Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 22. 11:59 Közélet

Megmenthetjük úgy is a gazdaságot, hogy teszünk a klímaváltozás ellen

(A cikk eredeti formájában a masfelfok.hu-n jelent meg. Bart István jogász, klímapolitikai szakértő, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja.)

Már jól látszik, hogy a COVID a 2008-as gazdasági válságnál is súlyosabb visszaesést okoz majd az ország gazdasági teljesítményében. Számos vállalkozást csőd fenyeget, és nagyon sokan elvesztik majd a munkahelyüket. A gazdaság jelentős ágazatai állnak le, így például a turizmus, a vendéglátás vagy az autóipar. A kormány legújabban legalább 3 százalékos gazdasági visszaesésre számít. Még nem tudjuk, hogy milyen hosszú lesz a válság, és mennyi embert fog érinteni, de azt már biztosra vehetjük, hogy a magyar kormány rengeteg pénzt el fog költeni a gazdaság felélesztésére.

Hol állunk most?

Mivel a klímaváltozás csak lelassul, de meg nem áll a COVID miatt, nagyon fontos, hogy ez a gazdaságösztönzés már tükrözze azokat a klímatudatos és környezetbarát irányokat, amelyeket európai szinten a Európai Zöld Megállapodás (European New Green Deal), magyar kontextusban pedig Orbán Viktor 2020. februári évértékelője fogalmazott meg. Nem szabad szem elől tévesztenünk a válság előtti nagy EU-s célt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának lenullázását 2050-ig, azaz a dekarbonizációt.

A válsághelyzet kiszélesíti az állami beavatkozás terét, és így olyan lépésekre ad lehetőséget, amelyek „békeidőben” nem lennének politikailag elfogadhatók.

Ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a szokásosnál gyorsabb ütemű reformokat hajtson végre. Ez az írás azt kívánja bemutatni, hogy hogyan használhatjuk a COVID-válság hosszú távú gazdasági hatásai elleni fellépést arra, hogy egyben segítsük a fellépést egy a COVID-nál sokkal általánosabb vészhelyzet, a klímaváltozás ellen. Nem lesz szó ezért a közvetlen, rövid távú válságkezelési tennivalókról.

Ágazati beruházásösztönzés

Az Európai Unió COVID nyomán meghirdetett kohéziós politikai kedvezményei körülbelül 280 milliárd forintnyi többletforrást jelentenek a magyar kormány számára. Mivel a 2021-2027-es uniós költségvetés még nem készült el, nem tudjuk, hogy ezen a téren milyen többletforrásokra számíthatunk, de várható, hogy a klíma prioritás marad az EU számára.

A vállalkozások esetében rövid távon a legfontosabb feladat a munkahelyek megtartása. Az egészségügyi krízis enyhülésével idővel fel fog merülni a kérdés, hogy mely iparágakat érdemes „lélegeztetőgépre” tenni, és kivárni a kereslet későbbi visszaépülését, és mely iparágaknál elkerülhetetlen vagy egyenesen kívánatos a szerkezetváltás.

Nehezíti Magyarország helyzetét az, hogy a mienk a világ egyik legnyitottabb gazdasága, és így a termelés nagyon érzékenyen reagál a beszállítói láncok sérüléseire, másrészt a kormányzati intézkedések kevésbé hatásosak, hiszen egy globális termelési folyamatnak csak egy kis részére lehetnek hatással. Ezért az olyan nemzetközileg integrált ágazatokban, mint például az autóipar, elsősorban európai szintű megoldásokban kell gondolkodni. Mindazonáltal a hazai terepen is vannak lehetőségei a kormánynak:

Épületenergetikai felújítások – szigetelés, kazáncsere, megújulók

Az egyik legkézenfekvőbb beruházási-fejlesztési lehetőség a lakossági épületenergetika. A 2020 elején bejelentett klímavédelmi akcióterv legfőbb hiányossága az volt, hogy nem tartalmazott semmilyen intézkedést a lakossági épületenergetikai beruházások fellendítésére. Az épületek jelentik a legnagyobb hazai kibocsátási szektort, a kibocsátásoknak több mint egyharmadát teszik ki. Ráadásul ezen a területen nagyon nagyok a lemaradások, rengeteg rossz hatékonyságú épületünk van. A lakossági energiahatékonysági beruházások ösztönzése normális gazdasági körülmények között is indokolt lenne, a válságos időkben azonban ez még inkább így van.

Az energetikai felújítások sok embert tudnak foglalkoztatni, ráadásul nem kell hozzá nagy képzettség, és az ország minden részében szükség van rá. Nemzetgazdasági szempontból is jó a felújítás, hiszen a beruházással azonnal csökkenhet a rezsi – a felszabaduló pénz növeli a fogyasztást. Emellett az energiaimport is csökken.

Az eddigi épületenergetikai támogatási formák legfőbb problémája, hogy nem azokon segít, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az energetikai felújításokra – és akiket a COVID-válság is a legsúlyosabban érint majd. Az Otthon Melegét kiszámíthatatlanul írják ki és alacsony az összege, ezért csak az számíthat nyerésre, aki már ugrásra készen várja a kiírást. Ráadásul a 40-50 százalékos vissza nem térítendő támogatás rendszere garantálja, hogy csak azok pályáznak, akiknek nem gond a tetemes önrész előteremtése. Az MFB hitelprogram a többszöri könnyítések ellenére is nagyon körülményes, és a magas építőipari költségek, valamint rezsicsökkentett energiaárak mellett nem is nagyon éri meg szigetelni belőle, inkább napelemekre veszik fel. Ezért új módszerekre van szükség, amelyek a szegényebbeket is elérik. Ilyenek:

  • Számlás finanszírozás (on-bill financing): Ez az USA-ban elterjedt modell, a lényege, hogy a felújítási forrásokat az energiaszolgáltató ajánlja ki az ügyfeleknek hitel formájában, és a hiteltörlésztés az energiaszámlán keresztül történik. E megoldás előnye, hogy a hitel nem egy személyhez, hanem egy lakáshoz kapcsolódik, így minimális a nem törlesztés veszélye, valamint bérelt lakásokban is érdemes beruházni. Ráadásul kamatmentes hitel esetén beállítható olyan hosszú futamidő, hogy a beruházás utáni energiaszámla a törlesztéssel együtt is kisebb, mint a régi számla.
  • Hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatás: az MFB hitelprogramja sokkal vonzóbb lenne, ha a beruházási költség egy része megkapható lenne vissza nem térítendő támogatás formájában. Ez fedezhetné például az önrészt.
  • Energiaközösségek támogatása: A napelemes beruházások egyik korlátja, hogy a legkisebb mérethatékony napelemrendszerhez is kell legalább 1,5 millió forint, ami sok ember számára elérhetetlen. Ezért jó lenne lehetővé tenni közösségi napelemparkok kialakítását, ahol több magánszemély fog össze egy nagyobb napelemrendszer létrehozására – akár háztetőkön, akár mezőkön –, és a bevételeken osztoznak. Az állam segíthetné ilyen közösségek létrejöttét azzal, hogy hitelt, és/vagy vissza nem térítendő támogatást ad a napelemekhez. Ez történhet az önkormányzatokon keresztül is, vagy az egykori lakástakarékokhoz hasonló napelem-takarékkassza formájában.

A felújítások iránti kereslet tovább lenne növelhető, ha a szállodáktól, szállásadóktól, bérbeadóktól elvárnánk, hogy csak egy bizonyos energiahatékonysági szint felett lehessen lakásokat, szobákat kiadni. Ilyen minimum energetikai szabályok vonatkoznak például az Egyesült Királyságban a bérbeadókra. E beruházások támogatására felhasználható lenne az új energiastratégiában már megelőlegezett energiaszolgáltatói hatékonysági kötelezettségi rendszer, amelynek lényege, hogy az energiaszolgáltatóknak minden évben a végső energiafogyasztás legalább 0,8 százalékának megfelelő éves energiamegtakarítást kell elérniük.

Autóipar

Az autóipar Magyarország egyik legfontosabb iparága, több mint 170 ezer ember dolgozik autógyárakban, illetve autóipari beszállítóknál. Ezek most mind hetekre leálltak, illetve leállnak, és a hetek múlásával egyre nehezebb lesz kereslet nélkül alkalmazásban tartani az embereket. A magyar autóipar jelentős részben exportra termel, ezért bár helyes irány például a magyar állami autóbeszerzéseket átállítani elektromos és hibrid autókra, ez a magyar autógyárakon nem feltétlenül segítene.

Ígéretesebb a használtautó-import visszafogása. Ma Magyarországon a forgalomba hozott autók körülbelül fele Nyugat-Európából importált használt autó. Ezek általában 10 évnél idősebb autók, és a regisztrációs adó szabályai segítik az olcsó, öreg és relatíve környezetszennyező kocsik behozását, ami növeli a légszennyezést, és csökkenti az új autók iránti keresletet. Ezért úgy kell kialakítani a gépjármű-behozatal terheit, hogy csak kis fogyasztású használt autót érje meg behozni. Ez egyébként már megjelent a kormány klímaterveiben.

Ezzel párhuzamosan el lehetne indítani egy hitelprogramot a legöregebb, legszennyezőbb autók lecserélésére, lehetőség szerint hibridekre vagy elektromos autókra. Mindeközben a hazai autópari kapacitások támogatásának feltétele kell, hogy legyen, hogy a támogatott cégek minél előbb álljanak át elektromos autók gyártására. Ilyen irányú ígéreteket már a legtöbb hazai autógyártó tett, és kiépülőben vannak a hazai akkumulátorgyár-kapacitások is, tehát ezek a támogatások lényegileg egy már tervben vagy folyamatban levő szerkezetátalakítást gyorsítanának fel.

Zöld iparágak fejlesztése

A hazai zöld beruházások egyik fontos politikai akadálya, hogy a klímavédelemben fontos termékeket alapvetően külföldön gyártják. Míg szigetelőanyagból körülbelül annyit importálunk, mint amennyit exportálunk, a kazánok 90 százaléka import, az energiahatékony ablakok alapanyaga 55-60 százalékban külföldről behozott. Ezek az importarányok javulhatnának, ha új hazai gyártókapacitások jönnének létre. Ehhez csak részben elég e kapacitások állami támogatása, az is fontos, hogy ezekre a termékekre legyen egy kiszámítható, hosszú távú felvevőpiac, azaz egy kiszámítható épületenergetikai támogatási program.

Klímatudatos adóreform a költségvetési hiány kezelésére

Bár a kormány egyelőre 3 százalékos hiányra számít jövőre, sok szakértő szerint ennél rosszabb lesz a helyzet, és a hiány akár 5 százalék fölé is mehet. