Félnek az oroszok az inflációtól, pedig csak 4 százalékos
Az előzetes várakozásokat meghaladó mértékben emelt kamatot tegnap az orosz nemzeti bank, amire nem volt példa az Ukrajna ellen 2022 februárjában megindított offenzíva kezdetén meglépett emelés óta (akkor 20 százalékra húzták az alapkamatot, majd ezt több lépésben lejjebb vitték).
Számokban:
- A rubel 3 hónap alatt jelentős mértékben, 18 százalékot gyengült.
- Az elemzők 50 bázispontos emelést vártak a nemzeti banktól, amely 100 bázispontot emelt.
- Így az alapkamat mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra ugrott.
Felülnézet: az alapkamat emelése nem volt váratlan: a központi bank jelezte, hogy a 4 százalékban meghatározott inflációs célt nem fogják tudni tartani emelés nélkül, a mostanit további szigorítások követhetik.
- Az energiahordozókból származó bevételek megcsappantak, a külkereskedelmi mérleg többlete a legutóbbi negyedévben 5,4 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 76,7 milliárdról. Ez a folyamat gyengíti a rubelt.
- Prigozsin magánakciója sem segített: a Wagner-csoport zendülésével megingott a Putyin hatalommegtartó képességébe vetett bizalom, ami hozzájárult az orosz fizetőeszköz gyengüléséhez.
Alulnézet: a gyengülő rubel egyet jelent az áremeléssel, különösen az importtermékek esetén – az okostelefontól kezdve a számítástechnikai eszközön át a whisky-ig. A legnagyobb áremeléseket a járműipar és a turizmus produkálja.
- A lakosság 42 százaléka függ az állam juttatásaitól az ING felmérése szerint, és bár Prigozsin akciója a lakosság részéről nagyrészt érdektelenségbe ütközött, ha az életszínvonal csökkenni kezd, Putyin következő kihívója talán már a tömegeket is maga mögé tudja állítani.
Igen, de: a 4 százalék körüli infláció a mostani nemzetközi környezetben kedvezőnek számít, mivel azonban háborús körülmények között mindig nagyobb esély van az elszállására, a nemzeti bank nem akar kockáztatni.
- A magasabb kamat ugyanakkor lassítja a gazdaságot, amelyet jelenleg amúgy is leginkább az állam háborúval összefüggő költekezése fűt.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
