Hírlevél feliratkozás
Szabó Milán
2022. október 16. 12:42 Pénz, Világ

Rezsiszámlák égetésével tüntetnek több európai országban az elszálló energiaárak miatt

Rezsiszámlák elégetésével tiltakoztak a magas energiaárak ellen az elmúlt hetekben Olaszország több városában, köztük Rómában, Nápolyban és Bolognában. A megmozdulásokat az USB nevű szakszervezet hirdette meg amiatt, mert az olasz háztartások 59 százalékkal fizethetnek többet az utolsó negyedévben a gázért és áramért.

Firenze egyik külvárosában több munkanélküli szintén a számlák felgyújtásával tüntetett. „A legutóbbi számlám több mint 300 euró volt” – mondta egyikük az Il Mattino napilapnak. „Ez több mint ötször annyi, mint amennyit általában fizetek.”

Nápolyi tüntetők égetik el a rezsiszámláikat szeptemberben

A lakosság mellett vállalatok is tiltakoznak, egy országos kampányban résztvevő üzletek a kirakatba rakják ki a rezsiszámlákat. Ezek már nyáron átlagosan háromszoros költségnövekedésről tanúskodtak.

Olaszország erősen kitett az orosz gázellátás csökkenésének, ugyanis a háború előtt a gázimport 40 százaléka származott Oroszországból. 2022-ben összesen kétszer annyit költhet az olasz lakosság energiára, mint tavaly, annak ellenére, hogy a kormányzat január óta 66 milliárd eurót fordított az energiaválság által okozott károk enyhítésére.

Velencei vállalkozók is égettek számlákat

Elszálló energiaárak és infláció, csökkenő reálbérek

Az energiaárak emelkedése az egész EU-t sújtja. Szeptemberben 40,8 százalék volt az energiainfláció az eurózónában. Az árak pedig összességében 10 százalékkal nőttek, ilyen magas inflációt az 1980-as évek eleje óta nem mértek. Az infláció előreláthatólag tovább növekszik Európában, és ez értelemszerűen a kevésbé vagyonos réteget érinti leginkább.

Idén átlagosan 4,8 százalékkal csökkent az uniós minimálbérek reálértéke, ami leginkább a kelet-európai országokat sújtja. 2000 óta ez a második alkalom, hogy csökken a minimálbérek átlagos értéke: 2012-ben a pénzügyi válságot követő megszorító intézkedések miatt ez 0,7 százalék volt. A Goldman Sachs Research becslése szerint jövő év elejére az uniós háztartások rezsije átlagosan a háromszorosára, havi több mint 200 ezer forintra nőne, ha nem lenne energiaárszabályozás.

Az európai országok eddig 700 milliárd eurót költöttek rezsitámogatásra, ami a magyar éves állami költségvetés kilencszerese. A lakosság jelentős része ennek ellenére komolyan szenved a megélhetés növekvő költségeitől, így Olaszország mellett sok országban szerveződnek tüntetések, és a közbeszédet erősen meghatározza az Oroszországot célzó szankciós politika. Az alábbiakban foglaltunk össze, hogy milyen tüntetések és kormányzati reakciók vannak néhány európai országban.

Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy míg az elszálló energiaárakkal kapcsolatos elégedetlenség széles körű, az Oroszország elleni szankciók feloldásával vagy az EU-ból való kilépéssel kapcsolatban a tüntetők jellemzően nem a többségi véleményt képviselik.

Németország

Az elmúlt hetekben több német nagyvárosban tartottak tüntetéseket a növekvő energiaárak és az infláció miatt. Berlinben és Lipcsében a baloldali Die Linke és a szélsőjobboldali AfD párt is rendezett tiltakozásokat. A Die Linke minden hétfőre demonstrációt hirdetett „Ami elég, az elég – ne fagyj meg, tiltakozz” névvel. A párt követelései közé tartozik a lakosságra kivetett különdíj megszüntetése, a lakosság közvetlen támogatása és az energiacégek extraprofitjának megadóztatása.

Magdeburgban több ezren sürgették, hogy több gáz érkezzen az Északi Áramlaton, még a vezetékek felrobbantása előtt

Október elején a szövetségi parlament előtt tartott tüntetésen az AfD elnökségi tagja, Tino Chrupalla az oroszok ellen folytatott gazdasági háborúval gyanúsította a kormányt. A tüntetésen német zászlók mellett feltűnt a szélsőjobboldali szimbólumként használt fekete-fehér-piros birodalmi zászló, valamint orosz zászlók is. Míg az AfD egyértelműen a szankciókat nevezi meg a válság okaként, a Die Linke megosztott a szankciókról, ami feszültségeket kelt a párton belül.

