„Mi nem azt értjük a diverzifikáción, hogy lecseréljük a jól működő energiapartnerségeket másokra, hanem bővíteni kívánjuk ezeket a partnerségeket”. Ezt azerbajdzsáni tárgyalásait követően mondta Szijjártó Péter. A külügyminiszter azonban nemcsak Bakuban fogalmazott meg hasonló gondolatokat, hanem szinten minden alkalommal, amikor energiaügyekben tárgyalt. Márpedig az elmúlt két évben elég sokszor tárgyalt energiaügyekben: Omántól Kazahsztánon át Trinidad és Tobagóig tucatnyi helyen egyeztetett földgázbeszerzésről és különböző gázipari együttműködésekről. Az orosz gáz nagy részét már akkor is ki lehetne váltani, ha az ezeken a tárgyalásokon lebeszélt ügyleteknek csak a fele megvalósulna. Kivéve persze, ha a magyar fél a szerződés miatt vagy más okból ragaszkodik a Gazpromhoz, ez esetben viszont erősen kérdéses, mit kezdünk ennyi gázzal.

Ó, ió, ció, diverzifikáció

A földgázvásárlások diverzifikálása, tehát a beszerzési források körének szélesítése régi téma a magyar energiaszektorban. Az ország történelmi okokból mindig is nagyrészt Oroszországból vásárolta a gázt, ami komoly kitettséget és energiabiztonsági kockázatot jelent. Sokáig azonban nem volt más lehetőség: a szállítási infrastruktúra nem tette lehetővé, hogy más forrásból érkezzen az energiahordozó.

Ez utóbbi ugyanakkor az elmúlt egy-másfél évtizedben a hazánkat más országokkal összekötő vezetékek kiépítésének és az európai gázpiac liberalizációjának köszönhetően megváltozott. Látványos diverzifikációra azonban a 2010-es években ennek ellenére sem került sor. A 90-es évek közepe óta cipelt, rendkívül rossz orosz-magyar gázszerződés kifutása után, kormányzati közbenjárással az állami MVM újra a Gazprommal kötött évtizedes megállapodást, igaz, jóval kisebb mennyiségre, mint korábban.

Persze mindez az energiaválság 2021 őszi kirobbanásáig nem tűnt olyan nagy problémának. A krízis, illetve az orosz-ukrán háború azonban a korábbiaktól teljesen eltérő helyzetet teremtett, és

a kormányzat, amely az előző években inkább csak hangzatos szólamok szintjén beszélt diverzifikációról, elkezdett foglalkozni a kérdéssel.

Más kérdés, hogy a kabinet kommunikációja valamiért ellentétes volt ezzel. A miniszterelnök vagy éppen a külügyminiszter a leggyakrabban épp azzal a legfeljebb féligazsággal indokolta az orosz kapcsolatok fenntartását, hogy hazánk nem tud más forrásból földgázt beszerezni, így az energiabiztonságunk szempontjából kulcsfontosságú a Gazprom. Miközben azonban orosz gázfüggőségről szóltak a nyilatkozatok, a piac már a válság első évében elkezdett szép lassan átállni más forrásokra, Szijjártó Péter pedig lényegében világjáró körútra indult, hogy különböző forrásokból gázt szerezzen.

Arról már korábban is írtunk, hogy 2022-ben teljesen átalakult Magyarország földgázellátásának útvonala. Ez pedig egyértelmű jele volt, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségben érkezhetett az orosztól eltérő forrásból származó gáz hazánkba. Abban az évben Románia és Horvátország felől is nagyjából 1-1 milliárd köbméternyi gáz futott be, ami jelentős növekedésnek számított a korábbiakhoz képest. Tavaly a Románia irányából érkező mennyiség ráadásul tovább nőtt, megközelítve a 1,5 milliárd köbmétert, az idei adatok pedig azt jelzik, hogy 2024-ben is hasonló lehet a helyzet. Ez azért fontos, mert szakértők szerint ebből a két irányból érkezik legnagyobb valószínűséggel nem orosz eredetű gáz.

Jól látható tehát, hogy rövidtávon is volt egyfajta alkalmazkodás a piacon. No persze nem vagy nem elsősorban az állami szereplők részéről. Az MVM ugyanis a hosszútávú szerződés keretében évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól, ráadásul a legzavarosabb időben még többet is vett, miután Szijjártó Péter kijárta az oroszoknál a szállított mennyiség növelését. Ugyan az MVM biztosan vásárolt nem orosz gázt is Horvátország felől, hiszen erre is volt szerződése, de a jelek inkább arra utalnak, hogy főleg más, nem állami szereplők álltak át az alternatív forrásokra.

