Jelentős konfliktusokat vállalt a Fidesz az egyetemek működésének átalakításával, az Európai Unió kizárta a magyar diákok többségét képző intézményeket az Erasmus mobilitási programjaiból, magukat az intézményeket pedig az uniós fejlesztési forrásokból. Mivel az egyetemi alapítványok gazdálkodása átláthatatlan lett, a vezetők kinevezésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok pedig elégtelenek, mindez része lett annak a 27 szupermérföldkőnek, ami miatt végső soron Magyarország nem csak a kohéziós és egyéb hagyományos forrásokat nem éri el, de a 2300 milliárd forintnyi helyreállítási (RRF) forrást sem.

Ezek fényében miért ennyire fontos az alapítványi rendszer? 

Az átalakítással óriási vagyont sikerült a korábbi állami irányítás alól kivenni, és olyan alapítványokra bízni, amlyeket adott esetben a NER-hez kötődő lojális káderek vezethetnek. A BME modellváltása éppen zajlik, ezt leszámítva cikkünk irásakor már 21-re nőtt a felsőoktatásban működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) száma, a 2021-es indulástól kezdve.

Induláskor az akkori hírek szerint 1630 milliárd forintnyi állami vagyon kiszervezése volt a cél.

Mivel alapítványokról van szó, érvényes rájuk Kósa Lajos legendássá vált, a jegybanki alapítványok helyzete kapcsán tett mondása: ezekben a vagyon elveszítik közpénz jellegét. Az alapszabálynak megfelelően az alapítvány kuratóriuma dönt arról, hogy ezt mire is használják. Mivel a jegybanki alapítványok kapcsán már kiderült, hogy mindez nem ilyen egyszerű, uniós nyomásra módosítottak némileg a modell átláthatósági szabályain.

A lényeg azonban ennek ellenére sem változott: az alapítványok a rábízott vagyont úgy tudják felhasználni, hogy nem kell közbeszerzéseket kiírniuk, és nem lehet követni, kire milyen munkákat bíznak Sőt, maguk az egyetemek is kikerülnek az állami közbeszerzések rendszere alól – legyen szó takarításról vagy kutatási megbízásokról – pedig végső soron továbbra is az állami források terhére működnek. Legalábbis erről szóltak az első tévék, végül mind a kekva, mind az egyetemek maradtak az állami közbeszerzési rendszerben.

Miután összesítettük a 21 alapítvány éves beszámolóját, kiderült, hogy 2022-ben 1559, 2023-ban pedig már 1709 milliárd forintnyi vagyon felett diszponáltak. Ez az állami vagyonnak a nyolc százaléka.

Nagy Márton gazdasági miniszter tavaly tavasszal azzal büszkélkedett, hogy az állami vagyon 2023-ra 21,8 ezer milliárd forintot tett ki, ami a GDP negyedével egyezik meg. Ez óriási vagyontömeg, és kezelése alkalmat adhat arra is, hogy adott esetben többszáz kádernek biztosíthassanak benne jól fizető állásokat. Az itézményi megrendelések megfelelő irányításával – ami a magyar valóságban nem egy elrugaszkodott feltételezés – pedig évente több tízmilliárd forint megbízást lehet egyes vállalatokhoz irányítani, átláthatóság nélkül.

A 2023-as adatok tehát azt mutatták, hogy a kormány túl is teljesítette kezdeti terveit, jóval 1600 milliárd forint felett volt már az átadott vagyon értéke. Az összesen 1709 milliárd forintnyi vagyon összetevői az alábbiak voltak:

• 1437 milliárd forint volt a befektetett pénzügyi eszköz,
• 57 milliárd forint az értékpapír,
• 112 milliárd forint a pénzeszköz, bankszámlán lévő összeg,
• és további 104 milliárd forint az alapítványok tárgyi eszközei, immateriális javai.

Ennél többet alapból ma már nem is tudhatunk a pénzügyi részletekről.

Ha pedig az államtól megkapott részvényeket, részesedéseket, ingatlanokat ezek az alapítványok például eladják, akkor arról nem is fogunk értesülni. Ismét csak a jegybanki alapítványokra érdemes utalni: amikor azoknak az alapítványoknak egyes ingatlanai Matolcsy Ádám üzleti köre, vagy az alapítványok által felvásárolt lengyel GTC ingatlancég között vándoroltak, akr az is lehetségessé vált, hogy jelentős nyerségre tegyenek szert – végső soron az egykori állami vagyon kárára. Ezt a folyamatot a Válasz Online cikke mutatta be korábban részletesen.

A vagyon mérete mellett legalább ilyen megdöbbentő, hogy milyen rossz hatékonyságú szervezetek az alapítványok.