Képek az AfD egyik berlini tüntetéséről

A német kormány szeptember elején százmilliárd eurót, majd szeptember végén további 200 milliárd eurót tett félre a lakossági és üzleti szféra megsegítésére. A kiemelkedő méretű csomag az unióban sok kritikát kapott, mivel a többi uniós vezető közös megoldásban gondolkodik, és tartanak attól, hogy ennek hiányában csak egymásra fognak licitálni a tagállamok. Azóta a német kormány jelezte, hogy nem zárkózik el az uniós koordinációtól, például a közös hitelfelvételtől.

Franciaország

Az országban második hete tart a Total Energies és az Exxon Mobil olajfinomítóiban dolgozó munkások sztrájkja, aminek következtében az országban található benzinkutak harmadában nem volt elérhető üzemanyag a hét elején. A Total Energies munkavállalói tíz százalékos bérnövekedést követelnek. Az Exxon dolgozói 6,5 százalék bérnövekedést és fejenként 6500 euró bónuszt szeretnének, hogy így részesüljenek a cég fél év alatt keresett 18 milliárd eurós profitjából.

Ezrek tüntettek az EU-ból való kilépésért Franciaországban

Franciaországban is voltak NATO- és EU-ellenes megmozdulások az energiaválság miatt, ugyanis október elején a szélsőjobboldali Hazafik párt tartott tüntetést Párizsban a NATO-ból és az EU-ból való kilépésért. Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke – és Macron kihívója a tavaszi elnökválasztás második fordulójában – szintén többször kritizálta a NATO-t, és korábban azt mondta, hogy ha elnök lesz, kilép a szövetségből.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban a kormányzat az átlagos fogyasztású háztartásokra terhelhető rezsiköltség ársapkáját évi 2500 fontra növelte, vagyis hozzávetőlegesen havi 120 ezer forintra. Az átlagfogyasztó így nagyjából kétszer annyit fizethet energiáért, mint az előző télen. Októbertől a lakosság harmada csúszhat energiaszegénységbe, vagyis jövedelmük több mint tíz százalékát fogják rezsire költeni.

Ezzel párhuzamosan két energiaóriás, a British Petrol és a Shell rekordprofitot ért el. A BP a második negyedévben háromszorosára, 8,2 milliárd euróra növelte a nyereségét, a Shell pedig soha nem látott, 11,3 milliárd eurós profitot ért el a három hónap során.

A rezsi emelkedése miatt „Don’t Pay UK” megnevezéssel szerveződött egy bojkott, hogy ne fizessék be az energiaszámláikat addig, amíg nem csökkentik a háztartások energiaköltségeit. Margaret Thatcher miniszterelnöksége alatt hasonló mozgalom indult, akkor 17 millió ember nem fizette be a háztartásokra kivetett új adót, ami után visszavonta az adót a kormányzat. Ugyanakkor a mostanra tervezett bojkott érdeklődés hiányában nem indult el a kitűzött időpontban, mert a remélt egymillió helyett csak 200 ezren jelezték, hogy részt vennének.

Ezzel párhuzamosan elindult augusztusban az „Enough is Enough” kampány egy munkáspárti képviselő és több szakszervezeti vezető támogatásával. Tüntetéssorozatot indítottak, amelynek követelései közé tartozik a fizetések növelése, lakbérbefagyasztás, olcsóbb energia és élelmiszer, illetve a gazdagok megadóztatása. Október elejére a kampány szervezői tizenhárom városba szerveztek tüntetéseket, és az ország több pontján szintén elégették a tiltakozók számláikat. Október elseje óta a vasúti dolgozók több alkalommal sztrájkoltak, amely évtizedek óta a legnagyobb mértékű munkabeszüntetés volt a vasutasok körében.

Csehország

Csehországban az éves infláció 17,2 százalék, és itt fizeti a lakosság a legtöbbet az energiáért Európában a júliusi Houshold Energy Price Index adatai alapján. Emiatt Prágában 70 ezer ember tüntetett szeptember elején a cseh kormány intézkedései ellen. Petr Fiala miniszterelnök szélsőségesnek nevezte a tüntetőket, akiket szerinte az orosz propaganda és dezinformáció fűt.

