(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Alig egy hónapja azt írtam ugyanezeken a hasábokon, hogy kihívásokkal teli időszak elé néznek a jegybankok, és reális forgatókönyv, hogy az inflációs hitelesség megőrzése érdekében néhány jegybanknak a tervezettnél korábban, illetve a tervezettnél nagyobb mértékben kell kamatot emelnie.

Eltelt néhány hét, és május 17-én reggel az MNB alelnöke egy Reutersnek adott interjújában kamatemelést lengetett be júniusra. Úgy tűnik, hogy a régióban a magyar jegybank lesz az első, amely a szigorítás útjára lép.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa hűvösen nézi, ahogy Amerika még rá is játszik az áremelkedésreAz extrém laza amerikai jegybanki és költségvetési politika miatt a gazdaság túlfűtötté válhat, miközben Európában erről szó sem lehet.

A jegybank már az előző hónapokban is óvatosabb, szigorúbb kommunikációra váltott. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban először csak a „feltörekvő piacokkal szembeni kockázati hangulat ingadozásait”, később már a „másodkörös inflációs hatásokat” is kockázatként hangsúlyozta, majd egy héttel a májusi kamatmeghatározó ülés előtt érkezett Virág Barnabás alelnök egyértelmű jelzése: júniusban alapkamat emelést tervez az MNB.

Az alelnök kijelentései önmagukban nem okoztak meglepetést, a piacokat inkább az időzítés lepte meg: többek között mi is arra számítottunk, hogy júniusban, a friss jegybanki prognózisok közzétételekor kerül sor a monetáris politika felülvizsgálatára és a monetáris eszköztár esetleges szükségesnek ítélt kiigazítására.

Mi történt az elmúlt hetekben, ami azonnali intervencióra késztette a monetáris hatóságot?

1. A legoptimistább várakozásokat is felülmúlóan erős első negyedéves GDP-adatokat publikált a KSH. (Bár a nyilatkozat megelőzte a KSH közlést, nyilvánvalóan a jegybankban már „sejtették”, hogy az első negyedév sokkal jobban sikerült a vártnál, és az év egészében is a korábban várt sáv tetejéhez közeli növekedést produkálhat a magyar gazdaság.)
2. A kormány módosított költségvetési pályája alapján komoly kiigazítás idén és jövőre sem lesz, a költségvetési hiányt jövőre is 6 százalék körülire tervezi a Pénzügyminisztérium (nyilván nem függetlenül a választásoktól).
3. Az áprilisi inflációs adat már 5 százalék feletti éves pénzromlási ütemet mutatott. Bár ez csak picivel volt magasabb a vártnál, minden jel abba az irányba mutat, hogy az infláció idén a vártnál magasabban tetőzhet, az idei évre várt inflációs pálya feljebb tolódott, csakúgy, mint az inflációs várakozások.
4. A kínálatoldali inflációs nyomás tovább erősödött az elmúlt időszakban, és egyre több jele van annak, hogy hosszabb időt vesz igénybe a kínálatoldali feszültségek enyhülése. Gyakorlatilag bárhova néz az ember, emelkedő árakat, és kínálati problémákat lát legyen szó nyersanyagokról, mezőgazdasági cikkekről, építési anyagokról, félvezetőkről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKenyér, tej, tojás, hús, üdítő, ásványvíz – minden drágulni fogOlyan alapvető termékek ára ugrott akár duplájára is néhány hónap alatt, amelyeket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak.

Laza monetáris politika, laza költségvetési politika, gazdasági újranyitás. Minden adott ahhoz, hogy a koronavírus sokkjából kilábalva túlfűtötté váljon a hazai gazdaság, ami a kínálatoldali inflációs problémákkal együtt magasabban tetőző, és onnan a vártnál lassabban mérséklődő inflációt implikál, magában rejtve az inflációs várakozások tartós megemelkedésének kockázatát.

