Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

Egészen újszerű módját választotta egy állami szerv, hogy bejelentse egy több tízmilliárdos piac újraszabályozását. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán a szervezet podcastjában, egy más témára irányuló kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy a rövid távú lakáskiadást „szabályozni kell” Budapesten, és ezen már dolgoznak is többek között a Karácsony Gergely által vezetett fővárossal.

Az nem egyértelmű, hogy milyen elgondolások állnak az Airbnb-vel fémjelzett rövid távú lakáskiadás újraszabályozása mögött. Guller a podcastban mindössze egy percben beszélt az újraszabályozás szükségességéről, más nyilvános fórumon nem jelent meg a tervekről semmi, a megkeresésemre pedig nem írt részleteket az MTÜ*Annyit válaszoltak, hogy a kormány és az MTÜ „vizsgálja a rövidtávú lakáskiadás szabályozásának módját, amely nem egyedülálló Európában. Az egyeztetések megkezdődtek.”.

Az érintettekkel beszélve azonban átláthatóbbá válik, hogy milyen változások idézhetik elő a rövid távú lakáskiadás korlátozását, amelynek jelentős hatása lehet Budapest belvárosára. Leegyszerűsítve három fő faktor vezethet az újraszabályozáshoz: a budapesti turizmus elmúlt évekbeli átalakulása, a tavalyi önkormányzati választás által előidézett változások és a koronavírus-járvány.

Felkérés jött, pedig az már évek óta jön

Guller a podcastban azzal vezette fel az újraszabályozás szükségességét, hogy a vidéki szálláshelyekkel szemben Budapesten sokkal lassabban indul újra a turizmus. Az idegenforgalom feltámasztása érdekében ezért „néhány intézkedést fontolgatnak”, amelyek közül egyet nevezett meg, amely „talán a legfontosabb”: a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását.

A vezérigazgató szerint a közel félezer szállodát képviselő Szállodaszövetség kereste meg a kormányt az újraszabályozás ötletével, arra hivatkozva, hogy több nyugat-európai várossal szemben a budapesti rövid távú lakáskiadásnál „nincsen semmilyen szabályozás”*Guller ugyan szabályozásról beszél, de minden bizonnyal újraszabályozásra gondol, mivel jelenleg is számos szabály vonatkozik a rövid távú lakáskiadásra.. Guller szerint emiatt a „felkérés” miatt kezdte meg a kormány és a turisztikai ügynökség az újraszabályozás vizsgálatát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

Miután a járvány miatt összeomlott az iparág, a Szállodaszövetség április legelején valóban több javaslatot megfogalmazott a kormánynak, többek között a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását. A javaslat értelmében évi 120-ra korlátoznák a kiadható napok számát.

A Szállodaszövetség lobbizása azonban egyáltalán nem új keletű. A szervezet az elmúlt négy-öt évben már több alkalommal javasolta a rövid távú lakáskiadás korlátozását. A turisztikai ügynökség azonban korábban nem mutatott nyitottságot ezekre a kezdeményezésekre. Tudomásom szerint az MTÜ részéről még egy hónappal ezelőtt is egyértelműen kiálltak a rövid távú lakáskiadás korlátozása, újraszabályozása ellen,

határozottan azt állították, hogy semmilyen szintű szigorítás nem várható.

Mérsékeltebb szabályok, nagyobb rugalmasság

A szállodák folyamatos próbálkozása mögött egy évek óta mélyülő konfliktus áll, amely a koronavírus miatt lényegében a túlélésről szóló harccá vált. A két szegmens közötti ellentét mögött leegyszerűsítve az áll, hogy a rövid távú lakáskiadás egyre dominánsabb a szálláspiacon, miközben a hagyományos szállodák versenyhátrányban vannak velük szemben az eltérő szabályozás miatt.