A tüntetésen részt vett a kommunista párt és a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt, amelyek a szankciós politikát hibáztatják. Szeptember végén a „Csehország elsőként!” csoport által szervezett tüntetésen is több tízezren vettek részt, a tüntetők a NATO- és EU-tagság ellen tiltakoztak, és felszólították a kormányt, hogy Csehország kerüljön katonailag semleges státuszba.

Szeptember 21-én megszavazta a cseh szenátus az energiaárak korlátozását, amely a cseh államnak mintegy 130 milliárd koronába kerülhet, vagyis 5,2 milliárd euróba, amiből 70 milliárd koronát a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar megadóztatásával igyekszik begyűjteni.

Uniós válasz

Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei szeptember 30-án ültek össze, amely során elfogadták az Európai Bizottság javaslatát az energiakrízis kezelésére. A bizottság extraprofitadót javasolt azokra az energiacégekre, amelyek többletnyereséget értek el az olaj, a gáz és a szén piaci árának növekedése miatt a 2019-21-es időszakhoz képest. Ebből a bizottság 25 milliárd euró bevételre számít, amit a tagállamok a fogyasztók tehermentesítésére tudnának fordítani.

Továbbá része a javaslatnak egy árplafon azon cégek termelői árára, melyek nem gázfelhasználásból, hanem például megújuló forrásokból vagy atomenergiából állítanak elő áramot. Az unió energiaügyi miniszterei megegyeztek abban is, hogy a tagállamok öt százalékkal csökkentik áramhasználatukat a csúcsórákban, és törekszenek arra, hogy ez a csökkenés tíz százalékos legyen. Az intézkedések a 2022. december 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra érvényesek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Az ismerőseim mind fogják a fejüket, hogy mi lesz itt télen” - hogy látják sorsukat a rezsiemelés vesztesei?A gázáremelés leginkább a Fidesz szavazói bázisát érinti érzékenyen. Négy megye kistelepülésein kérdeztünk körbe, hogy hogyan élik meg a rezsi növekedését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz még nem a rezsi-armageddon, az csak októberben és januárban érkezikOktóbertől és januártól a szerencsésebbek is négy-ötszörös áremelkedéssel szembesülhetnek, de lesznek olyan cégek, amelyeknek tizenötszörösére drágul a gáz és az áram.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFordított olajszőkítést hozhat a 480-as dízel a fűtési szezonbanBizonyos háztartások fontolóra vehetik az olajjal történő kiegészítő fűtést, hogy elkerülhessék a kedvezményes gázkvóta túllépését.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ Csehország Egyesült Királyság energiaválság Európai Unió Franciaország németország rezsi tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. szeptember 30. 14:38 Pénz

A verseny hiánya miatt drágulnak túlzottan a internet- és telefondíjak a jegybank szerint

Visszatekintő átárazások helyett élénk versenyt szeretne látni a jegybank az új Infláció jelentése szerint.

Avatar
2023. szeptember 27. 16:59 Közélet, Pénz

Összezárt az olló, de hogyan megy tovább az MNB?

A 13 százalékos irányadó ráta még nem jelenti az út végét, sőt a neheze még csak most jön a döntéshozók számára.

Pálos Máté
2023. szeptember 26. 14:25 Pénz

A Mol után az OTP is betörhet a legnagyobb régiós piacra

Az OTP mércéjével is jelentős felvásárlás lenne a lengyel Valobank megszerzése és a lengyel működés megkezdése.

Fontos

Fabók Bálint
2023. október 2. 15:03 Adat

Karikó Katalin az első nő, aki kelet-európai állampolgárként tudományos Nobel-díjat kapott

Eddig mindössze három kelet-európai származású nő nyert tudományos Nobelt, közülük Karikó az első, aki megtartotta eredeti állampolgárságát.

Kolozsi Ádám
2023. október 2. 13:39 Élet

„Anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. Hát most összejött” – mondta Karikó Katalin díja után a G7-nek

A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek.

Kolozsi Ádám
2023. október 2. 09:03 Világ

A magyar kormánymédia alapján nehéz lenne megérteni, mi történik éppen Svédországban

Bevándorlógettók, vérbosszú és gengszterrap: a svéd hadsereget is bevetnék az elszabadult bandaháborúk megállítására.