Putyin és Trump bólintása is kellene, hogy 30 ezer európai katona menjen Ukrajnába

Legfeljebb 30 ezer fős európai katonai kontingens települne Ukrajnába a fegyverszünet vagy a béke megkötése után, hogy segítsen az ország megmaradt területének megőrzésében. Ezeken a terveken is látható azonban, hogy mennyire Amerika-függővé vált katonai téren Európa.

Előzmények: kétségbeesés lett úrrá vezető európai politikusokon, miután Donald Trump rehabilitálta a nemzetközi színtéren Vlagyimir Putyin Oroszországát, és az utóbbi napokban az orosz propaganda állításait kezdte terjeszteni az amerikai elnök.

Még ezt megelőzően kezdték felmérni az amerikaiak, hogy az európai országok mivel tudnának hozzájárulni egy ukrajnai, békefenntartó jellegű misszióhoz. Megvalósulása esetén ez jó lehet arra, hogy Amerikát saját oldalán tartsa Európa, miközben felfejleszti most több téren is erősen hiányos katonai képességeit.

Felülnézet: a több nyugati lap által megírt terveket azon a párizsi válságtanácskozáson vázolták fel, amelyet Trump és az amerikai diplomácia oroszbarát fordulata, az európai biztonsági rendszer megkérdőjelezése után hívtak össze.

A brit és francia vezetéssel formálódó elképzelés szerint a 30 ezresnél nem nagyobb európai kontingens a háború után kialakuló új határoktól távol, az ország belsejébe települne, jelentős részben part- és légvédelmi, valamint felderítési feladatokat ellátva.

Igen, de: a terv több sebből vérzik, Oroszország például teljes mértékben ellenzi, hogy NATO-tagállamok katonái legyenek Ukrajna területén. Mivel azok csak a harcok beszüntetése után mennének, ha az oroszok nem állnak le a támadásokkal, már meg is akadályozták az érkezésüket.

A terv alapvető eleme lenne, hogy ha nem Ukrajnában, akkor Lengyelországban és Romániában legyenek olyan amerikai alakulatok – főként légierő –, amelyek orosz támadás esetén azonnal reagálnak.
Ez kérdéses az amerikai kormányzat európai biztonsági igényekkel kapcsolatban inkább elutasító hozzáállása alapján.

Reakció: Michael Kofman Oroszországra szakosodott amerikai elemző pár napja úgy számolt, hogy 45-50 ezres sereg lehet elegendő Ukrajna biztonságának szavatolására, ám csak akkor, ha ennek egy része a front/határok közelében, egy esetleges orosz támadás várható útvonalában állna.

Döntő fontosságú, hogy mit csinálnak, ha megtámadják őket, akár csak provokációszerűen is, mérhetnek-e például ellencsapást egy rakétatámadás indító egységére. Mert ha nem, elrettentő erejük máris sokkal kisebb, sebezhetőségük pedig nagyobb.

Mi következik? A következő napokban-hetekben a brit miniszterelnök és a francia elnök is megpróbálja majd a terv mellé állítani Trumpot, mondván, ezzel Európa komolyan hozzá fog járulni az általa remélhetőleg megteremtett ukrajnai béke fenntartásához.

Trump nyilatkozatai alapján meglepő lenne, ha erre pozitívan reagálna, vagy ne kérne érte nagyon magas árat.

Tágabb kontextus: közben egy percre sem állnak le a harcok. Az oroszok egyrészt rakétákkal és drónokkal támadják az ukrán hátországot, jelentős részben az energetikai infrastruktúrát az ott is kemény tél közepette. A napokban egyebek mellett Mikolajiv és Odessza egy része is áram és fűtés nélkül maradt.

Másrészt ismét felpörögtek földi támadásaik, amelyekkel több települést is megszereztek Doneck megye déli részén. Ezek azonban taktikai jellegű sikerek, továbbra is nagyon messze vannak a 2022 őszén annektált négy ukrán megye maradéktalan elfoglalásától – ezek teljes ukrán kiürítése az orosz követelések egyike.
Az ukránok a védekezés mellett visszafoglaltak kisebb területeket a Doneck megyei Pokrovszk előterében, mélységi csapásaikkal pedig az orosz olajipart támadják.
A stratégiai patthelyzetet az borítaná fel, ha Trump megvonná az ukránok támogatását, és feloldaná az Oroszország elleni szankciókat. Sok nyugat-európai és ukrán politikus tart attól, hogy ez be is következhet hamarosan.