Az Európai Unió talán azzal járult hozzá a legjobban a tagállamok polgárai életének megváltozásához, hogy lehetővé tette a munkavállalást más országokban. Olyan sokan élnek ezzel, hogy több országban most már jelentős tétel a GDP-ben a külföldről hazautalt jövedelem.
Ha egy ország külföldön dolgozó állampoglárai jövedelmet utalnak haza, azzal növelik az otthoni országuk GDP-jét. Persze az adott országban dolgozó külföldiek hazautalásai pedig csökkenthetik ezt a nyereséget, ezért érdemes a beérkező és a kimenő utalások egyenlegét nézni. Az Eurostat friss jelentésében a magánszemélyek között 2017-ben lebonyolított nemzetközi pénzforgalmat vizsgálta meg.
Az eredmények szerint Magyarországon ez az egyenleg bőven a pozitív tartományban van, tehát jóval – 755 millió euróval, vagyis 2017-es középárfolyamon számolva 233 milliárd forinttal – több pénz jött be az országba magánszemélyek közötti utalások formájában, mint amennyit kifelé utaltak. A helyzet hasonló a többi közép-kelet-európai országban is, a legnagyobb, 2,5 milliárd eurót is meghaladó többletek Lengyelországban és Romániában keletkeztek, Magyarország pedig az ötödik helyen áll a listán. A rangsor másik oldalán Franciaországot találjuk, több mint 10 milliárd eurós mínusszal, de kiemelhető Németország és az Egyesült Királyság is a 4,5 milliárd euró körüli deficitjeikkel.
Ha az országok lakosságához viszonyítjuk ezeket az egyenlegeket, Litvániát érdemes kiemelni, messze itt volt tavaly a legnagyobb az egy főre jutó többlet, méghozzá 250 euró. Magyarországon ugyanez az érték már csak 77 euró volt. A magánutalások egyenlegével kapcsolatos általános tapasztalat, hogy minél alacsonyabb az életszínvonal egy adott országban, annál inkább befelé áramlik a pénz a gazdagabb külföldi országban dolgozó állampolgárok hazautalásai jóvoltából, és kevésbé jellemző, hogy az adott országban dolgozó külföldiek utalnának kifelé.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