Az MNB is nyilvánvalóan ugyanezeket a tendenciákat látja, és megelőző csapásról döntött. De mire számíthatunk konkrétan?

Egy ilyen erős és explicit üzenet után a jegybank nem teheti meg, hogy visszatáncol, vagyis júniusban ki kell igazítania az alapkamatot. Mi azt gondoljuk, hogy megelőző csapásként első lépésben az egyhetes betéti kamat szintjére emelkedik az irányadó ráta. Bizonytalanabb viszont, hogy ezzel egyidejűleg az egyhetes kamatot és/vagy a kamatfolyosót is korrigálják-e. A jegybank azt is hangsúlyozta, hogy „adatfüggő” üzemmódba vált, vagyis minden újabb lépésről a beérkező adatok és információk függvényében dönt. Nem egy egyszeri nagy lépésben gondolkodnak, hanem kisebb lépésekkel próbálnak haladni. Az tehát, hogy a júniusra várt első emelést követik-e újabbak, és meddig emelkedik az alapkamat, attól függ, hogy a második félévben hogyan alakulnak az inflációs folyamatok.

A piacok nagyon agresszív szigorítási pályát kezdtek árazni, a nyilatkozat után egy nappal 12 hónapon belül körülbelül 90 bázispontnyi, majd 24 hónapon belül összesen 180 bázispontnyi kamatemelés árazódott be. Hangsúlyozva az újranyitás körüli extrém inflációs bizonytalanságot,

megítélésünk szerint ezek a várakozások túlzók, ekkora szigorításra valószínűleg nem lesz szükség.

A jelenlegi információk és várakozásaink birtokában mi amellett tennénk le a voksunkat, hogy a 3 hónapos Bubor az idei évben nem emelkedik érdemben 1 százalék fölé.

Az MNB jelzései azonban nem csak az alapkamat és a Bubor pályát, de a forint árfolyamára vonatkozó várakozásokat is átrajzolták. Az elmúlt körülbelül 1 évben az EUR/HUF keresztárfolyam jellemzően a 355-365 közötti sávban ingadozott. Az MNB egyrészről nemkívánatosnak tartotta a forint túlzott felértékelődését, másrészről viszont a gyors, kontrollálatlan leértékelődés ellen is fellépett: 370 közeli szinteken rendre beavatkozott (verbális intervencióval vagy tényleges lépésekkel).

Ellentétben az előző epizódokkal, Virág Barnabás erős jelzései most nem történelmi mélypont közelében billegő forint árfolyamnál, hanem a 355-365-os csatorna alsó szélén tanyázó EUR/HUF-nál érkeztek, és erősen lejjebb tolták a kurzust.

Az inflációs kockázatok számottevő erősödése tehát az árfolyam jegybanki megítélésében is váltást hozott: az infláció kordában tartása érdekében a jegybank valamivel erősebb árfolyamot tart kívánatosnak.

Arról nem is beszélve, hogy a lépéssel elrettenthették a forint gyengülésére játszó piaci szereplők egy részét, illetve, ha bármilyen feszültség miatt újra gyors leértékelődés bontakozna ki, az egy alacsonyabb szintről indulna, így csökken annak az esélye, hogy a piac kényszerítsen ki egy esetleges nagyobb mértékű kamatkorrekciót az árfolyam stabilizálásának érdekében.

El kell telnie még jónéhány hétnek ahhoz, hogy a reálgazdasági, inflációs kilátásokkal és az MNB elképzeléseivel kapcsolatban tisztábban lássunk, a jegybanki jelzések azonban az év további részére a korábban vártnál magasabb Bubor pályát és a korábban prognosztizáltnál valamivel erősebb forint árfolyamot valószínűsítenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden adott, hogy az infláció meglóduljonLaza monetáris és fiskális politika, pénzben úszó világ, hirtelen felfutó kereslet, már csak az a kérdés, hogy az infláció átmenetileg, vagy tartósan ugrik meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz forint infláció jegybank kamatemelés Olvasson tovább a kategóriában