A nagy gázbeszerző körút

Hosszabb távon azonban a kormány is elkezdett dolgozni azon, hogy a piac állami szereplői más forrásokból vásároljanak. Az elmúlt két évben Szijjártó Péter sorra járta azokat az országokat, ahol van érdemi földgázkitermelés, függetlenül attól, hogy el lehet-e egyáltalán juttatni az adott országból hazánkba az energiahordozót. A külügyminiszter több mint egy tucat partnerrel tárgyalt különböző földgázügyekről: vagy közvetlen beszerzésről, vagy szállításról.

Bár ezeken az egyeztetéseken sok esetben konkrétumokról nem esett szó, vagy a tervek nagyon távlatiak voltak, akadt azonban több olyan is, amelyek valóban fontosak lehetnek a jövőben a hazai gázellátás szempontjából:

• Tavaly júniusban Bakuban jelentette be Szijjártó Péter, hogy az MVM-csoport és az azeri SOCAR megállapodása alapján még 2023-ban 100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból. Bár ez valószínűleg nem történt meg, az idén tavasszal végül tényleg került azeri gáz a magyar tárolókba. Áprilisban ugyanis a külügyminiszter ismét Bakuba utazott, és ekkor a tárgyalások után már lezárt ügyletről számolt be. Mint fogalmazott: „Azerbajdzsán energiaipari vállalata, a SOCAR a megkötött szerződés alapján az első 50 millió köbméter földgázt betárolta Magyarországon, és április 1-jén az MVM meg is vásárolta ezt a mennyiséget. Így a történelem során először Azerbajdzsán által nekünk eladott földgázmolekulák is részt vesznek a magyar energiaellátásban”. A megfogalmazás azért fontos, mert nem teljesen egyértelmű, milyen útvonalon juthat el Azerbajdzsánból hazánkba a gáz^*Nem is elsősorban az infrastruktúra hiánya miatt, hanem mert a vezetékek kapacitása le van kötve., így lehet, hogy nem is konkrét szállításról, csak egy piaci ügyletről van szó^*Az azeriek elcserélték a gázt egy másik, európai kereskedővel, és az szállította le Magyarországra a saját földgázát.. Ez a jövőbeli együttműködés szempontjából nem jelentéktelen kérdés, különösen, hogy Szijjártó még az első alkalommal azt mondta: „a most meginduló szállítás alapja lehet egy hosszú távú gázvásárlási szerződésnek, amelynek keretében akár évente 2 milliárd köbméter földgáz is érkezhet hozzánk a Kaukázusból”.
• A kissé homályos szállítási együttműködések után egy sokkal fontosabb konkrét ügyletre is sor került azeri és magyar piaci szereplők között: másfél hónapja ugyanis az MVM 5 százalékos részesedést vásárolt az azeri Shah Deniz földgázmezőben. A Shah Deniz a világ egyik legnagyobb földgázmezője, ahol évente körülbelül 29 milliárd köbméter földgázt termelnek ki, így a magyar cégre elvileg közel 1,5 milliárd köbméternyi jutna. A tranzakciót bejelentő külügyminiszter arról beszélt, hogy az ügylet „Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi”, de hamar kiderült, hogy ez ebben a formában azért nem igaz. A mezőből ugyanis jelenleg nem lehet gázt szállítani Magyarországra, mivel a kitermelés alatt álló mennyiségeket már korábban lekötötték más vevők. Így a befektetés legfeljebb úgynevezett természetes fedezetként szolgálhat az MVM számára: ha drágul a gáz, akkor a vállalat már nemcsak veszít ezen vevőként, hanem nyer is mint egy mező egyik tulajdonosa.
• Az idén januárban dohai látogatása után arról számolt be Szijjártó Péter, hogy jól haladnak a tárgyalások az MVM és a QatarEnergy között, így 2026-ot követően katari cseppfolyósított gázt is használhatunk Magyarország energiaellátásában. Az energiahordozó eljuttatásának útvonala itt is kérdéses, de a miniszter több lehetőséget is említett: görög, török és lengyel LNG-terminálokat is igénybe vehetünk, ezekből az országokból pedig már nem probléma a szállítás. Ezekről a tranzitlehetőségekről pedig ugyancsak tárgyalt a közelmúltban Szijjártó, aki lengyel, román, szerb és osztrák szereplőkkel is egyeztetett földgázszállításról. Bár a katari beszerzés esetében konkrét mennyiségről nem esett szó, de köbméterben inkább milliárdos, mint százmilliós nagyságrendről lehet szó, ha a terveknek megfelelően hosszútávú szerződést köt a két cég.
• Alig négy héttel dohai látogatása után az oroszországi Szocsiban a törökökkel ütött le egy megállapodást a külügyminiszter. Az egyezség értelmében a törökök elvileg néhány hónapon belül 275 millió köbméter földgázt szállítanak hazánkba, amivel „Magyarország lett az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportált”. Ennek a tranzakciónak egyébként a külkereskedelmi adatokban is van nyoma: áprilisban és májusban valóban importáltunk földgázt Törökországból úgy, hogy erre soha korábban nem volt példa.
• Egy újabb hónappal később Budapesten állapodott meg tárcavezető a Shell képviselőivel arról, hogy meghosszabbítják azt a 2027-ben kifutó szerződést, amely keretében az MVM évente 250 millió köbméter cseppfolyósított gázt vásárol a vállalattól. Mivel ez már egy létező együttműködés, itt az útvonal is adott: az LNG-t a horvátországi Krk városában található terminálban alakítják vissza földgázzá, és onnan hozzák Magyarországra.