Egy 2018-as tanulmány részletesen feldolgozta a rövid távú lakáskiadás előretörését Budapesten. Míg 2014-ben még háromszor annyi szállodai férőhely volt, mint amennyi az Airbnb-n, három évvel később lényegében utolérte a szállodai kapacitást a rövid távon kiadott lakásoké. Ez alatt az idő alatt az Airbnb-lakásokban négyszeresére nőtt a vendégéjszakák száma, míg a szállodáknál ez nagyjából 20 százalékkal nőtt.

Az Airbnb-vel azonosított rövid távú lakáskiadás így egyre nagyobb szeletet hasít ki a turizmusból Budapesten, a 2018-as becslésünk szerint éves szinten 35 milliárd forintos szektorrá nőtte ki magát. Akkoriban mintegy 10 ezer aktívan hirdetett lakás működött, ez a szám a járvány előtt 13-15 ezerre növekedett.

A Budavári Palota látképe a Citadella felől. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A közel félezer hotel érdekképviseletét ellátó Szállodaszövetség vezetője, Flesch Tamás szerint azért is nőhetett ilyen méretűre a rövid távon kiadott lakások szegmense, és azért szükséges korlátozni, mert nem azonosak a feltételek. „Jóval kedvezőbb az adózásuk, kevésbé szigorúak az egészségügyi vagy a biztonsági előírásaik” – mondta Flesch a kiadó magánlakásokról. Szerinte a megosztás alapú gazdaságból induló Airbnb időközben egy komoly üzleti modellé alakult át: előfordulhat, hogy akár egy egész lakóépület valamennyi lakását rövid távon adja ki ugyanaz az üzemeltető.

„Ha ugyanúgy működik, mint egy szálloda, akkor hasonló jogszabályi környezetet kellene kialakítani hozzá”

– mondta Flesch. A konfliktus elmélyülésében jelentős szerepe van a koronavírusnak, bár nem feltétlenül a szabályozási különbségek miatt. A rövid távra kiadott lakások jóval rugalmasabban tudtak reagálni a kialakult helyzetre. Egy hotel újranyitása jelentős összeg, teltháznál ugyanolyan készültség kell, mintha öt százalékos lenne a kihasználtság.

Tisztán kell tartani a folyosókat, a lifteket vagy a lobbit, dolgoznia kell a recepciósnak, be kell kapcsolni a légkondit. A magas fix költségek és a kiszámíthatatlan szezon miatt számos szálloda ki sem tud nyitni idén. Flesch Tamás szerint a megnyitó budapesti hotelek foglaltsága 10 százalék alatt van jelenleg. Az egyáltalán megnyitó szállodáknál az év hátralevő részére 25 százalékos kihasználtsággal számolnak, szemben a tavalyi 80-90 százalékkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a magyarok fogják megmenteni a hazai turizmustHa lenne is valami az idei szezonból, a külföldi turisták kiesését az is csak kisebb részben pótolná, ha minden magyar itthon nyaralna.

A rövid távú lakáskiadás rugalmassága jelentősen felértékelődik a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben. Elég azt a lakást előkészíteni, amelyikbe foglalás jön, a munkaerő-mennyiséggel könnyebben lehet alkalmazkodni a kihasználtsághoz, ráadásul az árazásban is nagyobb a mozgástér.

A modell rugalmasságának jelentős szerepe van abban, hogy a rövid távú lakáskiadás rendkívül sikeressé vált az elmúlt években az egész világon. A műfajból adódóan mind elhelyezkedésben, mind kialakításban szélesebb a kínálat. Egy gyerekes család vagy egy baráti társaság könnyebben találhat az igényeinek megfelelő szállást, ahol otthoni körülmények között tudnak egy térben lenni, kényelmesen főzhetnek vagy moshatnak, mint egy adott esetben steril hotelszobában.

A rövid távú lakáskiadás jelentőségét az MTÜ-nek is világosan kell látnia. Tudomásom szerint egy általuk megrendelt felmérés azt mutatta ki, hogy

a magánlakásokban megszálló turisták 60 százaléka kifejezetten az ilyen apartmanokat keresi, és nem menne át szállodába.

