Lengyelországban nem alacsonyak a bérek, és bérszínvonalában az ország már megközelíti Japánt: ezzel büszkélkedett nemrég Jarosław Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője egy lakossági fórumon Bielsko-Biała városában.
Emlékszünk azokra az időkre, amikor a minimálbér nagyon alacsony volt, és óránként egy pár zlotyt lehetett megkeresni. Ezt sikeresen megváltoztattuk: a bérek egyértelműen nőttek Lengyelországban. Az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) között Japán már alig előz meg minket. Talán mégsem alig, mert van különbség a két bérszint között, de nincs más ország Japán és közöttünk
– idézi a Notesfrompoland.com Kaczyński szavait, hozzátéve, hogy a valóságban ott van Spanyolország a listán Japán és Lengyelország között.
A pártelnök arra a listára hivatkozott, ami dollárban, a helyi pénzek árfolyamkülönbségeit kiszűrve (vásárlóerő-paritáson) adja meg az átlagos bérek értékét.
Az OECD-adatok alapján a lengyelországi fizetések tényleg gyorsan nőttek az elmúlt években, különösen 2015 és 2019 között. A lengyel átlagbér 2016-ban meghaladta a portugál és a görög átlagbért is, a régióban pedig vásárlóerő-paritáson a lengyel bérek már magasabbak a cseh, észt, magyar és szlovák béreknél is. Igaz, nem érik el a litván vagy szlovén béreket, amelyek a spanyol vagy olasz átlagfizetéseket is megelőzték.
A lengyel kormány 2015-ös hatalomra kerülése óta prioritásként kezeli a minimálbér növelését, az azóta eltelt időszakban az emelések átlaga 7,6 százalék volt, aminek köszönhetően a legkisebb bérek közeledtek az átlagkeresethez.
„Lengyelország gyorsan fejlődik, és ha a törekvéseink fennmaradnak, hamarosan felzárkózunk a Nyugathoz” – mondta Kaczyński, hozzátéve, hogy a szociálpolitika és az alacsony munkanélküliség hatásai is egyértelműen érződnek.
Lengyelországban a munkanélküliségi ráta alig haladja meg az 5 százalékot, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Egy nemrég publikált uniós tanulmány szerint az uniós mezőnyben Lengyelországban volt a második legalacsonyabb a gyermekszegénység szintje (6,2 százalék). Ennek a mértéke 10 éve még 30,3 százalék volt.
A PiS 2015. végi hatalomra kerülését követően számos új szociális programot vezetett be, ezzel növelve a szociális kiadásokat. Bár Lengyelország gazdasága eddig elbírta ezeket a kiadásokat, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben fennáll az esélye, hogy a kormány csökkenti egyes programok finanszírozását. A miniszterelnök-helyettes a múlt héten arról beszélt, hogy habár az infláció terheinek enyhítése érdekében hozott intézkedések egy részét felfüggeszthetik, a hadi kiadásokhoz és a szociális programokhoz nem fognak hozzányúlni.
Pénz
Fontos