A héten indult el G7 Reggel néven az új hírlevelünk, amely heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel jelenik meg. A gazdaság legfontosabb eseményeitől személyes történetekig igyekszünk minél több különböző nézőpontból bemutatni a világ alakulását.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni (egér bal gombjával). A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:
G7 Reggel
2022. szeptember 22. | Gazdasági sztorik öt percben
Ez a G7 új, heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel megjelenő hírlevele. A mai részben szó lesz az olasz választásról, a borús gazdasági kilátásokról, az energiaválság dilemmáiról, egy Sevillába vágyó üzletvezetőről és Borisz Jelcinről.
1. Napi G7: Az első olasz női miniszterelnök
Silvio Berlusconi, Giorgia Meloni és Matteo Salvini egy 2019-es jobboldali demonstráción Rómában. Fotó: AFP
Vasárnap tartják az olasz választásokat, amelynek az egyetlen lényegi kérdése, hogy megszerzi-e a kétharmados többséget a jobboldali koalíció. Az biztosra vehető, hogy először lesz Olaszországnak női miniszterelnöke Georgia Meloni személyében.
Kontextus: A 45 éves Meloni pártja, az Olasz Fivérek (FdI) volt az egyetlen érdemi ellenzéki erő a Draghi-féle nagykoalícióval szemben. Támogatottsága három év alatt 4 százalékról 25-re nőtt, így a legnagyobb olasz párttá vált.
Politikai nézetek: Meloni fiatalon a Mussolini-kultuszban hitt, mostanra viszont behúzott a jobbszélről középre. Családpolitikában markánsan jobboldali, bevándorlásellenes, ugyanakkor elkötelezett a nyugati szövetségi rendszer felé.
- Meloni mérsékeltebbnek pozícionálja magát két fő szövetségéhez, Matteo Salvinihez és Silvio Berlusconihoz képest.
- Velük szemben támogatja az oroszok elleni szankciókat és küldene fegyvereket Ukrajnának.
Hogyan hat ez Magyarországra? A nyugati médiában gyakran hasonlítják Melonit Orbánhoz. Az olasz jobboldal győzelme várhatóan növelni fogja az ukrajnai háború óta még inkább elszigetelt magyar kormány külpolitikai mozgásterét.
A G7 teljes cikkét a választásról ide kattintva lehet elolvasni.
2. Erre odafigyeltünk: Csökkenő életszínvonal
The moon is seen near a construction site in Kuala Lumpur on December 13, 2019. (Photo by Mohd RASFAN / AFP)
2023-ban csökkeni fog a magyar lakosság életszínvonala – ezt állítja egybehangzóan három tegnapi gazdasági elemzés.
GDP: 0,5-1 százalék körüli gazdasági bővülés várható jövőre, bár a recesszió is elképzelhető.
- Akár 20-25 százalék körüli fogyasztáscsökkenés is bekövetkezhet az energiaárak miatt a Concorde Értékpapír Zrt. szerint.
- “Az érdemi lassulás elkerülhetetlen: úgy tűnik, a gazdaság összes motorja egyszerre áll le” Trippon Mariann, CIB Bank elemzője szerint.
- Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok erősebb háttérrel rendelkeznek, mint 2009-ben az Egyensúly Intézet szerint.
Infláció és árfolyam: Az év vége környékén tetőzhet, akár 20 százalék körül, jövőre pedig éves átlagban 10-13 százalékot várnak. A forint drasztikus gyengülésére nem számítanak, a következő hónapokban 400 forint alatt maradhat az euróárfolyam.
Mi várható? “A korrekció fájdalmas, de elkerülhetetlen” – véli Trippon Mariann, aki leépítésekre is számít.
3. További tartalmak: Rózsadombi lomtalanítás és több cigizés
- Lebilincselő riport a budai Rózsadombon lomtalanítókról (Telex)
- Nőtt a motiváció a megújuló energiára az EU-ban, de a projektek tele vannak buktatókkal (G7)
- Az új termékek agresszív térhódítása miatt többet cigiznek Magyarországon (Portfolio)
- Repedések a kínai pénzügyi rendszeren (Holdblog)
- Hogyan érte el Oroszország, hogy Németország függővé váljon az orosz gáztól? (Correctiv)
4. Napi chart: Zsugorodó orosz gázexport
Múlt héten Algériából több földgáz érkezett Európába, mint Oroszországból. Ez akár három hónapja is elképzelhetetlen lett volna.
- A korábban megszokott mennyiség ötöde, 600 millió köbméter orosz földgáz fut be Európába.
- Más irányokból egyre nagyobb az európai import, így egyelőre úgy tűnik, hogy a kieső orosz behozatal felét már sikerült kiváltani.
5. Személyes perspektíva: Siralomház hangulat
Regina közgazdászként végzett, és jelenleg is mesterszakos hallgató pénzügy szakon. Emellett évek óta dolgozik a vendéglátásban, most éppen üzletvezető egy étteremben a budapesti bulinegyedben.
Munkahelyén holnap tartanak válságstábot, mivel rezsijük tízszeresére nőtt az energiaválság miatt. “Siralomház hangulat van folyamatosan” – írta körbe a mindennapokat.
- Az árakba ezt nem tudják beépíteni, mivel “nem lenne olyan épeszű vendég, akinek ez megérje”. Ugyanakkor a forgalom még nem esett, mert főleg multikban dolgozó baráti társaságok járnak hozzájuk.
- Ha a bezárás mellett döntenek, képzettségének megfelelő irodai munkára váltana.
Kedvenc külföldi városa: Sevilla, Spanyolország. “Sokkal nyugodtabbak az emberek, ha körbenézel, minden színes, és ez kihat mindenkire”.
- Gondolkodott a kiköltözésben, bár egy barátja kevésbé sikeres próbálkozása után már kevésbé.
- “Nem annyira egyszerű. Kevés a munkalehetőség, hiány van albérletekből, és nem a külföldieket részesítik előnyben ezeknél” – mondta az áttételes tapasztalatokról.
6. Külső szemlélő: Az energiaválság dilemmái
Balogh Ádám a bécsi székhelyű Energy Community energia-infrastruktúra szakértője, a vele készült podcastunk a hétvégén fog megjelenni.
Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? Az Oxford Institute for Energy Studies kutatóintézet kommentárját.
Miért? “David Robinson, az intézet szenior kutatómunkatársa összegzi a jelenlegi energiaválság nyomán előttünk álló dilemmákat. Az ár-krízis, a geopolitikai bizonytalanság, és az energiaátmenet áttekintésével von le következtetéseket az európai villamosrendszer jövőjéről.”
7. Múltidéző: Jelcin – Korai temetni az orosz demokráciát
Mikor jelent meg? A Népszabadság 1994. december 6-i számában, egy budapesti diplomáciai csúcsról.
Mi történt? “Borisz Jelcin megállapította, hogy Oroszország, amely magát egy új európai biztonsági rendszer keleti bástyájának tekinti, nyugtalansággal követi a NATO bővítési terveit. (…) Miért kell elvetni a bizalmatlanság magját, hiszen mi már nem ellenségek, hanem partnerek vagyunk. Ehhez az lenne a magyarázat, hogy úgymond ‘a stabilitást terjesztik ki’, ha kedvezőtlen fordulatot vesz az események alakulása Oroszországban. Ha ezért akarják kiterjeszteni a NATO felelősségvállalásának a határait Oroszországig, csak egyet mondhatunk: korai még temetni a demokráciát Oroszországban!” (Arcanum Adatbázis)
