Az elmúlt hetekben még főleg csak a kormánytól független elemzők közöltek pesszimista előrejelzéseket a magyar gazdaság jövő évére vonatkozóan, azonban az elmúlt napokban ez megváltozott, és a gazdaságpolitika főszereplői is borús jóslatokkal álltak elő. Pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter a Közgazdász Vándorgyűlésen Szegeden egy olyan ábrát mutatott be, ami szerint az első három negyedévben recesszióban lesz a gazdaság, és a Pénzügyminisztérium csak az utolsó negyedévben remél növekedést.

Kedden pedig a Magyar Nemzeti Bank mutatta be az új előrejelzését, ami a korábbinál jóval gyengébb számokat tartalmaz, és 2023 egészére 0,5-1,5 százalék körüli növekedéssel számol. A jegybank keddi kamatdöntésének indoklása szerint éppen a növekvő globális recessziós kockázatok miatt várható az inflációs nyomás csökkenése 2023-ban. Ezek a kockázatok azonban abból a szempontból is meghatározóak lesznek, hogy ténylegesen lesz-e, és ha igen, mekkora lesz a gazdasági visszaesés jövőre idehaza.

Itt szintén egyre több a pesszimista várakozás. A Bloomberg napokban megjelent cikke például a Ned Davis Research nevű cég globális recesszió valószínűségét jelző modelljére hivatkozott, ami a cég lapnak nyilatkozó munkatársai szerint legutoljára 2008-ban és 2020-ban, akut és mély visszaesések alatt jelzett olyan magas valószínűséggel recessziót, mint most (98 százalékot).

A Világbank szeptember közepén kiadott elemzése szintén a jövő évi globális recesszió esélyeinek növekedésére figyelmeztet. Eszerint az Egyesült Államok, Kína és az eurózóna párhuzamos lassulása mellett

már egy nem várt mérsékelt negatív esemény is könnyedén recesszióba taszíthatja a világgazdaságot a következő egy évben.

A tanulmány egyik legérdekesebb része részletesebben elemzi az 1970 óta eltelt időszak globális visszaeséseit, ebből pedig az derül ki, hogy a jelenlegi globális gazdasági helyzet különlegessége, hogy korábban soha nem alakult ki egy globális visszaesést követően olyan gyorsan olyan mély lassulás, mint ami mostanában tapasztalható a világban (a 2020-as visszaesés után 2021-ben nőtt a világgazdaság, ugyanakkor 2021 és 2023 között a globális növekedés az előrejelzések szerint 3,4 százalékponttal lassul).

Hasonló kockázatokat lát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), ami a hétfőn megjelent előrejelzésében „borúsabbá váló globális növekedési kilátásokról” ír. Ez az elemzés főleg abban látja a recessziós kockázatokat, hogy ha egy átlagosnál hidegebb tél esetén Európa kifogy a gáztartalékaiból, akkor emiatt az energiaárak elszállnak.

Az OECD elemzésében szereplő országok közül Oroszországnak a legrosszabbak a kilátásai, aminek gazdasága 4,5 százalékkal eshet vissza 2023-ban, ugyanakkor például a német gazdaságban is 0,7 százalékos visszaesésre számít a szervezet. Az eurózóna egészében kicsit jobbak a kilátások, de a 0,3 százalékos előrejelzett növekedésből könnyen lehet visszaesés, ha a dolgok rosszul alakulnak.

Más előrejelzések például alapvetően ilyen pesszimistább feltételezésekből indulnak ki: a Bloomberg Economics alapjáraton 1 százalékos visszaesést lát 2023-ban az eurózónában, ami akár 5 százalékos is lehet, ha az uniós tagországok között nem lesz kooperáció abban az esetben, ha súlyosabb hiány alakulna ki földgázból. Ekkora visszaesés 2009-ben volt legutoljára, de az elemzés szerint még akkor is a II. világháború óta látott harmadik legnagyobb visszaesés jöhet, ha a szerencsésebb forgatókönyv valósul meg.

A monetáris politika szigorítása és az energiaválság mellett az európai növekedési kilátások szempontjából a kínai gazdasági lassulás is jelentős kockázat, és ezért sem jó hír, hogy a Világbank hétfői előrejelzésében 4,3-ról 2,8 százalékra csökkentette az idei növekedési előrejelzését a legnagyobb ázsiai gazdaság esetében. Hétfőn az OECD is 3,2 százalékra történő kínai lassulást jósolt idénre, de azt is megjegyezte, hogy megfelelő gazdaságpolitikával jövőre ehhez képest magasabb növekedés is elérhető Kínában.

A globális visszaesés esélyei szempontjából kulcskérdés lesz, hogy meddig és milyen mértékben tart majd ki a világgazdaság központjaiban szinkronban zajló pénzügyi szigorítás, aminek a célja az infláció visszaszorítása lenne, de jelentős recessziós kockázatokat okoz. Az amerikai jegybank idén jelentősen emelte az alapkamatot, és még további kamatemelések várhatóak a Fed 2022-es utolsó két ülésén. Ha a Fed 2023-ban is folytatja a kamatemelést, az tovább növeli a recesszió esélyeit az amerikai gazdaságban. Az amerikai szigorítás miatt lépéskényszerben van az Európai Központi Bank is, amely az idén még hátra lévő két ülésén várhatóan tovább szigorít, növelve ezzel az eurózóna recessziójának esélyeit, amit az európai gazdaságtól jelentősen függő magyar gazdaság is megérezne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGazdaságunk kilátásai: sima landolás, teljes összeomlás vagy elhúzódó pangás?A gazdaságpolitika, amely súlyosan megkésett a makrogazdasági kiigazítással, majd az árrögzítés, különadóztatás, szociális tétlenség mixelésével tudott csak reagálni a helyzetre, vajon milyen válságkezelési megoldásokat alkalmaz majd?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyakunkon a recesszió?Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ EU Kína recesszió usa világgazdaság Olvasson tovább a kategóriában