Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. március 27. 12:15 Pénz

Nyolc éve fordult úgy a magyar ingatlanpiac, hogy egyre nehezebb lakásra spórolni

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Nem kell statisztikusnak lenni ahhoz, hogy bárki érezze, az elmúlt években minden várakozást felülmúlóan elszálltak a magyar ingatlanárak. Közben azonban a bérek is dinamikusan emelkedtek, így sokkal nehezebb átlátni azt a hétköznapi élet szempontjából jóval lényegesebb kérdést, hogy mennyire vált nehezebbé egy lakás vagy egy ház megvásárlása. Mennyit kompenzál a valóságban az, hogy nőnek a fizetések, vagy az, hogy bizonyos élethelyzetekben javulnak az állami támogatással megspékelt hitelfelvételi lehetőségek? Sorozatunknak ebben a részében az ingatlanárak változása mellett ehhez is szeretnénk némi fogódzót adni.

Először azt néztük meg, hogy Magyarországon mennyire volt extrém az ingatlanárak növekedése nemzetközi összehasonlításban. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy ha a kiválasztott néhány országban a 2010-es átlagos ingatlan-árszintet 100-nak vesszük, akkor hogyan alakult az érték. (Azért 2010 a kiindulópont, mert az Eurostat adatbázisában ez az első olyan év, amelyben minden országra található adat, bizonyos országoknál még korábbi is van, azokat szintén feltettük a grafikonra.)

Rögtön látszik, hogy Magyarország ebben az összehasonlításban 2020-ban a lista éllovasa lett (az egyes országok nevére kattintva a grafikon szűkíthető). Ami 2010-ben 10 millió forintba került, azt 2020-ban már több mint 19 millióért lehetett csak megvenni, azaz majdnem duplázódott az érték (2022-re a kétszerezést valószínűleg el is értük, de erre még nincs nemzetközileg is összehasonlítható adatunk).

Az általunk választott regionális körképen belül a másik véglet Románia, ahol 2010-hez képest mindössze 7 százalékos volt a drágulás 2020-ig. A grafikon számai természetesen csak arányokat mutatnak, konkrét értékeket nem, vagyis például az osztrák árszint nyilván sokkal magasabb értékről nőtt 10 év alatt 177 százalékra, mint a magyar 190-re.

Az is feltűnő, hogy a nyugatias Ausztriát kivéve a kelet-európai országokban 2010 után pár évig még kisebb mértékű csökkenés is volt az ingatlanárakban, és többé-kevésbé egységesen csak 2014 után indult be az emelkedés.

Magyarország abban tűnik ki, hogy ez a 2014 utáni meglódulás messze nálunk volt a legerősebb.

A következő grafikonra csak a magyar ingatlanos adatot tettük fel úgy, hogy mindig csak az előző évhez képest mért változást ábrázoltuk. Ehhez hozzátettük a magyar bruttó átlagkereset és a nettó medián bér ugyanilyen módon mért változását.

Amikor a lila vonal a rózsaszín felett van, abban az évben az ingatlanárak kisebb mértékben emelkedtek, mint az átlag bruttó bér, azaz könnyebbé vált a lakásvásárlás. Ennél azonban sokkal életszerűbb, ha a fekete vonalat nézzük: a nettó medián bér az, amit azok a munkavállalók visznek haza, akik a fizetési skála közepén állnak, azaz ugyanannyian keresnek náluk többet, mint ahányan kevesebbet.

A lakásvásárlási pozíciók általánosságban akkor javultak, amikor a fekete vonal a rózsaszín felett maradt. (Mindez persze csak közelítés, hiszen a családpolitikai és egyéb kedvezményekkel, illetve a hitelhez jutás lehetőségeivel ebben az összehasonlításban nem tudunk foglalkozni.)

A két grafikon alapján azonban az egyértelműen látszik, hogy 2014-ben volt Kelet-Európában a fordulópont, onnantól kezdve az ingatlanárak elég meredeken emelkednek. Magyarországon a legmeredekebb ez az emelkedés, és ennek döntő szerepe lehet abban, hogy ugyancsak 2014-től kezdve hiába nőnek a bérek, annak mértéke a legtöbb esetben messze nem éri el azt a mértéket, mint amennyivel az ingatlanok drágulnak. Alapesetben így egyre több havi fizetés kell ahhoz, hogy ugyanazt az ingatlant meg lehessen vásárolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen megyeszékhelyen tartottak lépést a bérek a lakásárakkalAz ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.

Pénz bér elmúlt 20 év ingatlan ingatlanárak ingatlanpiac lakás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2023. január 26. 17:28 Pénz

A régió többi fizetőeszközéhez képest is nagy menetelésben van a forint mostanában

A gázhelyzet javulása és az uniós pénzek körüli hírek is hozzájárultak ahhoz, hogy a napokban újra a 390-es szint alá ment a forint euróval szembeni árfolyama.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 12:59 Pénz, Világ

Brutálisan átrendezi az élelmiszerpiacot az infláció, a saját márkás termékek áraival nehéz versenyezni

Nagyon sokat lehet fogni az élelmiszereken, ha a vásárlók tudatosabbak, márpedig a magas infláció miatt egyre inkább azzá válnak.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.