A német élelmiszer-infláció 17 százalék, míg az árstopos magyar 31, vagy annál is több
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal 7,9 százalékos általános inflációt mért a tavaly augusztus végi árakhoz képest. A felmérésben az áruk és szolgáltatások együttesen szerepelnek. A hivatal elnöke azt mondta, az inflációt leginkább az élelmiszerek és az energiaárak elszállása hajtja fel. Magyarországon az infláció ugyanebben az időszakban csaknem a német duplája, 15,6 százalék volt.
Az élelmiszerárakat nézve azonban a németek sokkal jobb helyzetben vannak, mint a magyarok. Míg nálunk a Központi Statisztikai Hivatal (ugyancsak augusztusban, ugyancsak éves szinten) 30,9 százaalékor élelmiszerdrágulást mért, addig a németeknél ez jelenleg 16,6 százalékon áll. Az energiahordozók ott 35,6 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor.
A Németországban élők leginkább a húsipari készítmények árain hüledezhettek augusztusban, ezek 18,6 százalékkal növekedtek, míg a kenyérfélékért és egyéb sütőipari termékekért 17,1 százalékkal kellett többet fizetni. Magyarországon a kenyér éves drágulása a hivatalos adat szerint 64,3 százalék (a G7 saját felmérése szerint viszont több mint 100 százalék).
Németországban a zöldségek inflációja volt a legalacsonyabb, 9,7 százalékkal.
Szerkesztőségünk több mint két és fél éve minden hónapban megnézi a boltokban ugyanannak a 42 élelmiszernek az árát, majd összeállítunk belőle egy saját fogyasztói kosarat. Az eze alapján készített augusztusi mérésünk szerint az élelmiszerek ára 38 százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest.
Magyarországon jelenleg bizonyos élelmiszerek, a lakossági felhasználású üzemanyag, valamint a lakossági felhasználású villamos áram és a lakossági felhasználású gáz egy részét is hatósági árral szabályozza a kormány, az viszont kérdés, hogy ezek az ársapkák a jelenlegi helyzetben meddig tarthatóak fenn.
Elemzők szerint ha ezeket az ársapkákat a terveknek megfelelően vezetik ki, a hivatlos infláció is 20 százalék feletti tartományba kúszhat októberben.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
