Annyi bitcoint koboznak el, hogy piacteret hoznak létre az értékesítésre
Ahogy a bitcoin árfolyama újabb csúcsokat dönt – jelenleg már 54 ezer dollár, illetve 45 ezer euró felett jár – egyre nagyobb figyelem irányul a különböző hatóságok által lefoglalt kriptodevizákra.
Januárban írtunk a finn vám- és pénzügyőrség által több tételben lefoglalt 1981 bitcoinról, amely a cikk megjelenésekor 60 millió eurót ért. Ha azóta sem adták el, akkor most már közel 90 milliós értéken tarthatják nyilván.
A bajorországi Kempten ügyészsége hasonló nagyságrendű vagyonra tett szert egy kiberbűnöző elfogásakor, ehhez azonban nem fér hozzá. Az illető már le is töltötte a büntetését, de nem árulja el a bitcointárcájának jelszavát, így aztán nem lehet hozzáférni a több mint 75 millió eurót érő kriptodevizához.
A német hatóságok azért általában szerencsésebbek ennél, és ahogy a Süddeutsche Zeitung és a Tagesschau német médiumok közös kutatásából kiderült, az utóbbi években legalább 50 millió euróval gyarapították a közvagyont lefoglalt kriptodevizák értékesítése révén.
Németországban tartományonként eltér, hogy mit kezdenek az ilyen formában lefoglalt anyagi eszközökkel. Hessenben – ahová a pénzügyi központ Frankfurt is tartozik – nagyjából 2200 bitcoint foglalt le az internetes bűnözés elleni hatóság, és ezt egyelőre nem is adta el. Jelenlegi értéke 99 millió euró körül van.
Máshol viszont – például Bajorországban, Rajna-vidék-Pfalz és Schlewig-Holstein tartományokban – a lehető leghamarabb túladnak a lefoglalt kriptodevizákon, még akkor is, ha nincs jogerős ítélet. Erre az a német jogszabály ad lehetőséget, amely szerint a lefoglalt értékek azonnal eladhatók, ha jelentős értékvesztés fenyegeti őket. Ezt pedig nem nehéz bebizonyítani a szélsőségesen ingadozó árfolyamú kriptopénzek esetében.
Az eladásokat aukció keretében vagy kriptodeviza-tőzsdéken keresztül bonyolítják le, de Észak-Rajna-Vesztfália tartomány már tervbe vette, hogy létrehoz egy saját kereskedési felületet, ahol megválhat majd a lefoglalt kriptopénzektől.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
