Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. március 27. 12:15 Pénz

Nyolc éve fordult úgy a magyar ingatlanpiac, hogy egyre nehezebb lakásra spórolni

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Nem kell statisztikusnak lenni ahhoz, hogy bárki érezze, az elmúlt években minden várakozást felülmúlóan elszálltak a magyar ingatlanárak. Közben azonban a bérek is dinamikusan emelkedtek, így sokkal nehezebb átlátni azt a hétköznapi élet szempontjából jóval lényegesebb kérdést, hogy mennyire vált nehezebbé egy lakás vagy egy ház megvásárlása. Mennyit kompenzál a valóságban az, hogy nőnek a fizetések, vagy az, hogy bizonyos élethelyzetekben javulnak az állami támogatással megspékelt hitelfelvételi lehetőségek? Sorozatunknak ebben a részében az ingatlanárak változása mellett ehhez is szeretnénk némi fogódzót adni.

Először azt néztük meg, hogy Magyarországon mennyire volt extrém az ingatlanárak növekedése nemzetközi összehasonlításban. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy ha a kiválasztott néhány országban a 2010-es átlagos ingatlan-árszintet 100-nak vesszük, akkor hogyan alakult az érték. (Azért 2010 a kiindulópont, mert az Eurostat adatbázisában ez az első olyan év, amelyben minden országra található adat, bizonyos országoknál még korábbi is van, azokat szintén feltettük a grafikonra.)

Rögtön látszik, hogy Magyarország ebben az összehasonlításban 2020-ban a lista éllovasa lett (az egyes országok nevére kattintva a grafikon szűkíthető). Ami 2010-ben 10 millió forintba került, azt 2020-ban már több mint 19 millióért lehetett csak megvenni, azaz majdnem duplázódott az érték (2022-re a kétszerezést valószínűleg el is értük, de erre még nincs nemzetközileg is összehasonlítható adatunk).

Az általunk választott regionális körképen belül a másik véglet Románia, ahol 2010-hez képest mindössze 7 százalékos volt a drágulás 2020-ig. A grafikon számai természetesen csak arányokat mutatnak, konkrét értékeket nem, vagyis például az osztrák árszint nyilván sokkal magasabb értékről nőtt 10 év alatt 177 százalékra, mint a magyar 190-re.

Az is feltűnő, hogy a nyugatias Ausztriát kivéve a kelet-európai országokban 2010 után pár évig még kisebb mértékű csökkenés is volt az ingatlanárakban, és többé-kevésbé egységesen csak 2014 után indult be az emelkedés.

Magyarország abban tűnik ki, hogy ez a 2014 utáni meglódulás messze nálunk volt a legerősebb.

A következő grafikonra csak a magyar ingatlanos adatot tettük fel úgy, hogy mindig csak az előző évhez képest mért változást ábrázoltuk. Ehhez hozzátettük a magyar bruttó átlagkereset és a nettó medián bér ugyanilyen módon mért változását.

Amikor a lila vonal a rózsaszín felett van, abban az évben az ingatlanárak kisebb mértékben emelkedtek, mint az átlag bruttó bér, azaz könnyebbé vált a lakásvásárlás. Ennél azonban sokkal életszerűbb, ha a fekete vonalat nézzük: a nettó medián bér az, amit azok a munkavállalók visznek haza, akik a fizetési skála közepén állnak, azaz ugyanannyian keresnek náluk többet, mint ahányan kevesebbet.

A lakásvásárlási pozíciók általánosságban akkor javultak, amikor a fekete vonal a rózsaszín felett maradt. (Mindez persze csak közelítés, hiszen a családpolitikai és egyéb kedvezményekkel, illetve a hitelhez jutás lehetőségeivel ebben az összehasonlításban nem tudunk foglalkozni.)

A két grafikon alapján azonban az egyértelműen látszik, hogy 2014-ben volt Kelet-Európában a fordulópont, onnantól kezdve az ingatlanárak elég meredeken emelkednek. Magyarországon a legmeredekebb ez az emelkedés, és ennek döntő szerepe lehet abban, hogy ugyancsak 2014-től kezdve hiába nőnek a bérek, annak mértéke a legtöbb esetben messze nem éri el azt a mértéket, mint amennyivel az ingatlanok drágulnak. Alapesetben így egyre több havi fizetés kell ahhoz, hogy ugyanazt az ingatlant meg lehessen vásárolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen megyeszékhelyen tartottak lépést a bérek a lakásárakkalAz ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bér elmúlt 20 év ingatlan ingatlanárak ingatlanpiac lakás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 14:49 Élet, Pénz

A felújításra szoruló házak töredéke fér csak bele az új otthonfelújítási programba

A családok költségeit a program valószínűleg inkább növeli, mert hitelt kell felvenni, de nagy segítség lehet ahhoz, hogy az elengedhetetlen felújításokba végre bele tudjanak vágni.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 05:03 Élet, Pénz

Egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést éttermek és kis üzletek

Ez akkor szokott történni, amikor érzik, hogy a vásárlók is partnerek, de arra is utalhat, hogy nő a gazdaságon belül a szürke zóna.

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?