Oroszok helyett vagy oroszok mellett?

Ha csak ezeket a legfontosabb bejelentéseket összesítjük, akkor is évi 3-5 milliárd köbméternyi földgázt szerezhet be új forrásból Magyarország. Egészen pontosan az MVM, ahogy láthattuk ugyanis, a miniszteri kommunikációban a királyi többes legtöbbször az állami energiacsoportot takarja.

Ezzel a mennyiséggel nagyjából ki is lehetne váltani az oroszokkal kötött hosszútávú szerződést.

Már persze ha van ilyen szándék, és a megállapodás ezt lehetővé teszi. Ezek közül azonban valószínűleg egyik sem valósul meg. A bevezetőben is idézett Szijjártó-gondolat ugyanis elég egyértelműen azt jelenti, hogy a kormány nem az oroszok kiváltásában gondolkodik, hanem a Gazprom mellé szerezne új beszállítókat. A szerződésről pedig úgy hírlik, hogy 2031-ig nem lehet hozzányúlni a rögzített évi 4,5 milliárd köbméteres mennyiséghez, így még hét évig ennyit kell vásárolnia az MVM-nek.

Ha tényleg így van, akkor komoly kérdés, hogy mit szeretne kezdeni 3-5 milliárd köbméternyi többletgázzal az állam, vagyis az MVM. A teljes magyar felhasználás még a válság előtt is csak 10-11 milliárd köbméter volt, a krízis hatására azonban ez 8,5 milliárd köbméterre csökkent. Ha minden fent említett beszerzés összejön, akkor ennél az MVM akár önmaga nagyobb mennyiséget hozhat be az országba. Bár az állami cég fontos szereplő, de korántsem az egyetlen a piacon, így ennyi gázt jó eséllyel nem is tudna értékesíteni.

Az előző, 90-es években kötött szerződéssel épp az volt a baj, hogy túl nagy mennyiséget rögzítettek benne, és az át nem vett gázért is fizetni kellett. Akkor ugyan sikerült valahogy kijárni, hogy a magyar fél ne járjon nagyon rosszul, de ágazati körökben elég általános álláspont volt, hogy hasonló szerződésbe vagy szerződésekbe nem szabad újra belemenni. Szakértők szerint az MVM-nek elég lenne nagyjából a lakossági fogyasztást lefedezni ilyen megállapodásokkal, és eredetileg az új gazpromos szerződéssel nagyjából ez is lehetett a cél.

A háztartások felhasználása azonban itthon még a rezsicsökkentés éveiben is csak 3,5-4 milliárd köbméter volt, 2023-ban, a rezsiemelés után pedig 3 milliárd köbméter alá csökkent. Érdemi növekedésre pedig nem is nagyon lehet számítani, a visszaesés ugyanis egyelőre tartósnak látszik.

Mindez azt jelenti, hogy az MVM-nek az orosz szerződés keretében beszerzett gáz harmadát is a piacon kell értékesítenie. Mivel a cég tényleg nagy szereplő, ez egyáltalán nem jelent gondot, de újabb 3-5 milliárd köbmétert valószínűleg már nem tudnának eladni. A hazai piacon legalábbis egész biztosan nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat EurópábanAz európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBesült az energiafegyver, Európa gazdasága sokkal ellenállóbb, mint az oroszEurópa sikeresen reagált a magas energiaárakra gázbeszerzéseinek diverzifikálásával és a megújulók támogatásával, ahol a jövőben így még gyorsabb felfutás várható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsapdák sora tartja fogva a magyar energiarendszert, nem úgy tűnik, hogy könnyen lehet szabadulni belőlükNem csak az orosz befolyás, a kormány populizmusa is fogva tartja az energiarendszert.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehetne és kellene is csökkenteni az orosz gázfüggőséget, de a kormány nem törekszik ráMagyarország nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit is az szolgálja, ha minél több forrásból tudná beszerezni a gázt - mondta Szijjártó Péter. Négy éve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFontos részlet derült ki a titkos magyar-orosz gázszerződésrőlKiderült, hogy milyen tőzsdei árhoz lehet rögzítve az az ár, amit a magyar MVM fizet a Gazpromnak. Közben decemberben is hozzánk érkezett a legdrágábban az orosz gáz az EU-ban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ földgáz gázfüggőség gazprom mvm orosz gáz Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában