Még a katás adózás megszüntetését felvető Parragh László szerint is „kissé erőteljesre sikerült” az adónemet újraszabályozó törvénytervezet, amit hétfőn terjesztettek be, és amit már kedden elfogadhat a parlament, a rég nem látott intenzitású tüntetés ellenére. (Frissítés: a képviselők többsége meg is szavazta a javaslatot.)
A törvénytervezet alapján a kata bevételi értékhatára 12-ről 18 millió forintra emelkedne, a tételes havi adó megmaradna 50 ezer forint, és ezt csak a lakosságnak szolgáltató, értékesítő főállású egyéni vállalkozók választhatják. De a legfontosabb változás egyértelműen az, hogy csak olyanok adózhatnának így, akiknek kizárólag magánszemélyektől van bevétele (ami alól kivételt kapnának a taxisok).
Az átalakítási tervekkel foglalkozó cikkünkben valószínűsített változások közül így nem valósul meg az 50 ezres tétel emelése, amin 2013 óta nem változtattak, és nem nyúlnak azokhoz a feltételekhez sem, ami alapján ellenőrzéskor az adóhatóság munkaviszony fennállását állapíthatja meg.
Helyette azzal a szabállyal, hogy csak magánszemélyektől lehet bevétele egy katás vállalkozónak, olyan szinten szűkítik le a potenciális kisadózók körét, ami már bőven szürke- vagy feketezónába terelheti azokat az adózókat, akik a kisadózás bevezetése óta tértek vissza az adózók közé. Azok, akik az új feltételek mellett is megmaradnának kisadózónak, ezt szeptember 25-ig jelezhetik az adóhatóságnak.
Ahogy erről korábbi cikkünkben is írtunk, a kisadózók száma 2015 és 2021 között 130 ezerről 450 ezerre nőtt, ezzel pedig az összes foglalkoztatotton belüli arányuk 3-ról csaknem 10 százalékra emelkedett. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) júniusi közleményében nagyjából 100-150 ezerre tette azok számát, akik a kata adónemet teljesen visszaélés jelleggel használták.
Arra vonatkozóan egyelőre nincsenek becslések, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén hányan esnének ki a kisadózók közül, ugyanakkor egy a magyar sajtóban eddig kevésbé tárgyalt részletet mindenképpen érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban.
Az új szabályok alapján ugyanis a 25 ezer forintos havi tételes adóval járó kisadózói státusz is megszűnik, amit kifejezetten csak főállás mellett lehetett igénybe venni. Ebben a csoportban feltehetően minimális volt a visszaélés jellegű katázás, hiszen vagy nyugdíj mellett, vagy rendesen adózó főállás mellett használták az érintettek a katát keresetkiegészítésre.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a kata szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában azt mondta, hogy a 450 ezerből 260 ezren lehetnek azok, akik az új szabályok mellett sem látnak változást az adózásukban. A maradékból 70 ezerre tette a katás jogviszonyt szüneteltetők számát.
Így marad nagyjából 120 ezer ember, akik mellékállásban katáztak, a már említett okok miatt a törvény eredeti céljainak megfelelően.
A BKIK egyébként 60-80 ezer főre becsülte a katás adózókon belül azok számát, akik alapvetően főállású alkalmazottként vagy nyugdíjasként csak „mellékállású” keresetkiegészítési lehetőségként lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük egy-két millió forint alatt marad. Ebből az következik, hogy ennek a csoportnak egy jelentős része ténylegesen elenyésző volumenű gazdasági tevékenységet bonyolít más katásokhoz képest.
A lényeg mindenesetre az, hogy a mellékállásban cégeknek bedolgozó katázás ellehetetlenítésével a kormány egy olyan jelentős csoport adózását bonyolítja meg – vagy akár eltántorítja a gazdasági tevékenysége folytatásától -, akik egyébként teljesen legálisan használták ezt az adózási formát.
