A kormány ma tárgyal arról, hogy meghosszabbítja-e az árstopot, amely jelenleg kilenc élelmiszert érint, és a döntést még a napokban közölniük kell. Az utóbbi hetek-hónapok lépéseinek fényében nem lenne váratlan, ha júliustól az árstopok megszűnnének. Helyettesítő intézkedésnek jól kommunikálható a nagy boltok kötelező akciózásra utasítása, a júliustól elinduló központi árfigyelő rendszer, és nem utolsó sorban a hétfőn bejelentett SZÉP-kártya változtatás is, amely engedi a kártyákra kapott pénzek bolti elköltését. A kormány azzal is érvelhet, hogy az infláció az utóbbi hónapokban enyhült.
Ahogy arról korábban már sok szó esett, a boltok régóta veszteséggel forgalmazzák az árstopos termékeket, azaz drágábban veszik nagykereskedelmi szinten, mint amennyiért eladhatják. Ha a kereskedők szinten akarták tartani a nyereségüket, akkor más áruknál kellett jobban árat emelniük ahhoz képest, mintha nem lett volna árstop. Fordítva azonban ez aligha lesz reális a szabad árakra való visszaállás nem fog más termékeknél árcsökkenést hozni, ahhoz a vásárlók már hozzászoktak, a kereskedők pedig a fogyasztás visszaesésének pénzügyi következményeivel küzdenek.
Ha nem fokozatosan vezetik ki az árstopot, akkor a kilenc terméknél (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, UHT-2,8% zsírtartalmú tehéntej, tyúktojás és étkezési burgonya) alapos áremelkedés jöhet.
Emlékszel még arra, hogy mennyibe került egy kilogramm pulykamell 2021 októberében? Mi nem emlékeztünk, de megnéztük a saját gyűjtésű adatbázisunkat, és abból kiderült, hogy az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco legalacsonyabb árainak átlaga alapján a pulykamell a hó végén 1887 forint volt. A csirkemell kilója azokban a napokban 1289 és 1499 forint között mozgott az említett négy üzletben. A kormány 2022 februárjában döntött úgy, hogy a 2021 október közepén érvényes áron bebetonozza a csirkemellet, azóta 1499 forint a jellemző a boltokban. A pulykamell azonban időközben 3036 forintra emelkedett.
Az alábbi ábrán a pulykamell és a csirkemell árának alakulását mutatjuk be, 2020 januárja óta.
A grafikonon egyrészt jól látszik, hogy a kormány akkor rántotta vissza a csirkemell árát, amikor az meglódult felfelé, másrészt az is kiolvasható belőle, hogy a csirke diszkontja a pulykához képest az árstop előtti időkben elég stabilan 400 forint körül volt kilónként. Ennek alapján a mai szabadpiaci árnak valahol 2600 forint körül kellene lennie, ami 73 százalékkal magasabb az árstopos értéknél. Körülbelül ennyivel kellene emelni az inflációs valósághoz.
Nézzük meg ugyanezt a tejekre:
Az UHT 2,8-as tej ára korábban az ESL 2,8-ashoz volt hasonló, az árstop azonban teljesen elszakította a valós piaci viszonyoktól. Ha nem lenne árstop, akkor valószínűleg 415 forintba kerülne literenként. Azaz a jelenlegi 211-es átlagot 96 százalékkal kellene megemelni, hogy ezt a szintet elérje.
A sertéscomb fogyasztói ára ma jellemzően 1500-1700 forint kilónként, ha azonban megnézzük, hogy az egyéb sertéshús termékek ára 2021 októbere óta hogyan változott, akkor a sertéskarajnál például 35 százalékos, a darált sertéshúsoknál pedig 62 százalékos emelkedést látunk. Így esélyes, hogy a combnál is valahol 35-60 százalék közötti emelés lenne reális.
A 149 forintos liszt, a 239 forintos cukor és az 540 forintos étolaj szintén nagyon messze járhat a szabadpiaci árazástól, például a rétesliszt vagy a porcukor áremelkedését nézve.
A fenti összehasonlítások persze csak közelítő becslések, hiszen azt próbáltuk megsaccolni, hogy mi lett volna, ha nincs árstop, és csak néhány hasonló termék árának alakulásából következtettünk. Ám pont azt nem tudjuk kalkulálni, hogy az árstop mennyire torzította el az egyéb termékek árazását, például mennyit hoztak be az UHT 2,8-as tej árstopja miatt elszenvedett veszteségekből a boltok más tejtermékeken. Sőt, az árstop más termékek piacát is átrendezte, hiszen például a trappista sajt drágulásában döntő szerepe volt annak, hogy a mesterségesen olcsón tartott UHT 2,8-as tej iránt megnőtt a kereslet, és a tejzsírt a sajt helyett is ebbe a termékbe kellett pumpálni.
A számokból azonban legalább a nagyságrendek látszanak: az árstop nagyon eltérítette ezeket a termékeket a valós piaci viszonyoktól, nagyfokú áremelkedés (és ezért a kereslet erős csökkenése) várható a kivezetéskor, azt pedig majd a kivezetés utáni adatokból lehet majd találgatni, hogy az intézkedés (amennyiben egyszeri lépésben valósul meg) megdobja-e az inflációt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