Több általam megkérdezett apartmanos személyes benyomása is hasonló: a magánlakást kereső turisták közül sokan inkább másik városba mennek, ha nem találnak megfelelő apartmant. Az MTÜ adatai alapján tehát a szállodák csak korlátozottan járnának jobban a rövid távú lakáskiadás kiesésével, a turizmusból élő vendéglátósok, szolgáltatók viszont ezt komolyan megérezhetik (2018-ban 3,34 millió vendégéjszakát töltöttek el budapesti magánszállásokon).

Az általam megkérdezett apartmanosok szerint ugyanis értelmetlen lenne rövid távon kiadni lakásokat, ha a Szállodaszövetség által javasolt 120 napos korlátozás életbe lépne. Hosszú távra nehéz lenne nagy számban olyan bérlőket találni, akik pont a fennmaradó időszakra vennének ki lakásokat. Így több apartmanos szerint a korlátozás a hosszú távú kiadás, illetve még inkább a szürke zóna felé lökné az ágazatot, ahogy Berlinben történt. A német fővárosban 2016-ban lényegében betiltották az Airbnb-t, majd másfél év után a korlátozások jelentős részét feloldották a szabályozás kudarca miatt.

Az önkormányzatok eszköztelensége

Az illegálisan működő rövid távú lakáskiadás már a mostani, viszonylag laza szabályozás és kedvező adózási viszonyok mellett is jelentős probléma. Iparági becslések és az általam megismert MTÜ-s felmérés nagyjából 30 százalékra teszi a feketén működő magánszállások arányát.

Ez nemcsak a kieső adóbevételek hiánya miatt probléma, hanem a vendégek kontrollálása miatt is. Budapest belső kerületeiben évek óta egyre komolyabb problémát okoz a nem megfelelően viselkedő vagy kezelt turisták és a lakók viszonya. Közismert a legénybúcsúzó turisták hangoskodásáról, lépcsőházba hányásáról, szemeteléséről, máshova becsöngetéséről szóló toposz, és ezek a jelenségek nyilván rontják az ott élők életminőségét. Természetesen az ilyen vendégek nemcsak illegális szállásokon szállnak meg, de több megkérdezett szerint – nem meglepő módon – nehézkesebb a szállásadó elérése, számonkérése panaszok esetén a nem bejelentett szállásokon.

A Szimpla romkocsma a Kazinczy utcában. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A leginkább érintett három kerület az V., VI. és VII., amelyekben már 2018-ban minden 15-20. lakást rövid távú kiadásra használtak. Bárdi Zsuzsanna, a Momentum erzsébetvárosi alpolgármestere szerint további probléma, hogy a Bulinegyedben számos lakóházban többsége kerültek az apartmanként kiadott lakások, ami miatt az ott lakók nem tudják működtetni a házat.

Bárdi szerint emiatt az önkormányzat már hónapok óta tervezi, hogy „nekiállnak valamilyen módon szabályozni” a rövid távú lakáskiadást. Ez nem egyedi kezdeményezés, az októberi önkormányzati választás ugyanis változást hozott ebből a szempontból. Karácsony Gergely is azzal kampányolt, hogy átfogó szabályozást vezetnek be a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban, és a leginkább érintett kerületek között az V.-en kívül olyan ellenzéki jelöltek győztek, akik szigorúbb szabályozást ígértek.

Eddig azonban nem igazán sikerült fogást találniuk az Airbnb-n. A terézvárosi polgármester, a momentumos Soproni Tamás szerint a legnagyobb probléma az illegális lakáskiadás, és ezt az Airbnb-vel együttműködve tervezte kezelni.

„Volt leülés az Airbnb régiós képviselőivel, de nem voltak együttműködőek, nem tudtunk zöld ágra vergődni”

– mondta Soproni. Emiatt jobb híján bővítették a hivatal állományát, hogy kiszűrjék az Airbnb-n meghirdetett, de nem bejelentett lakásokat. A koronavírus miatt azonban értelemszerűen megakadt ez a folyamat. Tudomásom szerint egy másik, szintén ellenzéki vezetésű kerületben ennél is direktebb módszerekkel próbálkoznak. Mivel az esetleges fekete működés bizonyítása olykor kifejezetten nehéz, aktivisták turistának álcázva vesznek ki gyanús lakásokat.

