Nem oldotta meg a kormány nagy problémáját a napelem-boom
A Magyarországon megtermelt energia negyede származott tavaly a naperőművekből. A 25 százalékos adat a legkedvezőbb Európában, ezzel átvettük az első helyet a rangsorban a 2023-as éllovas görögöktől – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium.
Ha a teljes energiatermelésben nem is, de a villamosenergia szektorban tényleg közel voltak az említett termelési arányhoz a naperőművek. Hét éve még az 1 százalékot sem érte el a részesedés, és ez a brutális növekedés látványosan kibillentette a hazai villamosenergia-mérleget.
Számokban: az energiahivatal előzetes adatai szerint tavaly közel 9 terawattórányi (azaz 9 milliárd kilowattórányi) villamosenergiát állítottak elő a hazai napelemek. Ez bő hússzorosa a hat és több mint százszorosa a tíz évvel korábbi termelésnek.
Mindez azt jelenti, hogy a naperőművek részesdése a hazai termelésben 24 százalékos volt 2024-ben. Sőt, még a teljes magyarországi fogyasztásnak is több mint ötödére rúgott az így előállított áram mennyisége*A hazai fogyasztás elég jelentős részét évek óta importból fedezi Magyarország..
A minisztérium beszámolója szerint a háztartási rendszerek száma a 300 ezret közelíti, az összes hazai naperőmű együttes beépített teljesítménye pedig februárban átlépte a 7750 megawattot. Ez közel négyszerese a paksi atomerőmű kapacitásának*Természetesen fontos különbség, hogy míg a paksi erőmű lényegében folyamatosan tud ezen a kapacitáson termelni az időjárásfüggő napelemek kihasználtsága jóval alacsonyabb..
Felülnézet: jelenleg a napnál már csak a nukleáris energia, tehát a paksi atomerőmű jelentősége nagyobb a hazai áramtermelésben. A napelemek tíz év alatt megelőzték a szél-, illetve a földgáz, a biogáz, a szén, az olaj és a biomassza alapú erőművek termelését is.
Érdekes, hogy a szaktárca a MAVIR adataira hivatkozik, miközben pont azokból jóval kisebb – nagyjából 18 százalékos – arány adódik. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy a MAVIR a rendszerbe betáplált árammennyiéget méri, miközben épp a napelemekre jellemző, hogy az általuk megtermelt villamosenergia jelentős részét helyben fogyasztják el.
Előzmények: a napenergia hazai térnyerését az sem lassította érdemben, hogy a kormány két és fél évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra kihúzta a talajt az háztartási napelemes piac alól, majd a korábbiakhoz képest jelentősen rontotta a telepítés feltételeit.
Az ad hoc lépésekre azért volt szükség, mert a korábbi években a szakmai helyett politikai céloknak alárendelt hazai energiapolitika fenntarthatatlan helyzetet teremtett. Miközben a kormányzat számos eszközzel ösztönözte a lakossági napelem-beruházásokat, addig az ehhez szükséges hálózati fejlesztéseket a rezsiharc miatt elhanyagolta.
Tágabb kontextus: a napelemek részesedésének növekedése sok szempontból pozitív fejlemény, ám pont a korábbi évek átgondolatlan intézkedései (vagy épp azok hiánya miatt) problémákat is felvet.
A hazai erőművi kapacitások bővítésének egyik sokat hangoztatott kormányzati célja a hazai importkitettség csökkentése. A napelemek azonban ezt nem oldották meg. Hiába épült ki hatalmas kapacitás, a behozatal mennyisége érdemben nem csökkent.
Ennek egyik oka, hogy az elmúlt években a hazai felhasználás is nőtt. Ennél is fontosabb azonban, hogy a napelemek által előállított áram jelentős részét nem Magyarországon hasznosítják. Ezek a berendezések ugyanis egy időben termelnek, az így keletkező villamosneregiát pedig az adott pillanatban nem tudják a magyar fogyasztók felhasználni, ezért exportálni kell.
Az előző néhány évben a felhasználást és a termelést is jelentősen meghaladó mértékben nőtt a magyar áramkivitel. Ez elvileg az ország nettó külkereskedelmi pozícióját javítja, a gyakorlatban azonban a napelemes túltermelés idején, amikor hazánk exportálni tud – épp a túlkínálat miatt – alacsonyak az árak.
Így jelenleg Magyarország akkor tud áramot eladni, amikor az olcsó (vagy egyenesen negatív az ára), és akkor kell vásárolni, amikor drága a villamosneregia.
Az új KRESZ-ben tervezett sebességhatár-emeléshez hasonló történt 2018-ban Ausztriában, de másfél évvel később környezetvédelmi okok miatt visszakozott a lazítástól az osztrák kormány.
Az ukrán elnök ásványkincseket ajánlott az amerikai támogatásért, erre Donald Trump az ukrán GDP háromszorosára rúgó kártérítést követel, különösebb racionalitás nélkül.