Hírlevél feliratkozás
Jobbágy Sándor
2024. december 28. 06:08 Pénz, Világ

Jövőre már nem Romániára fogunk irigykedni

(A szerző a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Térségünk országainak vegyesek a 2025-ös gazdasági kilátásai, de a kissé gyorsuló GDP-növekedés, az inflációcsökkenés lassulása és a költségvetési kiigazítás nehézségei minden főbb régiós országban jellemzőek. Magyarország a recesszióból való kilábalással, bizonytalan növekedési kilátásokkal néz szembe. Romániában a régióban kiemelkedő infláció mellett a decemberi választásokon meggyengült kormánypártoknak kell megbirkózniuk a fokozódó fiskális kihívásokkal. Ezzel szemben Lengyelország a régió legerősebb fellendülési dinamikáját mutatja az erősödő fogyasztás és beruházások hatására.

A 2023-as teljes éves gazdasági visszaesés után a magyar gazdaság az idei második és harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került. A visszaesés a második negyedéves -0,2 százalékos adat után még mélyült is: 0,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben. A 2022-23-ban elszenvedett inflációs sokkból a háztartások fogyasztása elkezdett kilábalni, de a folyamat nagyon lassan halad előre, így az év folyamán a növekedési kilátások folyamatosan romlottak, 2024 egészére a november végéig elérhető adatok alapján már csak 1 százalék körüli bővülési ütem reális, még mindig lefelé mutató kockázatokkal.

A vártnál gyengébb GDP-növekedéshez a romló euróövezeti kilátások is hozzájárultak, kiemelten az autóipar teljesítményének romlása, a kínai versenyre adott európai válaszokkal kapcsolatos bizonytalanság. Mindez a beruházásokra is negatívan hatott, miközben a költségvetési hiány visszafogása érdekében a 2024-re tervezett állami beruházásokból legalább 600 milliárd forintnyit későbbre halasztottak.

A szolgáltató szektor relatíve erősebb keresletet érzékel, a feldolgozóipar mellett azonban az építőipar is gyenge kereslettel szembesül. A mezőgazdaság esetében az időjárási helyzet is rontotta a 2024-es teljesítményt.

A 2025-ös költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedési céllal tervezték. Ennek elérése nem zárható ki, de elengedhetetlennek látszik hozzá a fogyasztás jelentősebb gyorsulása és érdemi külpiaci növekedés is. Előbbit kormányzati intézkedésekkel is igyekeznek támogatni, de ezt erősen korlátozza a költségvetési egyenleg tervezett 0,8 százalékpontos javításának terve, amellyel 3,7 százalékos hiányt érnének el. A fogyasztást segítheti a reálbérek továbbra is pozitív tartományban történő növekedése (7-9 százalékos minimálbér-emelés mellett), de ennek hatását még mindig visszafogja a lakosság magas inflációs várakozása.

A beruházások területén a kormányzati prognózis elsősorban a nagyobb (autóiparhoz, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, például BYD, BMW, CATL) beruházások termőre fordulásához fűz reményeket. Ezek GDP-hatását azonban számos kockázat övezi elsősorban keresleti oldalról. Az elektromos autók iránti keresletbővülés globálisan is megtorpant, és a német autómárkák iránti kínai kereslet is visszaesett, ezek mind negatívan hatnak a magyar növekedési lehetőségekre. A helyzetet tovább bonyolíthatják a Kínára kivetendő vámok 2025-től.

Összességében ezek alapján a 2025-ös magyar GDP-növekedési ütem várakozásunk szerint a 2,5-3 százalékos sávban lehet reális. A munkaerőpiacon munkaerőhiányos szektorok és a munkanélküliség növekedése egyszerre lehetnek jelen.

Forint, kötvényhozamok

Az infláció lassulása 2024 utolsó negyedévében 3 százaléknál megállt, 2025 első negyedévének végéig emelkedés következhet, és a jövő év nagyobb részében is inkább emelkedhet az infláció. A 2025-ös költségvetés végrehajtása szempontjából erősödő kockázatot hordoz a forint gyengülése és a földgázárak emelkedése, valamint – ahogyan azt a hitelminősítők is kiemelték – a 2026-os választás. A 2024-ben várható 4,5 százalékos GDP-arányos hiányhoz képest 2025-ben kisebb deficit lehet, de várhatóan nem a célnak megfelelő 3,7 százalék, hanem kissé 4 százalék feletti.

A monetáris politika számára szűk mozgásteret ad a vázolt inflációs pálya és a kormányzat részéről megfogalmazott nyomás az alacsonyabb kamatokkal történő gazdaságösztönzésre. Érdemi mozgástér a kamatcsökkentés folytatására azonban csak 2025 második félévétől adódhat.

