G7 Reggel

2022. november 8. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Jellinek, Tiborcz, 250 milliárd

250 milliárd forint közpénz került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban a Magyar Fejlesztési Banktól Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe – derítette ki a G7.

Számokban: ez hatalmas összeg, közel akkora, mint kettejük vagyona összesen (Jellinekét 240 milliárdra, Tiborczét 45 milliárdra becsülik). A Puskás Aréna 190 milliárdba került, Budapestnek közel 300 milliárd forintos bevételt terveztek idénre.

• A kormány szerint 400 milliárd forintból a diplomás átlagbér 80 százalékára lehetne emelni a tanárok fizetését 2028-ig, ehhez kér az EU-tól forrásokat.

Mi történt? Az állami MFB beszámolói és a honlapján közzétett anyagai között bukkantunk rá, hogy két tőkeprogramon keresztül összesen hat magántőkealapnak 250 milliárd forint állami forrást biztosítottak.

• A magántőkealapok tulajdonosai nem ismertek, de ki lehet következtetni, hogy a hat alap közül négyet Jellinek érdekeltsége kezel, a másik kettő pedig Tiborcz közelébe került.
• A 250 milliárd nem került az alapkezelők tulajdonába, hanem a pénzt be kell fektetniük, majd ezeket a befektetéseket el kell adniuk, a remélt nyereségen pedig osztoznak az állammal.

Ellentmondás: hiába van szó közpénzekről, eddig semmit nem lehetett tudni ezekről a transzferekről. Az elmúlt években számos adatkéréssel fordultunk az MFB-hez, ezekre vagy nem válaszoltak, vagy ürügyet kerestek az adatközlés megtagadására.

Mit mondanak ők? Jellinekék megerősítették, hogy kezelnek olyan alapot, amelynél az MFB a befektető, de más konkrétumot nem árultak el. Azért nem kommunikáltak eddig, mert „induló alapkezelésről a piaci szereplők nem szoktak kommunikálni”.

Tágabb kontextus: Nagy Márton gazdasági miniszter két hete jelentette be, hogy új nemzeti tőkealapot hoz létre a kormány, átvéve az MFB-hez és az Eximbankhoz kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat.

• Összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam ezeken a szervezeteken keresztül az összesítésünk szerint.

2. Amerikai választás

Ma tartják a midterm (félidős) választást az USA-ban, amelyen az összes képviselőházi (alsóházi) képviselőről szavaznak, valamint a szenátusi (felsőházi) képviselők harmadáról és több fontos állami pozícióról.

Miért fontos ez? Mostanáig, Biden ciklusa feléig a képviselőházban sima többségben voltak a demokraták, a szenátusban pedig minimális fölényük volt. Ez most várhatóan megváltozik, így Bidenéknek az eddigieknél is nehezebb lesz átvinni az akaratukat.

• A képviselőházban szinte biztosan a republikánusok kerülnek fölénybe, és a szenátusi többségre is nagyobb esélyük van.

Számokban: 1934 óta szinte minden elnök meggyengült a félidős választáson, és az is kedvez a republikánusoknak, hogy jellemzően gazdasági problémák miatt szavaznak az ellenzékben lévő pártra.

Mi változott? A kampányt alapvetően a döcögő gazdaság és a rég nem tapasztalt infláció tematizálta. A demokraták számára kedvező témák, mint az abortusz vagy a fegyveres erőszak, kevésbé meghatározó a szavazók számára.

• A demokratáktól főleg a 2018-ban és 2020-ban nagy arányban rájuk szavazó latinók és vagyonosabb fehér nők fordultak el.
• A mélyebb oka a demokraták visszaesésének az, hogy a szavazók többsége szerint túl szélsőségessé vált a párt a progresszívek előretörése miatt, és nem a hétköznapi emberek mindennapi gondjaival foglalkozik.

Mi következik? Ha valóban többségbe kerülnek a republikánusok a képviselőházban (és akár a szenátusban), az elmúlt évek polarizálódása alapján a kormányzat lehetőségei rendkívül beszűkülnek, bár ennek még előnyei is lehetnek.

• Egy ilyen patthelyzetben a szövetségi kormányzat vélhetően nem fog tudni jelentős csomagokat elfogadni, ami lassíthatja az inflációt.