Mivel az önkormányzatok az Airbnb-vel nem tudtak együttműködni, törvényileg pedig nem tudják közvetlenül szabályozni a rövid távú lakáskiadást, olyan indirekt módszerekkel próbálkoznak, mint a parkolóhely-megváltások díjának jelentős emelése.

„Ez egy adott esetben diszfunkcionális megoldás, ami más területeket negatívan érint. Azt látjuk viszont, hogy nagyon kevés olyan eszköz tartozik önkormányzati hatáskörbe, amellyel szabályozhatnánk a rövid távú lakáskiadást”

– mondta az erzsébetvárosi alpolgármester, Bárdi Zsuzsanna. (A szintén a három leginkább érintett kerület közé tartozó V.-et is kerestem, de nem reagáltak rá).

Budapest is támogatja

A koronavírus-járvány megérkezéséig tehát a szállodák eredménytelenül lobbiztak a piacukra egyre veszélyesebbé váló apartmankiadók korlátozásáért, a kerületi önkormányzatok pedig a politikai akarat ellenére eszköztelenül küzdöttek ellenük. A járvány viszont úgy tűnik, hogy átírta a kormányzat álláspontját, és az apartmanosok lényegében magukra maradtak.

A korlátozással elérendő egyenlő esélyekért lobbizó Szállodaszövetség, a gazdasági elitnek közpénz-tízmilliárdokat osztogató állami turisztikai ügynökség és az egyre inkább sarokba szorított fővárosi vezetés szokatlan koalíciója mögött értelemszerűen eltérő motivációk húzódnak meg.

A Budapest városarculatáért (BVA) és turizmusáért (BFTK) felelős cégek vezetője, Faix Csaba azt mondta nekem, hogy támogatják a turisztikai ügynökséget a rövid távú lakások újraszabályozásában. „Az Airbnb nagyon beszűkítette a lakhatási lehetőségeket a belvárosban, és nagyon megdrágultak miatta az albérletek. A fővárosnak elég világos az álláspontja: a városban elsősorban emberek élnek, másodsorban turisták járnak” – mondta Faix.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

Szerinte értik, hogy mit tesz az Airbnb a városért, nem is akarják betiltani, hanem egy olyan egyensúlyt szeretnének, ahol elsősorban a fővárosiak érdekeit helyezik előnybe, de a turistákból élők is megtalálhatják a számításaikat. Faix azt mondta, hogy remek a kapcsolatuk az MTÜ-vel, amely az elmúlt egy-két hónapban intenzíven egyeztet velük szakmai kérdésekben, és ezek között már felmerült a rövid távú lakáskiadás szabályozása is (bár a témáról szintén író 24.hu-nak a Fővárosi Önkormányzat azt írta, hogy a turisztikai ügynökség nem kereste őket a tervezet kidolgozásával kapcsolatban).

Faix szerint az elvi megállapodás megszületett, és az van napirendben, hogy „bizonyos számban limitálják a rövid távú lakáskiadást”. Azt mondta, az idei évben szeretnék, ha életbe lépne a szabályozás, és jövő évtől már egész évben így maradhat. Azt nem tudta pontosan megmondani, hogy mikortól léphet hatályba a korlátozás, de „ennek meg kellene születnie a nyáron”.

A Lánchíd és a Duna látképe a Citadella felől. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A Szállodaszövetséget képviselő Flesch Tamás is azt mondta, hogy egy-két hónapja konzultálnak az MTÜ-vel az előterjesztésről. Flesch nagyon bízik benne, hogy pár héten belül megvalósulhat az újraszabályozás. A felmerült 120 napos korlátozásról annyit mondott, hogy „reményeink szerint a mi javaslatainkat is szerepeltetni fogják a törvényben” (áprilisban 120 napos korlátozást javasolt a Szállodaszövetség).

