Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni
Mintegy 8000 járatot és az ezeken rendszeresen utazó nagyjából egymillió utast érintett az osztrák vasutasok hétfői 24 órás figyelmeztető sztrájkja, amit azután jelentettek be, hogy vasárnap a bértárgyalások ötödik fordulójában sem tudtak megegyezésre jutni a munkáltatóval – írja a Reuters.
A hétfői sztrájk a vasúti közlekedés minden szintjét érintette, a munkabeszüntetésben a regionális járatokon, a távolsági éjszakai járatokon és a vasúti teherszállításban dolgozók is részt vettek.
Az Osztrák Szövetségi Vasúttársaság (Österreichische Bundesbahnen – ÖBB) 50 ezer dolgozóját képviselő szakszervezet általános 400 eurós emelést követel, ami átlagosan 12 százalékos emelésnek felel meg. A munkáltatói oldal vasárnapig 8,44 százalékos emelést ajánlott.
Andreas Matthä, az ÖBB vezérigazgatója szerint a 8 százalék feletti emelési javaslattal a többi iparág emeléseihez képest kiemelkedik, ezért a sztrájk szervezését rosszindulatú húzásnak tartja. Gerhard Tauchner szakszervezeti tárgyaló ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy olyan megállapodást szeretnének elérni, amely különösen az alacsony és közepes jövedelmű tagjaiknak jelent segítséget az elszálló árak miatt bekövetkező életszínvonal-csökkenéssel szemben, tehát a reálbércsökkenést szeretnék elkerülni.
Idén az infláció októberig 11 százalék körül alakult Ausztriában az előző év hasonló időszakához képest. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az év egészében 8,7, jövőre 6,7 százalék lesz az infláció.
Idén a magyar vasutasok több alkalommal is nekifutottak a sztrájk szervezésének, végül viszont nem került sor munkabeszüntetésre.
A MÁV-Startnál dolgozó kb. 2500 mozdony- és motorvonatvezető 80 százalékát képviselő Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) február elején döntött úgy, hogy munkabeszüntetést szervez, mert 2021-ben nem kapott béremelést a cég 56 ezer dolgozója, így az egész évre jellemző 5,1 százalékos infláció miatt jelentősen csökkent a bérük vásárlóereje. A MÁV ezt a 2021-ben aláírt hároméves bérmegállapodásra hivatkozva utasította vissza, amiben szerepelt a 0 százalékos szám (2022-re 10, 2023-ra pedig 5 százalékos emelésről szól a megegyezés).
Ezt követően egy hosszas, különféle bírósági döntésekkel és a vezetőséggel kötött különmegállapodásokkal és elszámolási vitákkal tarkított tárgyalássorozat következett, aminek a végén a szakszervezet úgy döntött, hogy nem tartja meg a szeptember 5-re bejelentett munkabeszüntetést.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
