Nem valószínű, hogy beleszólása lesz a magyar kormánynak az EU sok milliárd eurós, Ukrajnának tervezett segélycsomagjába. Az uniós tagállamok egyenként adományozhatnak a háború sújtotta országnak, ehhez pedig nem szükséges minden tagállam hozzájárulása. A tervezett segélycsomag lőszerekből, légvédelmi rendszerekből, rakétákból, drónokból és más fegyverekből áll.

Előzmények: az uniós külügyminiszterek tanácsa hétfőn elfogadta a 16. Oroszországgal szembeni szankciócsomagot Brüsszelben. Az ülés után Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: az EU eurómilliárdokat akar költeni a háború meghosszabbítására, a kormány pedig ezt nem támogatja. Szijjártó szerint az uniós vezetők 20 és 40 milliárd euró közötti összegről beszélnek.

Tágabb kontextus: önkéntes tagállami felajánlás esetén azonban a magyar kormánynak nincs döntési joga. A háború kitörésének harmadik évfordulóján, hétfőn több tagállam vezetője jelentette be, hogy részt vesz a segélyezésben, Magyarország tehát egyszerűen kimaradhat a folyamatból.

Számokban: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Volodimir Zelenszkijjel találkozott hétfőn. Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Bizottság 3,5 milliárd euró anyagi támogatást ad Ukrajnának.

• Spanyolország 1 milliárd euró értékű katonai segélycsomagot küld ebben az évben, jelentette be Pedro Sanchez miniszterelnök Kijevben.
• Dánia 270 millió euró (2 milliárd dán korona) értékű segélycsomaggal száll be, ezt Mette Frederiksen miniszterelnök jelentette be, aki szintén Kijevbe látogatott a háború évfordulóján.
• Az észt miniszterelnök, Kristen Michal már a hétvégén bejelentette közösségi oldalán, hogy kormánya 10 ezer lőszert és 750 ezer darab élelmiszer-csomagot küld Ukrajnának.

Mit mondanak ők? Szijjártó szerint az Oroszországgal szembeni szankciók öngólt jelentenek, a fegyverszállítás pedig még több áldozathoz vezet a háborúban.

• A külügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna nem válhat NATO-taggá, és az ország uniós csatlakozását is ellenzi. Erre a véleményre Orbán Viktor is ráerősített hétfőn a Parlamentben.
• Az uniós vezetés két héten belül dönt az orosz és belarusz személyeket érintő szankciók féléves meghosszabbításáról. A magyar külügy az amerikai-orosz tárgyalásokra hivatkozva egyelőre nem foglalt állást.

Igen, de: a béke érdekében az amerikai diplomácia – Trump hivatalba lépése óta – csak Ukrajnára gyakorolt nyomást, Oroszországra nem. Utóbbi továbbra is Ukrajna számára elfogadhatatlan békefeltételeket szab. Ez még inkább így lenne, ha az oroszok azt látnák, hogy minden támogatója hátat fordít Ukrajnának.

Mi várható? Várhatóan március 6-án lesz egy előrehozott EU-csúcs, ahol Ukrajna támogatása mellett az vitatják majd meg az állam- és kormányfők, hogy milyen forrásokból és pénzügyi szabályok mellett tudják megerősíteni védelmi képességeiket a tagállamok.

• Erre az orosz fenyegetés mellett azért van szükség, mert az új amerikai kormány határozottan jelezte, hogy a jövőben csak sokkal kisebb szerepet hajlandó vállalni Európa biztonságának garantálásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFélelmetes Putyin-győzelem? Súlyos gyengeségek bújnak meg az orosz pozíció mögöttOroszország elverte megtakarításai jelentős részét, gyengült hatalma befolyási övezete felett, gazdaságilag Kína tartományává vált, emiatt Trump nyitása fényében sem kell pánikolni Európa felosztása miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyin és Trump bólintása is kellene, hogy 30 ezer európai katona menjen UkrajnábaEgyelőre nincs béke, amit fenn lehetne tartani, és kétséges, hogy Amerika megvédené-e legalább a levegőből az Ukrajnába települő európai katonákat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem biztos, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint az év elejénTrump mielőbb lezárná a háborút, az orosz követelések azonban elfogadhatatlanok Ukrajna számára, így a békével kapcsolatos remények túlzottnak tűnnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Dánia Észtország Európai Unió orosz-ukrán háború segélycsomag Spanyolország szankció Ukrajna Ursula von der Leyen Volodimir Zelenszkij Olvasson tovább a kategóriában