Bár kínai szintű, állampolgárokra lebontott megfigyelésre nem kell számítani, Európában is gőzerővel fejlesztik a mobiltelefonos kontaktkövető^*Direkt kontaktkövetést, és nem nyomkövetést vagy mozgáskövetést írtunk, mert a legalább két versengő technológia közül az egyiknek – elvileg – nem része a helymeghatározás. alkalmazásokat. Ez pár hónapja még elképzelhetetlennek tűnt, most viszont sokan a gazdaság biztonságos újraindítását nem tudják elképzelni ezek nélkül.

Abban viszont két táborra szakadt a kontinens, hogy hogyan monitorozzák az ehhez hozzájáruló állampolgáraikat az országok.

• Az egyik irány az adatokat központilag feldolgozó GPS-alapú rendszer, ami elvileg hatékonyabb a járványkövetést végző hatóságok szempontjából.
• A másik pedig egy decentralizáltabb megoldás, ami jobban szolgálja a magánszféra védelmét.

A képet árnyalja, hogy az utóbbi, az adatokat a telefonon tároló, Bluetooth-os információátadást használó rendszert nem az adatvédelemről híres, viszont világszerte 3 milliárd telefonhoz hozzáférő Apple és Google közös fejlesztésével oldanák meg. 

Az adatvédelmi aggályok és az emiatt várhatóan kevesebb potenciális letöltő miatt Németország nemrég közölte, hogy a saját fejlesztésű^*a német egészségügyi minisztérium alá tartozó Robert Koch (RKI) intézet is tagja , de központosított európai alkalmazás helyett inkább az amerikai techóriások által fejlesztett és május közepére ígért, decentralizált megoldást alkalmazza a koronavírus terjedésének nyomon követésére. Ezzel egy időben Nagy-Britannia éppen ettől a megoldástól határolódott el és fogott saját, ugyancsak bluetooth-alapú, de központosított rendszer fejlesztésébe. 

A kontaktkövető alkalmazások működését így mutatja be a BBC videója.

Ezzel szemben Svájc, Észtország és Ausztria, és legutóbb Németország inkább a decentralizált megoldás mellett kötelezte el magát. Így Nagy-Britannia mellett a járványt alaposan megszenvedő Olaszország és Franciaország maradtak a központosított nyomkövetés legnagyobb európai támogatói.

Ha valaki koronavírus-pozitívvá válik és ezt regisztrálja az alkalmazásban, akkor az app automatikusan értesít minden olyan felhasználót, aki bizonyos ideig (például 15 percnél tovább) meghatározott távolságon (például 1,5 méteren) belül tartózkodott vele az utóbbi időben (ezt is be lehet állítani). A jelzéseket anonim módon küldik, tehát a koronavírusos felhasználó nem lesz beazonosítható senkinek. Igaz, itt vannak még homályos pontok. Például az Apple és a Google rendszere sem lehet független az egészségügyi hatóságoktól, amelyek a teszteket elvégzik, így valahogyan biztosan lesz egy központi adatbázis az összes koronavírusos beteggel – vagy anonimizált azonosítójukkal – ebben a verzióban is.

Az adatok központi feldolgozása lehetővé teszi, hogy a hatóságok szorosabban nyomon kövessék a vírus terjedését és a különösen veszélyeztetett (idősebb, krónikus betegségben szenvedő vagy a fertőzöttel közvetlen kapcsolatban lévő) emberek kiszűrését. Ők aztán karanténba vonulnának, a fertőzésnek kevésbé kitettek (például a másodfokú kapcsolatok) óvatosabbak lennének, az esetleges immunitást szerzők pedig visszamehetnének dolgozni.

A bluetooth mellett szóba jött a GPS-alapú műholdas helymeghatározó rendszer használata is. Ennél azonban még jobban felszisszentek az magánszféráért aggódó csoportok (lásd például az iPhone 11 Pro soha ki nem kapcsoló helymeghatározását), és szélesebb körű elterjedését kétséges gyakorlati haszna is gátolja: nem mindenhova jut el a jel, bizonyos helyeken, például mélygarázsokban vagy metrón nem működik, és a többemeletes épületek is megzavarják.

Jelenleg Magyarországon hiába keresünk rá a koronavírusra vagy a kontaktkövető alkalmazásra, az Google Play Store szerint még nincs elérhető alkalmazás “a környékünkön”, pedig Ausztriában már több mint 400 ezren letöltötték a Vöröskereszt “Stopp Corona” alkalmazását. Magyarországon is készül számos kész van – legalább – egy alkalmazás, a VirusContact, amelynek itthoni jóváhagyásához partnert keres még a fejlesztő cég, a Visual Cortex. Pár hét vagy hónap még biztosan eltelik itthon, mire annyit mozgunk majd, hogy megérjen az idő bármilyen kontaktkövető alkalmazás letöltésére. Annyi biztos, hogy bármelyik alkalmazás akkor lehet hatékony, ha elegen^*a szimulációk szerint a lakosság legalább 55-60 százaléka, ami egy brit távközlési cég, az Ofcom adatai szerint a mobiltelefon felhasználók 80 százalékát jelenti letöltik és használják.

Az érzékeny egészségügyi személyes adatokkal is dolgozó koronavírus kontaktkövető alkalmazás trójai falóként kezdheti lebontani az Európában hagyományosan erős adatvédelmi szabályokat. Ebből lesz, aki profitálni fog, például a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos fejlesztések is ilyenek lehetnek.

A mélytanuló algoritmusok a különféle módon begyűjtött adatoktól függnek, ezek alapján tudnak következtetéseket levonni, döntést hozni, előre jelezni lehetséges kimeneteleket. Kérdés tehát, az adatok kitől származnak, adott-e felhatalmazást a használatukra, ki használhatja, hol tárolják, mennyi ideig és így tovább. Aki pedig előbb fejleszt, előbb is jut hozzá az MI-algoritmusok okosításához szükséges adatokhoz, ami az adott alkalmazás hatékonyságának így gyors elterjedésének záloga. A kontaktkövető alkalmazások adatainak sorosáról most gyorsított eljárásban dönthetnek, ami például szolgálhat más területeken a későbbi fejlesztésekhez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában