Hírlevél feliratkozás
Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

(A szerző a Danube Capital makrogazdasági gyakornoka. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban és júliusban két lépésben 0,6-ról 1,2 százalékra emelte az alapkamatot. Jelzésük szerint a kamatemelési ciklus egészen addig folytatódhat, amíg az infláció a jegybanki cél körül stabilizálódik. A markáns kamatemelés fontos jelzés a piaci szereplők számára, és mutatja a jegybank elköteleződését az árstabilitás megőrzéséért. Ahhoz, hogy megértsük, mit és miért lépett az MNB, érdemes részletesebben áttekinteni a gazdasági környezetet.

Hidegindítás a világgazdaságban

A hazai és a globális makrogazdasági folyamatokat még mindig a koronavírus-járvány fejleményei határozzák meg. A járvány körüli bizonytalanság továbbra is fennáll, de a növekvő átoltottságnak köszönhetően a harmadik hullám a régió országaiban és Európában nagyrészt május-június között véget ért, és a legtöbb országban megkezdődött az újranyitás. Ugyanakkor a vírusvariánsok – különösen a delta – gyorsuló terjedése aggodalomra adhat okot. Több ország fontolgatja a járványügyi szabályok szigorítását, hazánkban pedig mérlegelik a kötelező oltás bevezetését – az egészségügyön túl – bizonyos munkakörök, szakmák esetében.

Az év eleje óta jelentősen fokozódott az újranyitással kapcsolatos várakozás a hazai és nemzetközi vállalatok, illetve a lakosság körében is, ami jelentős keresletnövekedést okozott egyes termékeknél és szolgáltatásoknál (például építőipari anyagoknál, chipeknél, a logisztikai tevékenységnél). Mindez olyan környezetben zajlott le, ahol a koronavírus-járvány tavalyi és idei hullámai miatt a gazdasági szereplők elhalasztották vagy méretükben csökkentették a kapacitásnövelő beruházásokat. Ez globálisan, regionálisan és ideahaza is jelentős emelkedést okozott az inflációs adatban, illetve a jövőre vonatkozó inflációs várakozásokban.

Berobbant az infláció idehaza

Idén hazánkban is folyamatosan gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, az infláció márciusban már (év/év alapon) 3,7 százalék volt, ami közelített az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjának felső korlátjához. Áprilisban ki is lépett az infláció a toleranciasávból, egészen 5,1 százalékra emelkedett, és az elmúlt időszakban végig jelentősen a sáv fölött maradt: májusban ismét 5,1, júniusban pedig 5,3 százalék volt az infláció.

Az infláció ilyen mértékű megugrása és magas szinten ragadása részben a szeszes italok, dohányáruk és üzemanyagok áremelkedésének tudható be, de a szolgáltatások árrobbanása is hozzájárult a folyamathoz. A várható dinamikus GDP-növekedés és az egyes ágazatokban fellépő munkaerőhiány a bérdinamikán keresztül továbbra is magas szinten tarthatja az inflációt. A Danube Capital friss júliusi előrejelzése szerint éves átlagban 4,4 százalékon alakulhat idén az árszínvonal emelkedése.

A jegybanki döntés milyen hatással lesz a mindennapjaimra?

Nem teljesen evidens, hogy a mindennapokban milyen hatásai vannak az MNB alapkamat-emelésének, illetve monetáris szigorítási lépéseinek. Leghamarabb a változó kamatozású lakossági és vállalati hitelek esetében lesz érzékelhető a változás. A hitelek árát közvetetten a jegybanki alapkamat, közvetlenül pedig a BUBOR (budapesti bankközi hitelkamatláb) határozza meg: magasabb alapkamat, illetve BUBOR esetében magasabb kamattal, azaz nagyobb törlesztőrészlettel szembesül majd az adós. Ez rövid távon pár ezer forinttal növelheti a hitelek havi törlesztőrészleteit, ám ha a kamatemelési ciklus tartósabb lesz, akkor egy átlagos lakáshitel esetében akár 5-10 ezer forintos emelkedésre is sor kerülhet a következő évben. Az új kibocsátáson belül gyakorlatilag már nincsenek éven belül változó kamatozású hitelek a hazai háztartások esetében, míg a jelenleg fennálló állományon belül 30 százalék (a jelzáloghitelek esetében 40 százalék) az arányuk.

Azok számára nem lesz változás, akik az elmúlt időszakban szerződtek, és legalább ötéves kamatperiódust választottak, viszont akiknek régebbi, változó kamatozású hitele van, azokat érzékenyen érintheti a kamatemelési ciklus folytatása.

A kamatemelés visszavetheti a hazai lakáspiaci keresletet. Amennyiben a forint stabilizálódik, és a hazai kereslet visszaesik, akkor azt várhatóan nem fogja pótolni a külföldi kereslet, így

az eladó ingatlanok áraiban lassulhat, illetve meg is szűnhet a növekedés a következő időszakban.

A hazai kereslet visszaesését ugyanakkor mérsékelhetik a kormány által nyújtott támogatások.

Az ingatlanhitelek mellett egyéb hitelek kamata, illetve törlesztőrészlete is emelkedik: ahol változó kamatozású a beruházási hitel vagy éppen a lízingszerződés, ott a mezőgazdasági gép vagy éppen egy komplett beruházási hitel törlesztője is emelkedik. Ez a vállalkozások számára magasabb kiadást jelent, amely kitolhatja egyes beruházások megtérülési idejét, illetve addicionális beruházások késleltetését, elhalasztását is eredményezheti. A vállalatokat azonban kevésbé érintheti érzékenyen a hitelkamatok emelkedése, mint a lakosságot, ugyanis a törlesztő részletek emelkedését áremeléssel tudják kompenzálni.

A fogyasztók szempontjából több hatás is érvényesül, hiszen a vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik árában érvényesíthetik a magasabb költségeiket. Erre már számos példát láttunk idehaza, és ez a folyamat a leginkább domináns a hazai infláció berobbanása szempontjából.

Az infláció a pénzünk vásárlóértékének csökkenését jelenti, vagyis azokért a termékekért, amit ma helyezünk a bevásárlókosarunkba, a következő hónapban már többet kell fizetnünk. A magas infláció jövedelemátrendeződést is okozhat, például az adós-hitelező viszonyban. A kölcsönzött pénz később kevesebbet fog érni, az adós jobban, a hitelező rosszabbul jár. Egy konkrét példán szemléltetve:

4 százalékos infláció mellett egy a zsebünkben lévő 10 ezer forintos bankjegy minden nap egy forinttal ér kevesebbet.

Ez egyik napról a másikra nehezen értelmezhető veszteség, de ettől még minden olyan pénzt érint, amely nincs befektetve.

A befektetések terén a magasabb kamatok a kockázatmentes hozam emelkedését vetítik előre, ami egy vállalatértékelés esetében alacsonyabb cégértéket eredményezhet. A hazai megtakarítók számára a jegybanki jelzések alapján egyelőre elégséges lehet a MÁP+ által nyújtott 4,95 százalék nominális hozam, ám a magasabb inflációs pálya azt is jelenti, hogy reálértékben kevésbé vonzó ez a befektetés. A hazai inflációkövető papírok kamatozását, konstrukcióját tekintve érdemes a PMÁP eszközöket is elhelyezni most a portfóliónkban. Ezek jellegzetessége, hogy az idei, magasabb infláció a következő évi kamatfizetésben jelenik meg, azaz időben elnyújtva kompenzál ezért a hatásért.

A kamatemelés a tankönyvi példák alapján elvileg az adott deviza erősödéséhez vezetne, ám fontos látni, hogy az MNB az alapkamat mellett egyéb eszközöket is használ a monetáris politikai eszköztárban. Mivel a kötvényvásárlási programját továbbra is működteti, ezért valójában a kamatemeléssel szigorít, míg a kötvényvásárlási programmal lazít. Ezért nem láttunk érdemi forinterősödést a júliusi kamatdöntést követően. Erre akkor lenne nagyobb esély, ha az MNB a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett eszközei esetében még markánsabb visszavonulót fújna.

Mivel tehát számos formában érinti közvetlenül vagy közvetve az MNB lépése a mindennapjainkat, a következő hónapok izgalmasak lesznek a vállalatok és a lakosság számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szegényebbek és a csokból kimaradók egyre nehezebben jutnak majd hitelhezA hitelesek egy része már most is érzi a jegybank kamatemelési ciklusának hatásait, amely új korszakot jelent, de mi várható így az ingatlanpiacon?

Pénz infláció ingatlanárak ingatlanpiac jegybank kamatemelés mnb Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.

Hobot Péter
2022. január 22. 12:58 Élet, Pénz

G7 inflációs kvíz: mennyibe került a banán két éve? És a liszt?

Tudtad követni, hogy mely termékek drágulása járul hozzá a legerősebben az inflációhoz, és hogy melyik társadalmi csoportokat érintette leginkább?

Torontáli Zoltán
2022. január 19. 11:00 Pénz

Biontech hatás: ömlik a pénz a német biotech iparba

Tavaly 2,3 milliárd, tavalyelőtt több mint 3 milliárd euró tőkét vonzott a koronavírus-oltásnak köszönhetően felfutó ágazat.

Fontos

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.