Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőttek a külföldről Magyarországra történő hazautalások. Az EU-ból 460,8 millió euró érkezett 2022-ben Magyarországra, ebből több mint 200 millió euró Németországból. (Ezzel kapcsolatban lásd a frissítést a cikk végén.)
Az uniós módszertan szerint a személyes utalások a rezidens, azaz legalább egy éve adott országban tartózkodók nem rezidens (magyar) háztartás részére történő utalásait tartalmazzák, aminek nagy részét a munkajövedelmük adja.
A 2012-2022 közötti 10 évben egy fontosabb helycsere történt, Ausztria megelőzte az Egyesült Királyságot, főként a Brexit miatt.
A hazautalások stabilabb külső finanszírozási forrást jelenthetnek egy gazdaság számára, és befolyásolhatják a gazdasági növekedést, ugyanakkor nagyságuk a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken.
Frissítés: Oblath Gábor közgazdász cikkünk megjelenése után arra hívta fel figyelmünket, hogy az Eurostat adatai nem a hazautalásokat, hanem nagyjából a külföldön megkeresett szuperbruttó munkajövedelmeket mutatják, amelyekből nem tudni, hogy mennyi a nettó, azt pedig különösen nem, hogy ebből mennyit utalnak haza. A cikk címét ennek nyomán módosítottuk, a hibáért elnézést kérünk.
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
Előkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.