Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. február 12. 17:58 Pénz

Jön a tavasz, lassan kizöldülnek a befektetések is

Fenntartható fejlődési alap? Alternatív energiaalap? Zöld kötvény? A klímaszorongó világhangulat miatt nagy lehet a kísértés a hatalmas vagyonok felett rendelkező alapkezelőknél és bankoknál, hogy zöld pecsétet nyomjanak egyes befektetési termékeikre, hasonlóan a bio élelmiszerekhez vagy a natúr kozmetikumokhoz. A borok, csokoládék és az arckrémek esetén valamennyire már kialakult egy elfogadott protokoll a minősítésre, amely alapján a gyártók használhatják az extraprofitot ígérő jelzőket, a pénzügyi szférában azonban még nem igazán rakták le az egységes játékszabályok alapjait.

A zöldre festés, angolul greenwashing kifejezést már több évtizede használják, hogy megkülönböztessék az éghajlatvédelemre valóban pozitív hatást gyakorló erőfeszítésektől a PR-fogásnak szánt látszatintézkedéseket. Jó dolog szelektíven gyűjteni a szemetet az irodában, de az adott vállalat piaci méretéhez, a globális beszállítói láncban elfoglalt helyéhez és így a fenntarthatóságra gyakorolt hatásához mérhető, valódi intézkedések sokszor a legfájdalmasabb helyen, a profiton csapódnak le, legalábbis rövid távon. Ritka a negyedéves helyzetjelentésekre szocializálódott vállalatoknál, hogy dilemma esetén a fenntarthatóság sokszor évtizedes távlatba vesző szempontjai érvényesüljenek.

Növekedési áldozat

A CIB Alapkezelő évindítóján is a zöld befektetések térnyerése volt az egyik kiemelt téma, nagy felfutást várnak ezen a téren a következő években. Az idén indítottak egy ESG*környezeti, társadalmi és etikus vállalatirányítási kritériumoknak is megfelelő-szemléletű cégeket tömörítő indexhez kötött alapot, és a befektetési politika szintjén is érvényesítik a fenntarthatósági szempontokat. A részvénypiacok és a globális növekedés idei kilátásával kapcsolatban egyébként határozottan bizakodó hangvételű háttérbeszélgetésen említettek egy érdekes felmérést.

A Deutsche Bank a januári davosi világgazdasági fórum kapcsán azt kérdezte ügyfeleitől*bankok, államok, vállalatok, vagyonkezelők stb., hogy hány százalék növekedésről volnának hajlandóak lemondani a párizsi klímacélok érdekében, ha azokat csak növekedésük egy részének beáldozása árán lehetne elérni. Itt például arra az esetre lehet gondolni, amikor egy nagybank megtagadja egy szénbánya vagy szenes erőmű – egyébként jövedelmező – hitelezését.

A válaszok alapján globálisan minden negyedik vállalat kész volna lemondani 1 százalékpontnyi vagy azt meghaladó mértékben a növekedéséről – ez volt a leginkább önfeláldozónak számító válasz. Érdekes módon éppen a fejlődő országokban működő ügyfelek a leginkább klímatudatosak, ott már minden harmadik válaszadó lemondana a – gazdasági felzárkózáshoz éppen ebben a térségben a leginkább fontos – bővülésének több mint 1 százalékáról. Ennek egyik lehetséges indoka – azon túl, hogy sokszor a fejlődő térségben lehet leginkább testközelből tapasztalni a klímaváltozás hatásait -, hogy a fejlett gazdaságokéval összehasonlítva magasabb növekedési színvonal miatt a fejlődőknek inkább van miből beáldozniuk.

Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért épp az észak-amerikai piacon működő cégek a leginkább szőrösszívűek: itt csak minden ötödik válaszadó mondana le 1 százalékpontnyi vagy azt meghaladó mértékben növekedéséről. Tanulságos adat az is, hogy világszinten a megkérdezettek 12 százaléka nem volna hajlandó semmilyen növekedési áldozatra.

Közös alap

A szakértők szerint a legnagyobb probléma jelenleg, hogy nem tudni, pontosan mi van a zöld címke mögött. Az ESG befektetések iránti meredeken növekvő érdeklődés mellett az egységes szabályozás – és így az összehasonlíthatóság – hiánya ugyanis a valóban felelős befektetések és az ESG-koncepció szavahihetőségét veszélyezteti. Közös sztenderdek nélkül nem lehet értékelhető információhoz jutni a befektetési célpont vállalatoktól, ez pedig lehetetlenné teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák őket. Előfordult ugyanis az a visszás helyzet, hogy egy dohány- vagy olajipari cég a jó vállalatirányítási gyakorlata miatt részesült magas ESG pontszámban.

