajcsy-Zsilinszky Endre embermentéséről, bemutatva, hogy olyan figurák is a fajvédők közé tartoztak, mint a fegyveres ellenállást szervező Kiss János altábornagy, akinek ma is utca viseli a nevét Budán.
Hogy lehet értelmezni a fajvédők ellentmondásosnak látszó nézeteit, kik alkották ezeket a csoportokat, mi hajtotta őket a németellenesség felé, és vajon miért támogatta őket titokban a vezérkari főnökség hírszerző osztálya is?
A podcastban mindezek mellett beszélünk:
- a szélsőjobb és a Harmadik Birodalom nem is olyan egyszerű viszonyáról,
- a Rongyos Gárda legendáriumáról,
- a kárpátaljai és felvidéki magyar szabadcsapatokról,
- az első háborúellenes politikai flashmobról,
- a szélsőjobb és a kommunisták közötti kapcsolatról,
- a szuverenista elképzelések és külpolitikai irány ellentmondásairól
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
