A kétezres években még volt egységes sajtó-ökoszisztéma: ugyan voltak érezhetően jobbra vagy balra hajló lapok, de mindkét irányba húzó médiából jöttek hírek, amik számítottak. Mostanra viszont zárt, egymással semmiben nem kommunikáló ökoszisztémák alakultak ki, ahol legfeljebb eltorzult formában kerülnek át a hírek egyik helyről a másikba – értékelte a magyar sajtó állapotát a G7 podcast eheti vendége, a Direkt36 társalapítója, Pethő András.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni (vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Ahhoz, hogy a Fidesz ennyire legyalulhatta a sajtópiacot, az is szükséges volt, hogy az újságok anyagilag meg voltak már rendülve a válság és az internet terjedése miatt, mondta Pethő. Így könnyebb volt gazdasági csatornákon keresztül megroppantani a piac egy-egy szereplőjét. Ezért különösen fontos, hogy a szerkesztőségek gazdasági háttere erős legyen, és ezt az újságok minősége szempontjából jobb, ha az újságok közönsége biztosítja.
Pethő szerint az az ideális, ha az újságírói munka teljesen elkülönül a pénzszerzéstől, de ezt egyre kevesebb szerkesztőség vagy médiacég tudja megoldani. A Direkt36 egyébként finanszírozási szükségletének felét támogatóktól szerzi.
Pethő és szerzőtársa, Szabó András a héten számos új információt tartalmazó cikkel jelentkeztek a Direkt36-on Simicska Lajos kapitulációjáról.
Szinte shakespeare-i Simicska Lajos története, ami pontosan megmutatja, milyen illékony és törékeny a hatalom
– kommentálta Pethő az oligarcha karrierívének tanulságait. Simicska Lajos köré valódi mítosz épült, és ennek leomlása arra int mindenkit, hogy folyamatosan megkérdőjelezze ezeket.
A beszélgetésen szóba került a Washington Post is, ahol Pethő a tényfeltáró csapatban dolgozott egy évig, éppen akkor, amikor kinevezték az újságot most is irányító főszerkesztőt, a Spotlightból is ismert Marty Baront, és amikor megvette a lapot az Amazon-tulajdonos Jeff Bezos. Pethő szerint a legjobb amerikai újságok a Trump-korszakban is korrektül és tényszerűen tájékoztatnak, ezért érdemes figyelni őket és példát venni róluk.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