3. Kiskunsági kaktuszok és román napelempark

• Idén nem lesz béremelés az oktatásban, januárban jó esetben 20 százalékkal, rossz esetben 10 százalékkal nőnek a bérek – jelentette be egy sztrájktárgyaláson a köznevelésért felelős államtitkár (444)
• Sokáig úgy romlott a gazdasági hangulat Magyarországon, hogy a foglalkoztatás bővülésére lehetett számítani, viszont az Európai Bizottság friss adatai szerint az eddig még pozitív kilátások is negatívba fordultak (G7)
• Videó egy biológus által vezetett csoportról, akik a Magyarország több részén egyre terjedő – és egyre láthatóbb problémát okozó – invazív kaktuszok irtásával töltöttek egy napot a kiskunsági Kunbaracson (24.hu)
• Tanulságos betekintés egy felvidéki iskola életébe, ahol a diákok 99 százaléka magyar anyanyelvű roma. Mindennapos éhezés, külföldre menekülés és napok, amikor csak 5-6 gyerek ül az osztályban (Napunk)
• Európa legnagyobb napelemparkja épülhet a romániai Arad megyében. Az 1,6 millió napelempanelből álló erőmű több mint 370 ezer háztartás éves fogyasztását fogja fedezni (Euractiv)

4. Napi chart: a legjobb egyetemek

Brit és amerikai egyetemek uralják a legjobb felsőoktatási intézmények rangsorát. Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti listához képest az amerikai egyetemek száma 43-ról 34-re csökkent az első százban.

• A kínai egyetemek száma eközben kettőről hétre nőtt. A Peking és a Csinghua Egyetem jelentősen előretört, a 30. hely környékléről a top 15 közelébe.
• Nagy siker a SOTE 201-250. helyezése a listán, a többi magyar egyetem ugyanakkor folyamatosan csúszik le.

Hanna éppen kutyájával, Bogyóval játszott a ferencvárosi Nehru parton. Matek-kémia szakos egyetemista, de mellette – 80 százalékban – tanárként dolgozik.

Mivel a kezdő tanárfizetés a pedagógusi béreken belül is kimondottan alacsony, ebből önmagában nem él meg.

• Felvételi időszakban és próbaérettségikor ezért feladatsorokat javít plusz pénzért, két húga miatt pedig részesül szociális ösztöndíjban is az egyetemen.

Hogyan hat rá az infláció? Szeret minőségi ételeket venni, de mostanság ezeket cseréli le olcsóbb termékekre, például márkás joghurt helyett saját márkást vesz.

• Két lakótársával együtt sem éri el háztartásuk rezsije az átlagfogyasztást, ezért a számláik sem lesznek magasak.

Mit csinál szabadidejében? Kutyájával, Bogyóval szokott lenni, aki kilenc hónapos. Másra nincs ideje, mivel amikor nem az iskolában van, akkor az óráira készül.

Varga Judit a Rakun Dobozközösség társalapítója, amelynek az ételek elvitelekor és házhozszállításakor keletkező hulladék csökkentése a célja.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Takács-Sánta András humánökológus egyetemi docens Válasz Online-on megjelent esszéje a klímaváltozásban lévő lehetőségről.

Miért? „Számomra üdítő az a gondolat, hogy a klímaválságra lehetőségként tekintsünk. Így a fejünkben lévő sok ijesztő és szomorú képet olyan gondolatokkal helyettesíthetjük, amik segítenek egy kedvezőbb jövőkép felvázolásában és az ahhoz vezető cselekedetek megtételében.”

Mikor jelent meg? A Magyar Kereskedők Lapja hetilap 1907. július 20-i számában. A képen a lupényi szénbánya Erdélyben (1904., Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)

Mi jelent meg? „Amint előrehaladunk a hideg nyárban, mely a tél korai beköszöntésével fenyeget és amint egyre bizonyosabbá válik, hogy a Máv ebben az évben egyáltalán képtelen a rögtönös intézkedés elmulasztása miatt a vagyonhiányon segíteni, annál nagyobbra nő az aggodalom az iparosvilág körében a bekövetkezendő és szinte elháríthatatlannak látszó szénhiány miatt. Több olyan gyár, melyek berendezése a csekélyebb kalóriát fejlesztő hazai szénnel való tüzelésre nem alkalmas, máris szénhiányban szenved, mert a porosz kőszén szállítása egyre nagyobb késedelemmel megy végbe, minélfogva egyes gyárak már eddig is kénytelenek voltak üzemüket — kizárólag szénhiány miatt — 8-14 napra beszüntetni.

Mivel a porosz kőszén útját bármikor elzárhatják előttünk, más erőforrásra kell gondolnunk, nevezetesen az iparnak a vízierőket kell nagyobb mértékben kihasználni.” (Arcanum Adatbázis)