Ezen korlátok miatt nem számítunk érdemi monetáris politikai fordulatra a 2025. márciusi MNB-elnökváltás miatt, annak ellenére sem, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter veszi át Matolcsy György pozícióját. A forint árfolyama ebben a környezetben várakozásaink szerint a következő néhány hónapban minimális visszaerősödést mutathat a december eleji 414-415-ös euró/forint szintek közeléből, de nem számítunk a 400-as szint alá történő tartós visszatérésre, és 2025-ben is trendszerűen tovább gyengülő árfolyamot valószínűsítünk.

Az Ukrajnában zajló háború továbbra is diszkontot eredményez a magyar eszközök árazásában, de ezen túlmutatóan is egy gyengülő trend áll összhangban a makrogazdasági fundamentumokkal. Ez a diszkont, illetve az inflációs és költségvetési kockázatok a forintos magyar állampapírok hozamában is erősebben megjelenhetnek 2025-ben. Szintén a forintos állampapírpiacot terhelő tényező, hogy a 30 százalékos devizaadósság-limit miatt várhatóan a 2025-ös adósságkibocsátás ezt a szegmenst fogja terhelni.

A magyar állampapírpiac sajátosságai közé tartozik, hogy a bankok adóoptimalizálás miatt a hosszabb lejáratú papírok felé fordulnak. Ez a hatás 2023 ezen időszakához hasonlóan akár egy lokális mélypontot is kijelölhet a hosszabb lejáratú magyar államkötvényhozamok esetében. Emiatt forintbefektetés esetén 2025-ben is a rövidebb futamidejű állampapírokat részesítjük előnyben a hosszú lejáratúakkal szemben. Ez fokozottan érvényes akkor, ha esetleg a forint a vártnál nagyobb mértékben gyengül, és ez kamatemelést tesz szükségessé.

Románia

Románia gazdasági növekedése 2,5 százalék fölé gyorsulhat 2025-ben, a 2024-es 2 százalék közeli vagy annál alacsonyabb ütem után. A fellendülést a javuló külső kereslet és a háztartások fogyasztása fogja támogatni, de a várt eredmény még mindig elmarad a Covid előtt jellemző éves növekedési ütemektől. Az infláció az ideinél kisebb mértékben, de tovább lassulhat 4 százalék közelébe, még mindig a legmagasabb szintek egyikén ragadva a régióban.

A jövedelmek növekedése és a szolgáltatások vontatottan mérséklődő inflációja is hozzájárul a lassabb csökkenéshez. Romániának jelentős költségvetési kihívással kell szembenéznie, mivel az államháztartási hiány 2024-ben a korábban vártnál magasabb lesz (akár a GDP 7 százaléka felett), és a választási eredmények miatt bonyolultabb egyeztetési folyamatok válhatnak szükségessé a 2025-ös költségvetési döntésekhez. Ugyanakkor az államadósság aránya még így is éppen csak átlépi az 50 százalékot, és a román deviza stabilitásának fenntartása is tovább működhet az egyensúlytalanságok ellenére, ha nem változik meg az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai akarat.

Lengyelország

Lengyelország 2025-ös gazdasági kilátásai kedvezőbbek a régió egészénél, a reál-GDP növekedése 3,5 százalék közelében lehet. Ezt a növekedést elsősorban az erős magánfogyasztás és a beruházások vezérlik, amelyeket az EU által finanszírozott projektek és a természeti katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítések erősítenek.

A költségvetési hiány esetében várhatóan a kiadási oldali nyomás miatt csak minimális csökkentésre lesz tér, a hiány 5 százalék közelében alakulhat. Az infláció a gyorsabb növekedés és az energiaárak befagyasztásának feloldása miatt átmenetileg a 4,5-5,0 százalékos sávba emelkedhet. (Igaz, a befagyasztás feloldására csak 2025 őszén kerülhet sor.) A munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliség várhatóan nem fog emelkedni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozolHa az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Románia lépett el mellőlünk leginkább az utóbbi évekbenAz aranyévek után valószínűleg a 2020-ban kezdődött lassulásával is hozza a régiós átlagot a magyar gazdaság. A vezető helyért Románia és Lengyelország verseng.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVarga Mihály csak a székében vagy pálfordulásában is követi majd Matolcsyt?A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ forintárfolyam gazdasági növekedés GDP-növekedés infláció Lengyelország Románia Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2025. április 1. 10:54 Pénz, Vállalat

A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca

A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Gergely Péter
2025. március 26. 17:17 Pénz

Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?

Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.

Bucsky Péter
2025. március 29. 06:06 Podcast

Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.