Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. február 12. 17:58 Pénz

Jön a tavasz, lassan kizöldülnek a befektetések is

Fenntartható fejlődési alap? Alternatív energiaalap? Zöld kötvény? A klímaszorongó világhangulat miatt nagy lehet a kísértés a hatalmas vagyonok felett rendelkező alapkezelőknél és bankoknál, hogy zöld pecsétet nyomjanak egyes befektetési termékeikre, hasonlóan a bio élelmiszerekhez vagy a natúr kozmetikumokhoz. A borok, csokoládék és az arckrémek esetén valamennyire már kialakult egy elfogadott protokoll a minősítésre, amely alapján a gyártók használhatják az extraprofitot ígérő jelzőket, a pénzügyi szférában azonban még nem igazán rakták le az egységes játékszabályok alapjait.

A zöldre festés, angolul greenwashing kifejezést már több évtizede használják, hogy megkülönböztessék az éghajlatvédelemre valóban pozitív hatást gyakorló erőfeszítésektől a PR-fogásnak szánt látszatintézkedéseket. Jó dolog szelektíven gyűjteni a szemetet az irodában, de az adott vállalat piaci méretéhez, a globális beszállítói láncban elfoglalt helyéhez és így a fenntarthatóságra gyakorolt hatásához mérhető, valódi intézkedések sokszor a legfájdalmasabb helyen, a profiton csapódnak le, legalábbis rövid távon. Ritka a negyedéves helyzetjelentésekre szocializálódott vállalatoknál, hogy dilemma esetén a fenntarthatóság sokszor évtizedes távlatba vesző szempontjai érvényesüljenek.

Növekedési áldozat

A CIB Alapkezelő évindítóján is a zöld befektetések térnyerése volt az egyik kiemelt téma, nagy felfutást várnak ezen a téren a következő években. Az idén indítottak egy ESG*környezeti, társadalmi és etikus vállalatirányítási kritériumoknak is megfelelő-szemléletű cégeket tömörítő indexhez kötött alapot, és a befektetési politika szintjén is érvényesítik a fenntarthatósági szempontokat. A részvénypiacok és a globális növekedés idei kilátásával kapcsolatban egyébként határozottan bizakodó hangvételű háttérbeszélgetésen említettek egy érdekes felmérést.

A Deutsche Bank a januári davosi világgazdasági fórum kapcsán azt kérdezte ügyfeleitől*bankok, államok, vállalatok, vagyonkezelők stb., hogy hány százalék növekedésről volnának hajlandóak lemondani a párizsi klímacélok érdekében, ha azokat csak növekedésük egy részének beáldozása árán lehetne elérni. Itt például arra az esetre lehet gondolni, amikor egy nagybank megtagadja egy szénbánya vagy szenes erőmű – egyébként jövedelmező – hitelezését.

A válaszok alapján globálisan minden negyedik vállalat kész volna lemondani 1 százalékpontnyi vagy azt meghaladó mértékben a növekedéséről – ez volt a leginkább önfeláldozónak számító válasz. Érdekes módon éppen a fejlődő országokban működő ügyfelek a leginkább klímatudatosak, ott már minden harmadik válaszadó lemondana a – gazdasági felzárkózáshoz éppen ebben a térségben a leginkább fontos – bővülésének több mint 1 százalékáról. Ennek egyik lehetséges indoka – azon túl, hogy sokszor a fejlődő térségben lehet leginkább testközelből tapasztalni a klímaváltozás hatásait -, hogy a fejlett gazdaságokéval összehasonlítva magasabb növekedési színvonal miatt a fejlődőknek inkább van miből beáldozniuk.

Ez részben magyarázatot ad arra is, hogy miért épp az észak-amerikai piacon működő cégek a leginkább szőrösszívűek: itt csak minden ötödik válaszadó mondana le 1 százalékpontnyi vagy azt meghaladó mértékben növekedéséről. Tanulságos adat az is, hogy világszinten a megkérdezettek 12 százaléka nem volna hajlandó semmilyen növekedési áldozatra.

Közös alap

A szakértők szerint a legnagyobb probléma jelenleg, hogy nem tudni, pontosan mi van a zöld címke mögött. Az ESG befektetések iránti meredeken növekvő érdeklődés mellett az egységes szabályozás – és így az összehasonlíthatóság – hiánya ugyanis a valóban felelős befektetések és az ESG-koncepció szavahihetőségét veszélyezteti. Közös sztenderdek nélkül nem lehet értékelhető információhoz jutni a befektetési célpont vállalatoktól, ez pedig lehetetlenné teszi a befektetők számára, hogy összehasonlítsák őket. Előfordult ugyanis az a visszás helyzet, hogy egy dohány- vagy olajipari cég a jó vállalatirányítási gyakorlata miatt részesült magas ESG pontszámban.

Egyelőre a nagy hitelminősítők mintájára harmadik feles szolgáltató cégek*például: ISS-Oekom, Sustainalytics vagy a Moody’s-hoz tartozó Vigeo Eiris adják a vállalati részvények vagy kötvények ESG-minősítéseit, akiket a vállalatok fizetnek. Ehhez egy sor, szektoronként eltérő feltételt vizsgálnak meg, amelyek igazodnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, mint a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, a vízfelhasználás mennyisége, a munkavállalókkal való bánásmód, az emberi jogok helyzete vagy éppen a nemek közti egyenlőség érvényesülése a fizetések terén. A szempontok egy része számszerűsíthető, azonban számos esetben marad játéktér a szabályok tologatására, ezért is fontos a sztenderd, összehasonlítható szabályrendszer megalkotása. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fenti szolgáltatók egymástól jócskán eltérő pontozási rendszert használnak a minősítésre – az egyik estében a 100 pont a maximum, ami adható, a másiknál ez a legrosszabb minősítés, egy harmadik pedig 12 betűt használ.

Az EU természetesen az élére állna a fenntartható gazdaság kialakításának*a világon egyedülálló módon a teljes klímasemlegességet célozta meg 2050-re, és nem fél költeni sem rá: a frissen elfogadott európai zöld megállapodás (European Green Deal) alapján a következő tíz évben legalább 100 milliárd eurót mozgósítana a fenntartható befektetésekre. Emellett egy átfogó rendszertan kialakításán dolgoznak a zöld befektetések minősítésére.

Nem zöldül a konzervatív magyar befektető

Itthon egyelőre nem árasztották el a piacot a klímabarát befektetési termékek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly megjelent, Zöld Pénzügyek című tanulmánya szerint több zöldnek tekinthető alap is elérhető itthon, bár a teljes alapkínálathoz képest elhanyagolható mennyiségben. A nevükben valamilyen klímavédelmi, ökológiai, fenntarthatósági jellemzőt szerepeltető termékek csupán 0,4 százalékot hasítottak ki a hazai befektetési alap piac 6250 milliárd forintos vagyontömegéből, és teljesítményük is vegyes volt a tavaly január végi adatok alapján. Ennek egyik oka a tanulmány szerint, hogy a terméktájékoztatók alapján a zöld alapok esetében – amelyekben a részvények dominálnak – legalább ötéves időtávra ajánlott befektetni, ez pedig túl hosszú az átlag magyar kisbefektetőnek.

Ráadásul a hazai pénzügyi ügyfelek döntő többsége kockázatkerülő, vagy alacsony kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik, jellemzően kerüli a részvénytúlsúlyos konstrukciókat. És még drágábbak is az ilyen alapok az extra erőforrásigény, azaz szaktudás miatt, ami az alapokban szereplő eszközök kiválogatásához szükséges. 

Erre tart a világ

Előbb-utóbb a mostaninál sokkal nagyobb szeletet hasíthatnak ki a befektetésekből a zöld vállalatok papírjai Magyarországon is. Az Egyesült Államokban minden befektetett négy dollárból egyet, azaz több mint 12 ezer milliárd dollárt már felelős és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve osztottak szét. A JPMorgan befektetési bank pedig tavaly összeállított két indexet fejlődő országokban kibocsátott kötvényekből, amelyek közül a túlnyomórészt felelős befektetéseket tartalmazóval átlagosan 5 százalékponttal többet lehetett elérni a referenciahozamhoz képest.

Bármilyen csábító, hogy a zöld befektetésekkel egyszerre lehet jót tenni és gazdagodni, az arany középút szabálya itt is érvényes. Azzal együtt, hogy örvendetes módon rengeteg pénz áramlik a fenntartható befektetésekbe, egy ellentétes hatású folyamat is elindulhat: a szegényebb országok eleshetnek a gazdasági felzárkózásukhoz elengedhetetlen, viszont nem túl zöld ipari befektetésektől, mivel a jövedelmező zöld befektetési célpontokat kereső tőke elkerüli azokat az iparágakat, amelyek nem mennek át az ESG-teszten.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olajipari cégek sokat beszélnek a megújulókról, de a pénztárcájukkal máshova szavaznakSzabályozás vagy magasabb adók nélkül nem is fognak több pénzt megújuló energiára költeni.

Pénz befektetések esg fenntarthatóság klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

Tavaly is mutatós béremelkedés történt az országban, azonban nem osztozik minden dolgozó egyenlő részben az örömből.

Hajdu Miklós
2020. február 13. 11:22 Pénz

A dráguló gyümölcs és hús állíthatja meg a forint zuhanását

Ha egy euró forintban kifejezett értéke nem is, de a gyümölcsök és a húsok ára lépésre kényszerítheti az MNB-t.

Avatar
2020. február 4. 18:11 Pénz

Hány vállalat kapja el a koronavírust?

Ami a betegnek a vírus, az a vállalatoknak a magas eladósodottság. Nem jó, ha a kettő találkozik.

Fontos

Avatar
2020. február 26. 15:27 Közélet

A nyugdíjrendszer szinte összes elemét újra ki kellene találni

Bárhová nyúlunk, problémába ütközünk.

Torontáli Zoltán
2020. február 25. 06:54 Élet, Vállalat

Nálunk is lehetne visszaváltható üvegben a tej, mint Ausztriában, csak akarni kellene

A sör, a bor és a szörp példája mind azt mutatja, hogy sem technológiai, sem logisztikai akadálya nincs Magyarországon annak, hogy a tej is visszaváltható üvegekben kerüljön a boltokba. Miért van akkor mégis kartondobozban és PET palackban?

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.