(A szerző szeptembertől az Oxfordi Egyetem közgazdász doktori hallgatója, az Economic and Social Research Council ösztöndíjasa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Bár a kormány nemrég ígérte meg az Európai Bizottságnak, hogy nem fog rohamtempóban törvényt hozni, tegnap elfogadták a katatörvény hétfőn benyújtott jelentős módosítását, amely közvetlenül érinti a 450 ezer kisadózó egy jelentős részét. Az arra vonatkozó számok, hogy hány kisvállalkozónak kell majd változtatnia a tevékenységén vagy adózási szokásain, a minimum 120 ezertől az IPOSZ 300 ezret is meghaladó becsléséig terjednek.
A módosítás még a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint is erőteljesebbre sikerült, mint a korábbi elképzelések. A két legjelentősebb változás, hogy nem választhatják a katát a jövőben azok a kisadózók – kivéve a taxisokat -, akik vállalkozásoknak számláznak, valamint kivezetik a mellékállásban katázás lehetőségét. A törvénymódosítás emellett egységesen 50 ezer forintos adót határoz meg, az adónem határát pedig 12-ről 18 millió forintra emeli.
Az eddig részben vagy egészben cégeknek bedolgozó katásoknak másik adónemet kell majd választaniuk, az egyéni vállalkozók átalányadóját, társasági adózást vagy más formát. Akik mégis a katában szeretnének maradni, azok vagy nem teljesítenek olyan megrendeléseket, amelyeket csak cégnek tudnának kiszámlázni, vagy ezen munkákat feketén, számla adása nélkül végezik el.
Mindez komoly fejtörést okoz több százezer kisvállalkozónak, hogy hogyan módosítsák a vállalkozói tevékenységüket vagy az adózási módjukat. Éppen ezért az egyik leggyakrabban kritizált eleme a törvényalkotásnak a sietség, és az, hogy mindez már szeptember 1-jétől, azaz adóév közben, a bejelentéstől számítva alig több mint másfél hónap elteltével lép életbe. Az ilyen rapid törvényalkotás, a szabályok menet közbeni változtatása az üzleti környezet kiszámíthatatlanságát növeli, és bizalmatlanságot idézhet elő.
Hogyan vezetnek be Angliában új adókat?
Az adóemelés szükségessége nem magyar sajátosság, sok ország kormánya kényszerül erre a koronavírus-járvány és a háború hatásai miatt. A magyar kiigazításnak azért kell jelentős mértékűnek lennie, mert a választás előtti lakossági juttatások és a rezsicsökkentés fenntartásának költségei nyomán magas az államháztartási hiány.
A katázók közül a 75 ezer forintos befizetéssel járó magasabb díjat kevesen, mintegy 15 ezren választották, ami hozzájárult ahhoz, hogy az államkasszába, a társadalombiztosítási alapba kevés bevétel folyt be. Azt jellemzően nem is vitatták korábban, hogy indokolt lehet változtatni a katán – amely bevezetésekor nagyban hozzájárult a gazdaság fehéredéséhez -, például annak 2013-ban megállapított mértékét megemelni vagy felhasználási feltételeit némiképp szigorítani. De nem ez történt, mindenesetre a kormány az elfogadott változtatásokból 100-200 milliárdos többletbevételre számíthat.
Adót azonban úgy is lehet emelni, hogy az ne rombolja a kiszámíthatóságot és a bizalmat:
- Ha az adókat jó előre bejelentik, hogy fel lehessen rájuk készülni,
- egyértelműen kommunikálják, hogy kire milyen hatással lesz,
- jelzik, hogy mire akarják költeni a bevételt és miért,
- továbbá – ha tervben van ilyen – a kivezetés a dátumát minél pontosabban megadják.
Ez mind segít az adózóknak felkészülni, szükség esetén változtatni a viselkedésükön, vagy igazítani a nettó bevételükkel kapcsolatos várakozásokat.