Egyelőre a nagy hitelminősítők mintájára harmadik feles szolgáltató cégek*például: ISS-Oekom, Sustainalytics vagy a Moody’s-hoz tartozó Vigeo Eiris adják a vállalati részvények vagy kötvények ESG-minősítéseit, akiket a vállalatok fizetnek. Ehhez egy sor, szektoronként eltérő feltételt vizsgálnak meg, amelyek igazodnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, mint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, a vízfelhasználás mennyisége, a munkavállalókkal való bánásmód, az emberi jogok helyzete vagy éppen a nemek közti egyenlőség érvényesülése a fizetések terén. A szempontok egy része számszerűsíthető, azonban számos esetben marad játéktér a szabályok tologatására, ezért is fontos a sztenderd, összehasonlítható szabályrendszer megalkotása. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fenti szolgáltatók egymástól jócskán eltérő pontozási rendszert használnak a minősítésre – az egyik estében a 100 pont a maximum, ami adható, a másiknál ez a legrosszabb minősítés, egy harmadik pedig 12 betűt használ.

Az EU természetesen az élére állna a fenntartható gazdaság kialakításának*a világon egyedülálló módon a teljes klímasemlegességet célozta meg 2050-re, és nem fél költeni sem rá: a frissen elfogadott európai zöld megállapodás (European Green Deal) alapján a következő tíz évben legalább 100 milliárd eurót mozgósítana a fenntartható befektetésekre. Emellett egy átfogó rendszertan kialakításán dolgoznak a zöld befektetések minősítésére.

Nem zöldül a konzervatív magyar befektető

Itthon egyelőre nem árasztották el a piacot a klímabarát befektetési termékek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly megjelent, Zöld Pénzügyek című tanulmánya szerint több zöldnek tekinthető alap is elérhető itthon, bár a teljes alapkínálathoz képest elhanyagolható mennyiségben. A nevükben valamilyen klímavédelmi, ökológiai, fenntarthatósági jellemzőt szerepeltető termékek csupán 0,4 százalékot hasítottak ki a hazai befektetési alap piac 6250 milliárd forintos vagyontömegéből, és teljesítményük is vegyes volt a tavaly január végi adatok alapján. Ennek egyik oka a tanulmány szerint, hogy a terméktájékoztatók alapján a zöld alapok esetében – amelyekben a részvények dominálnak – legalább ötéves időtávra ajánlott befektetni, ez pedig túl hosszú az átlag magyar kisbefektetőnek.

Ráadásul a hazai pénzügyi ügyfelek döntő többsége kockázatkerülő, vagy alacsony kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik, jellemzően kerüli a részvénytúlsúlyos konstrukciókat. És még drágábbak is az ilyen alapok az extra erőforrásigény, azaz szaktudás miatt, ami az alapokban szereplő eszközök kiválogatásához szükséges. 

Erre tart a világ

Előbb-utóbb a mostaninál sokkal nagyobb szeletet hasíthatnak ki a befektetésekből a zöld vállalatok papírjai Magyarországon is. Az Egyesült Államokban minden befektetett négy dollárból egyet, azaz több mint 12 ezer milliárd dollárt már felelős és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve osztottak szét. A JPMorgan befektetési bank pedig tavaly összeállított két indexet fejlődő országokban kibocsátott kötvényekből, amelyek közül a túlnyomórészt felelős befektetéseket tartalmazóval átlagosan 5 százalékponttal többet lehetett elérni a referenciahozamhoz képest.

Bármilyen csábító, hogy a zöld befektetésekkel egyszerre lehet jót tenni és gazdagodni, az arany középút szabálya itt is érvényes. Azzal együtt, hogy örvendetes módon rengeteg pénz áramlik a fenntartható befektetésekbe, egy ellentétes hatású folyamat is elindulhat: a szegényebb országok eleshetnek a gazdasági felzárkózásukhoz elengedhetetlen, viszont nem túl zöld ipari befektetésektől, mivel a jövedelmező zöld befektetési célpontokat kereső tőke elkerüli azokat az iparágakat, amelyek nem mennek át az ESG-teszten.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olajipari cégek sokat beszélnek a megújulókról, de a pénztárcájukkal máshova szavaznakSzabályozás vagy magasabb adók nélkül nem is fognak több pénzt megújuló energiára költeni.

Pénz befektetések esg fenntarthatóság klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2020. november 26. 12:27 Pénz

Sok készpénzt vettünk fel a járvány alatt, de ez semmi a lengyelekhez képest

Lengyelországban annyival nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az idei első tíz hónapban, mint az utóbbi négy évben összesen.

Avatar
2020. november 26. 10:52 Pénz

Vissza a múltba – a dohánycégek bukása és tündöklése

Miközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Fontos

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.