Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2022. július 13. 04:34 Közélet

Nem a megszorítást, hanem a jövedelmet csökkentő adóemelést utálják igazán az emberek

A magyar kormány messziről kerüli a megszorítás kifejezést nemcsak a mostani bevételnövelő és kiadáscsökkentő csomaggal kapcsolatban, így volt ez már a 2010-14-es ciklus Széll Kálmán Tervekkel fémjelzett időszakában is, amikor szintén jelentős beavatkozásokkal kellett javítani a költségvetési egyenleget. Akkoriban ez egyáltalán nem volt ritka, a 2008–2009-es gazdasági–pénzügyi válságot és az azt követő adósságproblémákat Európa államainak jelentős része – egyesek önszántukból, mások nem – megszorításokkal, költségvetési kiigazítással, az állami kiadások visszavágásával próbálta orvosolni.

Amellett, hogy ez a stratégia közgazdasági szempontból is minimum vitatott, a megszorításokkal kapcsolatban a válság után bevett narratíva volt az is, hogy azok szükségszerűen népszerűtlenek, hiszen a nép jellemzően nem szereti, ha kevesebb vagy rosszabb állami szolgáltatáshoz, transzferhez jut, és közben több adót kell fizetnie. 

„Tudjuk, hogy mit kell tenni (a válság leküzdése érdekében), csak azt nem tudjuk, hogy ezután hogyan fognak újraválasztani minket”, mondta annak idején Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ezt látszott alátámasztani, hogy a megszorítások később több dél-európai kormányt is összedöntöttek.

Ez a nézet azonban egy tavaly az egyik legpatinásabb politikatudományi folyóiratban, az American Political Science Review-ben megjelent tanulmány szerint hamis.

A kutatók öt európai országban –  Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság – végzett közvélemény-kutatások és kísérletek alapján vizsgáltak két kérdést:

  • Egyrészt a konkrét megszorító intézkedések megnevezése nélkül csak azt kérdezték meg a kutatás alanyaitól, hogy gazdasági visszaesés esetén általában véve megszorítást vagy kormányzati élénkítést preferálnának.
  • Másrészt a konkrét intézkedésekre kérdeztek rá, hogy megnézzék, ezek ismerete milyen hatással van a megszorítások és gazdaságélénkítés támogatottságára.

A felmérés alapján mindenhol, még Görögországban is erős többségben voltak a megszorításokat támogatók, az angolszász és észak-európai bulvársajtóban gyakran mások pénzén nagyzoló népeknek beállított Olaszországban és Franciaországban pedig a 75 százalékot is elérte az arány. Ezzel szemben a jóval konzervatívabb imázsú Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb a megszorítások támogatottsága.

Bár a megszorítások támogatását vagy elutasítását nem magyarázzák ideológiai, gazdasági és pszichológiai tényezők, a konkrét intézkedések nagy hatással vannak a megszorítócsomagok megítélésére. A kutatók az eredményeket az európai megszorítások összetételével összehasonlítva pedig azt hozták ki, hogy ezek az esetek nagy részében a társadalmi preferenciákhoz közeliek voltak. 

Kicsit ideológiai kérdés, de nem önérdek vezérli

A megszorítások meglepően magas támogatottságának okait illetően több potenciális magyarázatot vizsgálta Kirk Bansak, Michael Bechtel és Yotam Margalit, a Kaliforniai Egyetem (San Diego), a Washington Egyetem és a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói.

A két legkézenfekvőbb megoldás az ideológiai elköteleződés és a gazdasági helyzet volt. Előbbi elgondolás szerint a megszorításról alkotott vélemény annak függvénye, hogy az ember hol helyezkedik el a klasszikus bal-jobb politikai spektrumon: az általában konzervatív nézeteket valló emberek körében vélhetően inkább elfogadottabb, a baloldaliak körében elutasítottabb a dolog. Ez részben igaznak bizonyult, de az ideológia mégsem volt döntő faktor a megszorításokról alkotott nézeteket illetően: bár a konzervatívabb emberek körében magasabb volt a megszorítások elfogadottsága, az ideológiai spektrum balvégén pedig alacsonyabb. Ugyanakkor az ötből négy országban a balközéphez sorolt emberek körében is meghaladta az 50 százalékot a megszorításokat támogatók aránya, és az ideológiai elköteleződés és a megszorítások megítélése közti statisztikai összefüggés mérsékelt maradt.

Ennél is gyengébb volt az összefüggés az anyagi helyzet és a megszorítások támogatása/elutasítása között. Az egyebek mellett a jövedelmet, a kormányzati juttatásoktól való egzisztenciális függést, adóssághelyzetet leíró változók esetében sincs világos kapocs a megszorításhoz való viszonyulással, azaz a szegényebbek nagy átlagban nem utasítják el jobban a dolgot, mint a gazdagabbak. Nincs hatása a válaszadók nézeteire a kormányzat kompetensségével kapcsolatos véleményüknek sem, de a magasabb iskolázottság összefüggést mutat a gazdaságélénkítés iránti preferenciával.

Egy további kísérletben azt nézték meg, hogy a pszichológiai képzettársítás milyen hatással van a megszorítások megítélésére. A kísérlet alanyainak véletlenszerűen öt különböző érv egyikét hozták fel a megszorítások megindoklására, és megnézték, hogy máshogy reagálnak-e az emberek, ha eltérő érvekkel találkoznak.

  • Az első (gazdasági szempontból meglehetősen furcsa) indok az volt, hogy az állami kiadások csökkentése élénkíti a gazdaságot és növeli a bevételeket,
  • a második azt állította, hogy a kiadáscsökkentés helyreállítja a befektetők bizalmát az adott gazdaság iránt;
  • a harmadik szerint „akárcsak a családkassza esetében, ha túlköltekeztél, utána meg kell húzni a nadrágszíjat”;
  • a negyedik, hasonló érv szerint „költekezéssel nem lehet legyőzni az adósságot”;
  • az ötödik szerint pedig „miután eddig túlnyújtózkodtunk a lehetőségeinken”, a helyes út az irányváltás. 

Itt szintén nem volt statisztikailag releváns különbség a különböző terelő indokokra adott válaszok között. A két nagyobb érvelési kategória, a gazdasági jellegű (első kettő) és a pszichológiai/erkölcsi jellegű érvek (harmadiktól ötödikig) között szintén nem mutatkozott rendszerszintű eltérés. Egyedül az Egyesült Királyságban volt jellemző, hogy markánsabban jobban reagáltak a megkérdezettek a családkasszás hasonlatra és a lehetőségeken való túlnyújtózkodást kiemelő érvekre.

Számít, mi van benne és ki mondja

A megszorítások konkrét összetételének támogatottságát egy másik, Olaszországban és Spanyolországban végzett kísérlettel nézték meg. A megkérdezetteknek véletlenszerűen összeállított, részben kiadáscsökkentő, részben bevételnövelő intézkedésekből álló elképzelt megszorító csomagokat mutattak be. Előbbi kategóriába tartozott például a védelmi, oktatási, jóléti és nyugdíjkiadások, valamint a közfoglalkoztatottak számának csökkentése. Utóbbi kategóriában a személyi jövedelemadó, a forgalmi adó, valamint a társasági adó növelése szerepelt. A megszorítás mértékét 0 és 30 százalék között variálták. 

Minden alanynak tíz pár elképzelt megszorítócsomagot mutattak be, és arra kérték őket, hogy mondják meg, melyik csomagot tartják jobbnak, illetve osztályozzák, milyen mértékben támogatnák vagy utasítanák el a két csomagot. 

A megszorításokkal kapcsolatos általános kérdésekkel szemben a konkrét intézkedések támogatottságában jelentős különbségek voltak. 

  • A nyugdíjcsökkentést például erősen elutasították mind az olasz, mind a spanyol válaszadók,
  • a szociális kiadások azonos arányú csökkentése kevesebb mint feleakkora esést okozott az elképzelt csomagok támogatottságában, mint a nyugdíjcsökkentés;
  • a közalkalmazottak leépítése pedig nem volt hatással a csomag megítélésére.
  • Volt egy kiadáscsökkentési kategória, amely kifejezetten növelte a csomag támogatottságát: a védelmi kiadások megvágása a jelek szerint népszerű dolog Dél-Európában. 