Tavasszal két olyan adóemelés is volt Nagy-Britanniában, amelyek a magyar adókhoz hasonlatosak, azonban a bevezetésük egészen másképp zajlott, és egyes részleteiket is úgy alakították ki, hogy inkább ösztönözzék a befektetést, ellentétben a katatörvénnyel, amely teljesítmény-visszafogáshoz is vezethet.
Társadalombiztosítási hozzájárulás emelése
Az Egyesült Királyságban idén áprilisban növelték a National Insurance Contributiont, azaz a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezt a változást fél évre előre jelentették be. Az adó disztribúciós hatását is hangsúlyozzák: a határértéket emelik (ez a bér- és áremelkedés miatt is indokolt, hasonlatosan a kata változtatásához), miközben az adó kulcsát növelik 1,25 százalékponttal. Így a legkevesebbet keresők kevesebbet fognak fizetni, egy határ fölött azonban ez megfordul, és a többet keresők többet fizetnek a korábbinál. A brit kormány honlapján ezért elérhetővé tettek egy kalkulátort, ami segít abban, hogy bárki ki tudja számolni az éves bruttó jövedelme megadásával, hogy mennyivel fog többet vagy kevesebbet fizetni.
Arról is előre kommunikáltak, hogy a bevételt a nemzeti egészségügyi rendszer, az NHS támogatására fogják költeni. Igaz, ezt az állítást az Institute for Fiscal Studies nevű független elemzőintézet vezetője kritizálta, szerinte nincs ugyanis közvetlen kapcsolat a kettő között.
Energiaszolgáltatók nyereségadója
Májusban a brit kormány pénzügyminisztere bejelentette, hogy a megélhetési válság kezelése érdekben egyes társadalmi csoportoknak – a legalacsonyabb keresetűeknek, a nyugdíjasoknak és a fogyatékkal élőknek – megemelt támogatást adnak a következő időszakban. Ennek finanszírozására vezetik be a – magyar különadókhoz hasonló – energiaszolgáltatók nyereségadóját. Ezáltal ennek az adónak is megindokolták a kivetését, továbbá részletesen kommunikálták, hogy 5 milliárd font bevételt várnak az adónemtől, illetve közzétették a kivezetés tervezett dátumát is.
Kedvező tulajdonsága az adónak, hogy ha az energiaszolgáltató befektet, azzal nagyban csökkenti az adózási kötelezettségét: a befektetések 90 százaléka leírható az adóalapból, így annak ellenére, hogy a nyereség adózásával elvonnak az energiaszolgáltató cégektől, ösztönzik őket a befektetésre.
A magyarországi kőolajtermék-előállítók nyereségadóját egyébként hasonló módon vezették be, és azon kevés adó közé tartozik a magyar extraprofit adóról szóló kormányrendeletben foglaltak közül, amely valóban profit- és nem forgalmi adó. Az energiatermelőkre kivetett adókat széles körben indokoltnak tartják, ugyanis a jelen helyzetben valóban megnőtt az energiatermelők profitja, ami nem a cégek magasabb termelékenységének köszönhető, hanem a világpiaci folyamatoknak.
Adatalapú döntés-előkészítés és kiértékelés
Nem véletlen, hogy mely országokban alakult ki a törvényváltoztatások előzetes kommunikációja: független, elfogulatlan és adatalapú elemző intézmények jelenléte ösztönzi a kormányt az átlátható és kiszámítható törvénykezésre.
Az Egyesült Királyságban az adatalapú, előre eltervezett és utólag kielemzett döntéshozatal már régóta működik. A költségvetési intézkedések utólagos elemzésére jöttek létre olyan független intézmények több évtizeddel ezelőtt, mint az Institute for Fiscal Studies, amely mindenki számára hozzáférhetően megmutatja, hogy különböző jövedelmi kategóriájú emberekre és társadalmi csoportokra milyen hatással volt egy-egy intézkedés.
Itthon a Pénzügyminisztérium döntésmegalapozó elemzései közül a legtöbb nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.
