Magyarországról a határokat elhagyva a legtöbb hazai vállalat Szlovákia és Románia irányába indul, nagyon kevesen merik a régió határait elhagyni. Kínára végképp kevesen mernek kitörési pontként gondolni. Ugyan Kína egy 1,4 milliárdos piac, de az országon belül az Európában megszokottnál is nagyobb különbségek vannak, így a jól megválasztott partner és régió segítségével kisebb vállalatok is megtalálhatják a lehetőségeket. Erre pedig a gyakorlatban is látott számos példát Holch Gábor, Kínában élő magyar tanácsadó.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Jelenleg Kínában és Kelet-Ázsiában leginkább multinacionális cégeknek ad tanácsot. Holch Gábor története izgalmas, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) megkezdett diplomáciai karrierjét 2002-ben egy néhány hónapnyira tervezett sanghaji kalandra cserélte. Immár 20 éve él Kínában, 15 éve pedig saját tanácsadócéget alapított – ezzel mutatva példát arra, hogy magyarként is lehet érvényesülni az óriási országban.
Ma már globális nagyvállalatoknak ad tanácsokat, többek között abban, hogyan tudják a nemzetközi standardjaikat és a helyi kulturális adottságokat összeegyeztetni.
Kínában az írott szerződések és az íratlan szabályok betartása is másképp működik, mint Európában vagy Amerikában. Érdemes ennek kapcsán megérteni, hogy a kínai vállalkozók sokkal kockázatosabb terepen mozognak: az állami vállalatok és az államilag támogatott magántulajdonú nagyvállalatokkal szemben a tisztán piaci alapon működő cégek nem bízhatnak az állami háttérben.
Ők nem kapnak állami vagy uniós támogatásokat, csak saját magukban bízhatnak – ezért hajlandók gyorsan és kockázatos lépéseket is meghozni, de emiatt igen ébernek és hatékonynak kell lenniük az európai szemmel akár nem is olyan etikusnak tűnő lehetőségek kihasználásában is. Ezt az adottságot pedig el kell tudni fogadniuk azoknak, akik Kínában üzletelnek – de megfelelő felkészüléssel ez jóval kisebb kihívást okoz, mint azt sokan gondolnák.
Az azonos szakterületen dolgozók sokkal jobban megértik egymást. Két mikrobiológus vagy két sales-es is jól megérti egymást. (…) Amikor elkezdjük keverni ezeket a funkciókat, akkor sokkal nagyobb kulturális félreértésekre kerülhet sor
– emelte ki Holch Gábor.
Egy tipikus kulturális különbség, hogy míg a nyugati nagyvállalatok vezetői üzleti szempontok mentén gondolkodnak, a kínai állami vállalatok vezetői pártfunkciót töltenek be. Számos nagyvállalatban van állami részesedés, vagy vállal aktív szerepet az állam. Az állami alkalmazottak pedig teljesen más célrendszer szerint gondolkodnak.
A partnerek megválasztásakor nagyon fontos az erőviszonyok felmérése: az óriási méretű kínai vállalatok helyett érdemes hasonló méretű partnereket találni. De az sem biztos, hogy Kelet-Ázsián belül Kína az optimális partner.
A nemzeti karakternek jelentős hatása van az üzleti gondolkodásra Holch Gábor szerint:
sokszor nagyon jól megérti magát egy magyar üzletember egy vietnámival a következő ok miatt: a vietnámiak is ugyanúgy tekintenek magukra, mint ahogy mi tesszük Európán belül.
Mindkét ország gondolkodásban megjelenik a nagy birodalmak közé szorultság eszméje. Kína önmagára egy birodalomként tekint, ezért a kis Magyarországot nem egyrangú partnerként kezelik. Önmagában ez a hozzáállás is megmutatja, hogy miért lehet könnyebben más dél-kelet-ázsiai országban üzleti kapcsolatokat építeni.
Magyarország egyik előnye lehetne, hogy az Európai Unió kapujaként tud megjelenni Kínában. Hiába ismerik kevesen Kínában Magyarországot részletesen, néhány nap alatt hamar utánajárnak, hogy milyen gazdasági súlya van hazánknak Európán belül, vagy hogy az uniós mezőnyben éppen itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP.
Holch Gábor tapasztalatai szerint a kínaiak szemében Magyarország leginkább csak egy ígéretes országocska. Kínát is gyakran és sablonosan félreértik Európában és hazánkban is. Alapvetően három sztereotípia mentén gondolkodnak az európaiak: az egyik irány Kínát az ötezer éves birodalmi gyökerek, a konfucianizmus, taoizmus felől próbálja megérteni. Mások a maoista, kékegyenruhás munkásokat, a pártembereket látják Kínában. A harmadik tábor a 22. századi high-tech technológiával azonosítja Kínát, de a szakember szerint mindannyian rossz úton járnak.
A Kínába látogató üzletemberek általában csak a high-tech Kínával találkoznak, de még az ott élő üzletemberek 95 százaléka sem igen hagyja el ezeket a fejlett szigeteket, ami azonban csak egy kis része az országnak. Ezért hajlamosak elfelejteni, hogy ott van az óriási vidék, és hogy Kína alapvetően a mai napig egy szegény ország.
A beszélgetésben ezen kívül szóba kerültek a kínai társadalom sajátosságai, a kínai regionális különbségek, hogy miért hajlamosak a kínai külföldi projektek sokat csúszni. Elemeztük, hogy a nyugati és kínai világ közti kereskedelmi háborúk hatására, a kulturális különbségek növekedésével, a Covid miatti lezárások hatására a jövőben miért torpanhat meg a fejlett világ és Kína közti gazdasági kapcsolatok fejlődése.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