Túlturizus helyett iparági lobbi

Hiába tűnik tehát úgy, hogy a kormányzat és a főváros is egyetért a rövid távú kiadás újraszabályozásában, számos nyitott kérdés maradt. A főváros és az ellenzéki vezetésű kerületek nyilatkozataik alapján hosszú távon terveznek a korlátozásokkal, Guller a podcastban azonban „átmeneti időszakról” beszélt, valamint azt is mondta, hogy „ebben a helyzetben” kell szabályozni a magánlakások kiadását.

Az sem egyértelmű, hogy a kormányzat miért a drasztikus és kollektív korlátozás felé fordul – még akkor sem, ha a piac rendezése kétségkívül nagyobb energiát és átgondoltabb tervezést igényelne. Guller a podcastban arra is hivatkozott, hogy több nyugat-európai városban szigorúan szabályozzák az Airbnb-t. Azonban mindössze néhány olyan város van – mint Amszterdam, Barcelona és Velence -, ahol a budapesti tervhez hasonlóan a kiadási időszakot korlátozzák. Ezekben a városokban ugyanis Budapesttel szemben

a turisták létszámának a korlátozása a cél, mivel az alapvető problémát a túlturizmus és a belváros elmúzeumosodása jelenti.

Budapest még nyilvánvalóan nem tart ennél a valóban korlátozásokkal kezelendő jelenségnél. Ha pedig az egyenlő feltételek megteremtése vagy az ordibáló turisták féken tartása az elsődleges cél, az általam megkeresett apartmanosok szerint nem az egész iparág ellehetetlenítése lenne a legkézenfekvőbb megoldás (a közösségi gazdaság másik jelentős szereplője, az Uber betiltásáról is látszólag hasonló elvek mentén, a fogyasztók érdekei helyett egy iparág lobbiját szem előtt tartva döntöttek).

A megkérdezett apartmanosok szerint előremutatóbb megoldás lenne a kollektív korlátozásnál, ha a feketén működő harminc százalékot szorítanák vissza. Már csak amiatt is, mert a fehéren működő lakáskiadókat szintén hátrányos helyzetbe hozzák a feketézők. Szintén problémásnak tartják, hogy a Szállodaszövetség pont az egyenlő esélyekre hivatkozva korlátozná a működésüket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden második magyar fiatal túlzsúfolt háztartásban élSok magyar örülhet, hogy egyre többet ér az ingatlana, de közben rengetegen kényszerülnek túlzsúfolt lakásokba.

A valóban egyenlő feltételeket ugyanis az teremtené meg, ha Flesch felvetésének megfelelően a szállodákhoz hasonló előírások vonatkoznának rájuk. Tehát a kiadható napok számát a szállodákhoz hasonlóan nem korlátoznák. „Az egyesületünk nyitott arra, hogy áttekintsük a magánszállások jelenleg hatályos szabályozását, és azt is, hogy van-e szükség magasabb közteherviselésre” – mondta Schumicky Balázs, a rövid távú lakáskiadókat képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.

A feketézés visszaszorításában ráadásul sokat segíthetne a kormányzati akarat. Míg a terézvárosi önkormányzat eredménytelenül próbált meg együttműködni az Airbnb-vel a nem bejelentett lakás kiszűrésében, Barcelonának sikerült átnyomnia az akaratát a cégen. Részben egy közel 200 millió forintnyi büntetéssel rábírta az Airbnb-t, hogy távolítsa el az illegális hirdetéseket az oldaláról. A város emellett egy 20-40 főből álló különítménnyel derítette fel az illegális lakáskiadókat, magas összegű bírságokat kiszabva.

Közélet Vállalat airbnb Budapest Guller Zoltán idegenforgalom lakáspiac Magyar Turisztikai Ügynökség rövid távú lakáskiadás turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 14:58 Közélet

Több mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-ért

Ennél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 10:21 Közélet, Vállalat

Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz

A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.