A 21 alapítvány összesen 4,3 milliárd forintot költött bérekre, és ebből 2 milliárd forint volt a vezető tisztségviselők juttatása. Az már nem derülhet ki, hogy pontosan ki és mennyit keres a rendszerben, és pontosan hány vezető tisztségviselő kap fizetést az egyes alapítványokban. Csak abból lehet kiindulni, hogy a kuratóriumok jellemzően 4-5 fősek, a felügyelőbizottságok pedig 3-4 főből állnak^* összesen minden beszámolóban 291 név szerepel, de ebben már leváltott tagok, könyvvizsgálók, vagyonellenőrök is szerepelnek.. Ha nyolc fős átlaggal számolunk, akkor fejenként évi 12 millió forintos átlagos juttatás adódik. Ezek azonban szinte sosem főállások, például még az állandóan utazó Szíjjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is be tudta sűríteni a győri alapítványi teendőit a naptárába.

A bérek évente elviszik a kezelt vagyon értékének a 0,25 százalékát, ami nem tűnik túl hatékonynak. Mivel további 12 milliárd forintot tesz ki az anyagjellegű ráfordítás, az értékcsökkenés és a pénzügyi ráfordítások értéke, így összesen minden évben a vagyon 0,7 százaléka megy el csak arra, hogy ezek aza alpítványok kezelik a nekik ajándékozott vagyont.

Összességében 113 milliárd forint jelenik meg a kimutatásokban az ösztöndíjprogramokra vagy egyéb tevékenységekre juttatott támogatásként – több részletet erről sem lehet már pontosan megismerni a beszámolókból. Az állam közvetlenül 103 milliárd forinttal támogatja az alapítványokat.

Bár a vagyon összértéke 1700 milliárd forint, az alapítványok évente csak 11 milliárd forinttal költenek  többet az egyetemekre, mint amennyi állami támogatást közvetlenül megkapnak.

Ha az igen eltérő összetételű és minőségű eredménykimutatások fő adataiból készítünk egy összesített bevételeket és kiadásokat mutató egyszerűsített eredménykimutatást^*A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány például árbevételként tüntette fel az állami támogatást egyéb bevétel helyett az eredménykimutatásában, ami könyvelési hiba., akkor feltűnő, hogy a vagyon nem fiall sokat: a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak egyenlege 55 milliárd forintot mutatott, ami a 2022 év végi eszközérték 3,7 százaléka, és körülbelül fele az állami támogatás 103 milliárd forintos értékének. 

A gigantikus vagyon ellenére is esélytelen, hogy az alapítványok állami támogatás nélkül fenn tudják tartani az egyetemeket, csupán saját forrásból.

Az alapítványok 2023-ban 38 milliárd forint hasznot értek el, de csak remélhetjük, hogy később ezt a felsőoktatásra fordítják.

Az egész alapítványi modellt azzal adta el a közvéleménynek a Fidesz, hogy majd az alapítványok az átadott vagyonnal gazdálkodva, a részvények osztalékai és a kamatok segítségével tartják fenn az egyetemeket. Ehhez képest azonban épp az állami, közvetlen támogatások nőttek meg.

Az alábbi ábrán 2017 és 2023 között a költségvetési zárszámadások alapján gyűjtöttük össze, hogy mennyi forrás jutott az állami felsőoktatási intézményekre, a magán intézményekre és kekvá-kra.^*a magán intézmények és kekva intézmények adatai nem voltak megosztva, ezt arányosítással lehetett becsülni.
a költségvetésben korábban és most is vannak egyszeri tételek pl. felújításra, projektekre, ráadásul a költségvetésben nem látható módon is érkeznek ilyen támogatások, ezért ezeket figyelmen kívül hagytuk.

A költségvetési kiadások arányában mérve lényegében stagnálás látszik. A költségvetési kiadások a kekva-intézmények felé azonban jóval magasabbak a kormány eredeti terveinél: az ezekről szóló törvény adatait a költségvetési tényekkel összevetve látható, hogy 

2021 óta 439 milliárd forinttal többet költött a kormány az alapítványi egyetemekre, mint azt a saját törvényeiben előírta.

A nagy eltérés oka az lehet, hogy 2021-re nem számoltak költségekkel, ám azok mégis jelentős összegben merültek fel. 2022-ben 20, 2023-ban pedig már 34 százalékkal kellett többet költeni, mint azt a törvény előírja – vagyis a tervezés nem volt reális.

A kormányzat még sokáig nem számít arra, hogy pénzügyileg önállóvá válnak az alapítványi egyetemek, 2026-ig még évente közel 340 milliárd forint támogatást terveztek be. Ahogy azonban láttuk, a támogatásokból csak évi 100 milliárd forintnyi tétel érkezett az alapítványokhoz, a többit maguk az egyetemek kaphatták.

Ha a fenti állami támogatáshoz hozzávesszük az alapítványok által biztosított nagyságrendileg tízmilliárd forintos többlet, az érdemben nem javít az összképen. Ezek alapján ma úgy néz ki, hogy az egyetemi modellváltásnak eddig nem sok köze volt a finanszírozás javulásához.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egyetemek felsőoktatás kekva ner vagyonkezelő alapítvány Olvasson tovább a kategóriában