Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. augusztus 25. 13:52 Pénz

Rossz társaságba került Magyarország, a devizaválság által fenyegetett országok közé

A feltörekvő és fejlődő csoportba sorolt (vagyis alapvetően a nem gazdag) országok 2008 óta nem látott ütemben égetik devizatartalékaikat, és csődhullám fenyegeti ennek a csoportnak jó néhány államát – írja a Wall Street Journal.

A tendenciának alapvetően három oka van:

  1. Sok ország igyekszik megtámasztani a dollárral szemben gyengülő fizetőeszközét – mert a gyengülés drágítja az importot és növeli az amúgy is magas inflációt -, ez pedig a gyakorlatban úgy működik, hogy a jegybank a devizapiacon dollárt vagy más keményvalutát ad el a saját fizetőeszközért cserébe, ami csökkenti az előbbiek tartalékait.
  2. Az energia- és élelmiszerimportért is jellemzően keményvalutában kell fizetni, és mivel ezek közül az országok közül sok mindkettőből jelentős behozatalra szorul, ezért ez szintén apasztja a tartalékokat, amikor a nemzeti bank szükség szerint ellátja külföldi fizetőeszközzel a behozatalt végző gazdasági szereplőket. (Bár az élelmiszereknél jelentős árcsökkenés volt a tavaszi csúcsokhoz képest, még így is jóval drágábbak, mint egy vagy két évvel ezelőtt.)
  3. A korábban külföldi devizában kibocsátott adósság törlesztésének is ilyen hatása van, ha nem sikerül új hitelt felvenni – és a legnehezebb helyzetben lévő országoknál gyakran ez a helyzet.

Ezek hatására alakult ki az a helyzet, hogy – ha eltekintünk az arab-öbölbeli olajexportőröktől és a hatalmas devizatartalékon ülő Kínától – a tavalyi második és az idei első félévben a nem fejlettek közé sorolt országok devizatartaléka 379 milliárd dollárral csökkent a JPMorgan befektetési bank adatai szerint.

A folyamat szélsőséges esetben államcsődhöz vezethet, ahogyan az Srí Lankával történt. A szigetország májusban képtelen volt törleszteni külföldi adósságát, így története során először csődbe ment, és mivel szinte teljesen kifogyott a dollárból, képtelen üzemanyagot, gyógyszert és élelmiszert vásárolni külföldről, így folyamatos a társadalmi, gazdasági és politikai válság az országban.

Feszült a helyzet Nigériában is, ahol a nemzeti bank – a devizatartalék védelmében – megtiltotta a külföldi légitársaságoknak, hogy 464 millió dollár profitot kivigyenek az országból. Ha nem is ennyire, de Pakisztán, Egyiptom, Törökország és Ghána helyzete szintén kockázatos.

Ezeknek az országoknak a sérülékeny helyzete többé-kevésbé eddig is világos volt, de a befolyásos üzleti lapnak számító Wall Street Journal szerint

most olyan országok is bekerülnek a potenciálisan veszélyeztetett csoportba, mint Csehország és hazánk.

Az előbbi a korona védelmében idén már elégette a devizatartalék 15 százalékát, míg nálunk a csökkenés 19 százalék volt. Arról nincs információ, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozna a piacon a forint védelmében, de az egy ideje (részben az elszállt gázár és a korábbinál szintén drágább olaj miatt) súlyosan negatív külkereskedelmi mérleg alapvetően megmagyarázza a csökkenést.

Önmagában már az sem jelent sok jót, hogy hazánk – hosszú évek után – ismét bekerült a sérülékenyként számon tartott országok csoportjába, hiszen ezek jellemzően csak rosszabb feltételek mellett, drágábban jutnak friss hitelekhez, és a devizájukat is könnyebben megtalálják a gyengülésre játszó spekulánsok. Ezért is fontos lenne a megállapodás az uniós pénzekről – amelynek nyomán euró milliárdok áramolnának az országba – ez azonban továbbra is lóg a levegőben. Szerencsére a hitelpiacokhoz továbbra is hozzáfér a magyar állam, de a forint leértékelődésével az adósságteher egyre nő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1200 milliárd forint mutatja, miért küldi Orbán Viktor külföldre a magyar cégeketA magyar gazdaságban nő a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe és az általuk hazaküldött osztalék összege, amely után szinte semmi bevétele sincs a magyar államnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb rekordot döntött meg a gázár, a forint is megérziDurva áremelkedést okozott az irányadó európai gáztőzsdén az oroszok legutóbbi bejelentése, ennek továbbgyűrűző hatása pedig a devizapiacokon is érzékelhető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörténelme során először megy csődbe ma egy országSrí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államcsőd devizakötvény devizatartalék fizetési mérleg import Srí Lanka Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 17:57 Adat, Pénz

Maradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költéseken

Ha kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 14:01 Közélet

Egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, megvehető a neve és logója

Az MDF-hez kapcsolódó védjegyeket 80 ezer forintos kikiáltási áron bocsátja árverésre az utódpárt JESZ felszámolója.

Stubnya Bence
2024. június 24. 10:56 Adat, Élet

Nőtt az anyagi összeomlás szélén állók aránya Magyarországon

Az arány 1 százalékpontot romlott tavaly 2022-höz képest, de még így is jobb a helyzet, mint 2013-ban.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.