A bevételnövelő lépések közül nem meglepő módon a személyi jövedelemadó emelése húzta le leginkább egy adott megszorítás támogatottságát. (A kata átalakítása lényegében ennek felel meg azoknál, akik a jövőben már nem választhatják ezt az adózási formát.) A forgalmiadó-emelés ennél valamivel kevésbé volt népszerűtlen, míg a társasági adó emelése nem igazán van hatással a válaszadók nézeteire, csak egy drasztikus (26-30 százalékos) emelés esetén örvend valamennyi támogatottságnak a cégek megsarcolása.

A kísérleti eredményeket a valóságban 2009 és 2014 között elfogadott olasz, spanyol és görög megszorításokkal is összevetették. Ez alapján az olasz intézkedések a teljes olasz lakosság körében 47, a baloldalon 40, a jobboldalon 52 százalékos támogatást értek el. Az olaszok körében a spanyol megszorítási program elfogadottsága nagyjából 50 százalékra, a görög 44 százalékra jön ki. A spanyoloknak is 50 százaléka támogatta a spanyol programot, de a spanyol eredmények alapján ott az olasz és a görög program is messze van az 50 százalékos küszöbtől, előbbi 44, utóbbi 39 százalékos támogatást szedhetett volna össze. Ez utóbbi elsősorban abból fakad, hogy a görög programban jelentős, nagyjából 20 százalékos nyugdíjcsökkentés szerepelt, ami messze a legnépszerűtlenebb intézkedés.

Azt is megnézték, hogy milyen hatással van egy adott program elfogadottságára, hogy ki javasolja annak bevezetését. Míg a megszorításokhoz való általános viszonyra csak mérsékelt hatással volt az ideológia, addig itt már jóval erősebben megmutatkozott, hogy az emberek jóval hajlandóbbak elfogadni egy olyan csomagot, amelyet a hozzájuk ideológiailag közel álló politikai szereplők akarnak bevezetni.

A tanulmány konklúziója szerint tehát a megszorítások valójában összhangban vannak az európai választók többségének világnézetével, és a választók konkrét intézkedésekkel kapcsolatos érzékenységét figyelembe vevő csomagok relatíve magas támogatottságra számíthatnak. Az is a megszorító kormányok kezére játszik, hogy relatíve kevesen látják át a megszorítások működési mechanizmusát és közvetett gazdasági hatásait, így a hatalmon lévő politikai pártok könnyebben tudják elhitetni táborukkal, hogy működik a recept.

Ez utóbbi Dél-Európa esetében nem igazán volt igaz, azaz Juncker fent idézett mondatának egyik része sem tűnik túl bölcsnek: nem tudták, mit kell tenni, de újraválasztási esélyeikre ez csak mérsékelt hatással volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár 120 ezer korrekten adózó, mellékállásban keresetet kiegészítő katás is búcsúzhat az adónemtőlMivel a 25 ezres havi tételes adózás csak főállás mellett volt elérhető, ők aligha használták a katát adóelkerülésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katáhozTavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért rengeteg a kényszervállalkozó, ha alig találni dolgozót?Már nem a munkanélküliség, hanem a túlságosan kötött munkahelyi körülmények vesznek rá sokakat saját vállalkozás indítására - na meg persze a kedvezőbb adózás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Európai Unió Görögország kiigazítás megszorítás megszorítások Olaszország politikatudomány Spanyolország Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Holtzer Péter
2024. február 24. 04:34 Közélet

Más szakmából átképzett tanárok – megoldás vagy álmegoldás a tanárhiányra?

Sokéves vegyipari múlttal vált kezdő tanárrá Fridez Dóra, aki most két határmenti kistelepülés iskolájában tanít.

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

Fontos

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.

Nagy Zsolt
2024. február 24. 16:19 Világ

Erősíteni kellene Európát katonailag, de ez nem olyan egyszerű

Európának szembe kell néznie azzal a lehetőséggel, hogy legnagyobb katonai szövetségese, az Egyesült Államok nem lesz mindig a segítségére.

Debreczeni Anna
2024. február 24. 15:09 Világ

Csak tíz évvel később tudjuk meg, ha átléptük a 1,5 fokos küszöböt

Tavaly volt a legforróbb év a Földön a mérések kezdete óta.