„Létezni is kell” – Nem látni a kiutat az energiaszegénység önerősítő köréből
Decemberben kísértük el a Baranya megyei Ágon energiaszegénységben élőkön segítő kályhaépítőket és civileket, hogy bemutassuk, hogyan kerülnek egyre rosszabb helyzetbe az alig 170 lelkes zsákfaluban, jobbára rossz minőségű, rosszul szigetelt vályogházakban élő emberek.
Ők azok, akiknek télen problémát jelent hozzájutni a megfelelő minőségű tűzifához, és ők azok is, akik nemcsak hogy kimaradnak a rezsicsökkentés, a csok vagy bármiféle lakhatási támogatás haszonélvezői közül, de mindeközben a tűzifa drágulásával egyre rosszabb helyzetbe is kerülnek.
Ezt nevezik a szakemberek az energiaszegénység önerősítő körének. Minél kevesebb valakinek a jövedelme, annál nagyobb részét kénytelen energiára, tulajdonképpen rezsire fordítania. Így a lakás szigetelésének javítására is egyre kevesebb pénze marad, emiatt még tovább nőnek az ingatlan kifűtésének költségei, és így tovább.
A magyar társadalom legalsó jövedelmi ötödében a 40 százalékot közelíti azoknak az aránya, akik csak folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal, fával, szénnel, olajjal fűtenek.
A tűzifa ára pedig 2012, a rezsiár rögzítése óta 67 százalékkal lett magasabb. Ez az áremelkedés jelentős: 2021 novemberében több mint 11 százalékkal kértek többet érte köbméterenként, mint egy évvel ezelőtt. Ez jócskán meghaladja ugyanezen időszak bő 7 százalékos inflációs értékét.
A hegyháti járásban, ahol Ág fekszik, a KSH adatai szerint az szja-fizetők közül az 1 millió forint alatti jövedelemsávba tartozók aránya közel 37 százalék.
A dél-dunántúli régióban élők 15 százaléka súlyos anyagi deprivációban próbál boldogulni.
Minderről a helyiekkel, Babival, Flórával és Margittal akkor beszélgettünk, amikor a Habitat for Humanity saját tervezésű, hatékony, fém borítású oszlopos kályhákat épített, hogy enyhítsenek terheiken.
Ahogy cikkünkben Babi mondta a kályhaépítő civilekről: a jóisten vezényelte Ágra ezeket az embereket.
A Partizán videójában szintén Babi úgy fogalmaz az anyagi helyzetével kapcsolatban: „Létezni is kell… (…) Ugyanúgy meg kell vennem a tüzelőt, mintha öten melegednénk mellette, holott csak egymagam vagyok.“
A problémáról riportunk alapján a Partizán stábja készített megrendítő videót, amiben Jász Krisza szociológus beszél az energiaszegénységről.
A Habitat évek óta jelen van Ágon, építettek már hagyományos kályhákat is, irányítottak az ingatlanok állapotát javító közös projektet. Idén januárban építették be az ötödik hőoszlopot. Jász szerint elkélne még jó pár.
Ha meglesznek a forrásai a Habitatnak, a szervezet további rászoruló családokat szeretne támogatni kályhaépítésekkel. Érdekes, de mindeközben Facebookon többen érdeklődtek már náluk az egyébként egyszerű, de stílusos kinézetű hőoszlopok piaci áráról is.
A Habitat és más civil szervezetek decemberben juttatták el javaslataikat egy átfogó lakásprogramhoz a pártokhoz, ami az energiaszegénységben élők helyzetén is javítana. Ebben többek között egységes feltételek mentén igényelhető lakásfenntartási támogatás, szociálisan célzott felújítástámogatási program és a rezsicsökkentés helyett energiaszegénységet felszámoló, fenntarthatóságot ösztönző rendszer bevezetését, a szociális tüzelő program kiterjesztését javasolják.
Hellyel-közzel
Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.
A szerkesztőségek folyamatosan készülő anyagaiból – több tucat riport van már az együttműködés mögött – a Partizán stábja készít videókat. Például a G7.hu egyik problémafelvető anyaga nyomán találta meg a stáb azt a Fidesz-szimpatizáns komlói roma polgármestert, akit „mindenki imád“. De készült riport már göböljárási, alsómocsoládi, aligai, kapostüskevári és pécsi történetekből is. A Partizán a tanársztrájk kapcsán a magyar pedagógusok problémáit is bemutatta.
A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még
- a vidékfejlesztés és elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről;
- a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról;
- és a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról.
A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
