A vámok átlagos szintje a második világháború után körülbelül 30-40 százalékos volt, ám azóta folyamatosan csökkent.

manapság az importtal súlyozott vám mértéke világszerte 2,5 százalék körül van, az USA-ban körülbelül másfél százalék magasságában áll, az EU-ban ennél egy kicsivel kisebb, 1,4 százalék körüli

– mondta podcastunkban Horváthy Balázs, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

Jogi kiskapukba kapaszkodva

Ma a világ 166 országa tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, a WTO-nak, és a világkereskedelem 98 százaléka e szervezet szabályai alá esik. Az egyik legfontosabb alapelv a legnagyobb kedvezmény elve, ha egy WTO tagállam egy másiknak vagy akár egy harmadik országnak biztosít egy kedvezményt, azt a többi tagállamnak is biztosítani kell. Ez alól csak a szabadkereskedelmi megállapodások jelentenek kivételt, amelyek során nem csak a vámokat szokták eltörölni, hanem a kereskedelem útjában álló egyéb szabályozási, engedélyezési eljárásokat is igyekeznek egységesíteni, könnyíteni.

Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges egyáltalán, hogy az Egyesült Államok a vele egy szabadkereskedelmi megállapodásban lévő Kanada és Mexikó ellen 25 százalékos^*a 25 százalék az általános szabály, energiahordozók estében például 10 százalék vámot határoztak meg. vámot vezethet be – hiszen más WTO tagállamoknak nagyobb kedvezményt biztosít?

A WTO szabályozásban van egy Jolley Joker: minden ország a saját belátása szerint vezethet be vámokat, ha nemzetbiztonsági érdekei ezt megkívánják. Az Egyesült Államokban Donald Trump hozott erről egy intézkedést, amit 30 napra éppen felfüggesztettek.

Maga az elnöki rendelet egyébként kifejezetten utal a nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekek érvényesítésére

– magyarázta Horváthy Balázs. 

Amikor az Egyesült Államok 2018-ban védővámokat vezetett be Kínával szemben, szintén a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozott. Csakhogy akkor még több mint száz oldalas, tényszerű indoklás is kapcsolódott ehhez. Mára azonban a nemzetbiztonsági érdekre történő hivatkozás kiüresedett, a South Park sorozatból híressé vált Csubakka-védekezéshez lett hasonló: szinte bármire rá lehet a nemzetbiztonsági érdeket fogni, még ha nehezen hihető is, hogy érdemi relevanciája lenne. 

Ellehetetlenített vitarendezés

Azért lehet ma bátrabban vámokat emelni akár nem teljesen igazolható nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva is, mert a hátrányba hozott országnak nincs sok lehetősége, hogy partnerét rávegye a szabályok megváltoztatására. A WTO 1995-ös létrejöttének egyik legnagyobb innovációja az volt, hogy bevezették a vitarendezési eljárást.

Korábban az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) idejében is lehetett panaszt tenni egy-egy ország eljárásával szemben, de csakis a szervezet működésében résztvevő országok egyöntetű jóváhagyása mellett lehetett bármiféle nyilatkozatot elfogadni – tehát a sértett által bepanaszoltnak is el kellett fogadnia a határozatot. Érthetően ez sem volt túl hatékony megoldás.

1947 és 1995 között ennek megfelelően nem túl sok, mintegy háromszáz eljárás indult, de csak körülbelül száz esetben sikerült panasznyilatkozatot elfogadni. Ehhez képest 1995 és 2019 között hatszáznál is több eset volt.

Ezek az eljárások alkalmasak arra, hogy például tiltott állami támogatás vagy nem ésszerű hatósági tiltások miatt panaszt tegyenek egyes országok gyakorlata miatt. A WTO szabályok szerint az egyes eljárásokat addig lehet lefolytatni, amíg nem alakul ki blokkoló konszenzus azok ellen.

Csakhogy 2019 óta nem működik a vitarendezési eljárás: ez egy bíróságokhoz hasonló testületre épül, amelynek a fellebbezési testületi tagjait éveken keresztül nem tudták kijelölni, mert az Egyesült Államok ezt blokkolta. Végül 2019-re lejárt az utolsó tag megbiztatása is. Ugyan ma is lehet vitarendezési eljárást kezdeményezni a WTO-nál, de másodfokon nem működik a testület, így leáll a folyamat.

Mára jelentős ügyszám torlódott fel, és nem nagyon bízhatnak az országok abban, hogy nemzetközi jogi úton tudják a vitás kérdéseiket rendezni, ez is a vámok és támogatások háborúja felé viheti a világgazdaság működését.

Az Európai Unió megpróbált új megállapodást tető alá hozni, de 2024-ben ez nem sikerült. Az EU és Kína azonban részt vesz egy kvázi választott bírósági megoldásban: európai kezdeményezésre 54 országgal közösen vállalták, hogy vitáikat egy külön bíróság előtt rendezik. Azonban az Egyesült Államok ebből továbbra is kimaradt.

A beszélgetésben ezen kívül szóba került:

• Hogyan működnek a technológiai termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó tiltások és korlátozások.
• Milyen szerepe és lehetősége van Magyarországnak a nemzetközi kereskedelmi szabályrendszer alakításában.
• Milyen előnyökkel jár a közös uniós vámpolitika a magyar gazdaság számára.
• A világkereskedelem szabályozásának várható trendjei.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatásaMiért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóibaAz EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet vám vámháború világkereskedelm wto Olvasson tovább a kategóriában