Szerencsére egyre több módon tudunk tenni azért, hogy fenntarthatóbb világban éljünk. Már most sokan változtatnak azon, hogy mit esznek, hogyan utaznak és hogyan gyűjtik a szemetet. Ami viszont talán kevesebbeknek jut még eszébe, hogy a megtakarításukkal is sokat tehetnek a fenntarthatóságért – vagy éppen ellene, ha nem figyelnek eléggé.

A Behavioural Insight Team (BIT) átfogó tanulmányban szedte össze, hogy milyen viselkedéstani trükkökkel lehetne könnyebben rávenni az embereket, hogy figyeljenek arra, hogy mibe fektetik a pénzüket. Ők kifejezetten a nyugdíj-megtakarítással foglalkoztak, ami az Egyesült Királyságban a többségnek részben magánmegtakarítást jelent, és így lehet befolyása arra, hogy ezek az összegek milyen befektetésekbe áramoljanak.

Megfigyelésük szerint  

az emberek 68 százaléka örülne, ha a nyugdíj-megtakarítása úgynevezett zöld alapokba kerülne, 

amik segítik a környezetvédelmet. Ennek ellenére csak minden tizedik font kerül ilyen nyugdíjalapba, tehát egyértelműen ellentmondás van az emberek viselkedése és aközött, hogy mit szeretnének valójában. Ahogy a tanulmány előszavában fogalmaznak, az oda nem figyelés miatt áll elő az a bizarr helyzet, hogy vegánok – akikből az Egyesült Királyságban már 3,5 millió van – az iparszerű állattartást finanszírozzák, vagy éppen rákkutatással foglalkozó tudósok nyugdíj-megtakarítása dohányipari vállalatok részvényeiben gyűlik.

Több kognitív akadály is meghatározza, hogy mi lehet az oka ennek az ellentmondásnak. Egyrészt a megtakarítók ritkán foglalkoznak aktívan a megspórolt pénzük sorsával. Általában abba a nyugdíjalapba fektetnek, amit az üzletkötő felajánl nekik, és utána nem is foglalkoznak vele később, hogy esetleg válthatnának-e jobb lehetőségre.

Így a leghatékonyabb módja a zöld megtakarítások növelésének az lenne a BIT szerint, ha alapból a zöld megtakarítási lehetőségeket ajánlanák fel a nyugdíjalapok esetében. Viszont akár ezek az alapbeállítások, akár nem, az is  

fontos, hogy időről időre aktív döntésre késztessék a megtakarítókat.  

Kutatásaikból látszik, hogy ha muszáj döntést hozniuk az embereknek, akkor nagyobb eséllyel választják a zöld lehetőségeket, hiszen valójában a többség örül, ha ilyen lehetőségekbe fektetheti a pénzét.  

Ehhez persze arra is szükség van, hogy egyértelmű legyen számukra, hogy melyek a zöld megtakarítási formák. Emiatt a nyugdíjalapok üzemeltetőinek fontos lenne kidolgozniuk egy egységes rendszert, amivel feltüntetik az egyes lehetőségek mellett, hogy környezetvédelmi szempontból milyen hatásuk van azoknak. Így a megtakarítók könnyen átlátnák, hogy melyik az, ami számukra a legszimpatikusabb.  

Viszont ezt is érdemes folyamatosan frissíteni, és erről a megtakarítót is tájékoztatni, hogy lássa, hogy a választott opció továbbra is fenntartható-e, vagy érdemesebb átváltania egy másikra. Természetesen kiegészítve azzal, hogy 

a módosítás a megtakarító számára könnyű legyen,  

a hosszas és átláthatatlan folyamatok ugyanis szintén el tudják venni az emberek kedvét a váltástól.  

A kommunikáció olyan szempontból is fontos, hogy érdemes olyankor információt közölni a megtakarítókkal, amikor amúgy is valószínűleg pénzügyi döntéseket hoznak: amikor fizetésemelést kapnak, az adóvisszatérítés idején vagy hasonló pénzügyileg fontos időpontokban. 

Az sem mindegy, hogy hogyan tájékoztatják őket. Érdemes könnyen megérthető, számszerűsíthető előnyöket felsorolni, például, hogy mennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást egy adott opció, vagy hány fa ültetésének megfelelő pozitív hatása van a környezetre az adott megtakarítási lehetőségnek. Végül  

motiváló lehet arra is felhívni a figyelmet, hogy egyre többen választanak zöld megtakarítási portfóliót,  

hiszen az emberekre nagy mértékben hat, hogy mi a társadalmi norma vagy szokás.  

Ezekkel a viszonylag könnyen kivitelezhető eszközökkel segíteni lehetne az embereket, hogy az a közel 70 százalék, akinek fontos lenne, hogy a megtakarítása zöld opciókba kerüljön, valóban ki is tudja választani ezeket.

Bár az Egyesült Királysághoz képest idehaza jóval kevesebben rendelkeznek magánnyugdíj-megtakarítással, a fenti kérdések Magyarországon is hasonlóan fontosak. Igaz, egy egyszerű bankbetétnél vagy állampapírnál nincs befolyásunk arra, milyen célra használja fel megtakarított pénzünket az adott pénzintézet vagy az állam, a befektetési alapoknál már más a helyzet.

Az utóbbi néhány évben ezeknél egyre terjed a röviden ESG-szemléletnek hívott megközelítés, amelynek jegyében pénzünket olyan vállalatok tevékenységének finanszírozásába fektetik, amelyek környezeti (environment), társadalmi (social) és felelős vállalatirányítási (governance) szempontból példamutatóan járnak el. Más kérdés, hogy ha kifejezetten környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve szeretnénk pénzünket fialtatni, akkor nem elég, ha csak az „ESG-pecsét” meglétét figyeljük, hiszen az ilyen alapokba a másik két szempont miatt bekerülhetnek akár fosszilis energiával foglalkozó vállalatok részvényei, kötvényei is.

Aki tehát biztosra akar menni, teljesen nem kerülheti el, hogy saját maga tájékozódjon az adott befektetési alap mögöttes tulajdonságairól – de ez egyébként sem árt, nemcsak a befektetések biztonsága (lásd Questor- vagy Budacash-botrány), hanem például a kockázat-hozam jellege miatt is.

Akit érdekelnek az ESG-befektetések, érdemes elolvasnia az alábbi cikkeinket a témában:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErős versenytársa lett az aranynak a járvány alattÚgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg megéri a vízhiánnyal vagy az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó alapokba fektetni?A környezeti, társadalmi és technológiai megatrendek alapján befektetők tapasztalatairól Naffa Helenával beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a tavasz, lassan kizöldülnek a befektetések isEgyre sürgetőbb az egységes szabályozás megalkotása a fenntarthatónak titulált befektetéseknél, különben csak zöldre festünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz környezetvédelem megtakarítás nyugdíj megtakarítás viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában