Egyre többször jön szembe az interneten egy-egy olyan alkotás, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A kortárs művészet talán sosem volt ennyire magától értetődő módon a mindennapjaink része, mint a szürreális eseményekben gazdag 2020-ban.

A nyitóképen látható, sima szigetelőszalaggal falhoz ragasztott banán ötlete a szatirikus alkotásairól híres Maurizio Cattelan olasz művész^*Cattelan egyik híres alkotása egy ‘Amerika’ nevű, működő, 18 karátos, anyagáron 4 millió dollárt érő arany wc, amelyet 2016-ban a New York-i Guggenheim Múzeumban használhattak is a látogatók. Később Angliába került egy kastélyba, ahonnan tavaly ellopták.  fejéből pattant ki, és a tavalyi Art Basel Miami Beach művészeti vásáron volt kiállítva. Hírnevét a 120 ezer dolláros, átszámítva 36 millió forintos eladási ár mellett jó részben annak köszönheti, hogy önálló virtuális életre kelt, szenzáció lett az interneten, rengetegen gondolták tovább. Készítője számított is erre a reakcióra, elég csak a mű címére gondolni: Comedian (azaz komédiás, humorista).

Nemcsak a nagy kortárs művészek, hanem a múzeumok, közgyűjtemények is egyre aktívabbak az online felületeken, az influenszerekhez hasonlóan jelen vannak a Facebookon, az Instagramon, profi módon használják a hashtageket. Így a karantén miatt látogatóktól elzárt műtárgyak, vagy akár egy digitális műalkotás is bárki számára hozzáférhetővé válik. A kortárs műalkotások nyújtotta élmény és mondanivaló pedig talán soha nem szólt még ennyire rólunk, mint most, a járvány idején.

Beletaláltak

Szeptember elején több mint hat hónap után nyitott újra a Ludwig Múzeum az Egyensúlyban című kiállítással, ahol a Deutsche Telekom Művészeti Gyűjteményének mintegy 60 alkotása látható.^*A Magyar Telekom anyavállalatának 10 éve alapított gyűjteménye elsősorban fiatal, kelet- és délkelet európai származású, a régió jellemző társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozó alkotó munkáit tartalmazza.

Bár a kiállítás koncepcióját már akkor kidolgozták, amikor még híre sem volt a koronavírusnak, megdöbbentően időszerűen hatott jó pár bemutatott alkotás, laikusok is nyilvánvaló párhuzamot fedezhettek fel az utóbbi hetek-hónapok eseményeivel.

Magáért beszél „A művész nem közszolga” felirat^*Hristina Ivanoska: Untitled (Artist is Not a Civil Servant), 2013 amit egy észak-macedón művész hímzett egy terítőre franciául 2013-ban, vagy a „Szavazóurna” elnevezésű szobor^*Šejla Kamerić, Ballot Box, 2012, amelybe nem is lehet beledobni semmit, emlékeztetve a tekintélyuralmi rendszerek előre eldöntött választási eredményére. A figyelmes – maszkot hordó – látogatók orrot és szájat eltakaró kendőt viselő köztéri szobrok képeit is megtalálhatták a kiállításon. Az említett művek ezen a gyűjtőlinken  is megtalálhatók.

Ennyi az annyi

Az “ilyet én is tudnék csinálni” típusú kijelentésekkel Winkler Nóra művészeti újságíró szerint az a gond, hogy ezt már egy létező műtárgyra mondjuk, de azt nem tudjuk, mennyire volt bátor, formabontó az ötlet akkor, amikor a művész fejében megszületett.

Fontos továbblépni az első reakción, és megérteni az adott mű sztoriját, kialakulásának körülményeit. Mivel emberként mind nagyjából hasonló dolgokon megyünk keresztül, ami a kiállításon szembejövő művek nagy részében megtapasztalható; olyan dolgokról szólnak, amelyeken már a látogató is átmehetett, gondolkozhatott – mondta el a Telekom Magenta Podcast sorozatának legújabb részében.

Az adás ide kattintva érhető el:

A műtárgyak árazásában a művészen kívül részt vesz a galériás, aki hisz az adott alkotásban és kiállítja, promótálja, majd később az aukciós ház is belép a képbe . Az alkotások árai jó eséllyel idővel fokozatosan nőnek, mert minél több kiállításra válogatnak be egy-egy művet az évek vagy évtizedek alatt, annál több szakmai szűrőn megy át. Ez pedig kapaszkodót jelent a gyűjtőnek ahhoz, hogy hova fektesse a pénzét. Például a mostani kiállítás tárgyait egyszer aukcióra viszik, nagyon sokat fog számítani, hogy bekerültek a Ludwig Múzeumba – tette hozzá.

Az aukciós házak akkor árazzák be a műtárgyakat, amikor például egy festmény, egy galéria vagy egy múzeum  kikölcsönzi azokat, és meg kell állapítani a – szállítás közbeni sérülés veszélyéhez igazodó – biztosítási értéket – mondja Kónya Béla restaurátor, kurátor, múzeumi szakember. A rendszer egy kicsit a tőzsdéhez hasonlít; folyamatosan változik az ár, de szerinte is inkább nő, főleg ha jó érzékkel választják ki az adott alkotást.

A “mi számít művészetnek?” Maurizio Cattelan által is feszegetett kérdését a digitalizáció új szintre emeli: vannak már olyan alkotások, amelyek csak digitális formában, adathordozón léteznek. A digitális, performatív alkotásokat készítő Páll Tomi médiaművész szerint a digitális és a fizikai művészetnek is fontos, hogy olyan élmény jöjjön létre, amelyben mindenki valamennyire szinkronban van. Digitális művészeti alkotás lehet például egy bárki által elérhető internetes játék, ahol folyamatos a párbeszéd az inputokat gyűjtő és feldolgozó mesterséges intelligencia és a játékos között^*A Rromok nevű, mesterséges intelligencia segítségével lehetséges jövőket felvázoló internetes játékot Páll Tomi és más magyar és külföldi művészek alkották meg a londoni Victoria and Albert Museum felkérésére..

A falhoz ragasztott banánt végül még a kiállításon megette egy magát éhesnek nevező művész, az alkotás értéke mégsem csökkent, mert az ötlet már saját életét éli az online térben – így nem lehet megsemmisíteni sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom alkotás árazás aukciós ház banán képzőművészet Olvasson tovább a kategóriában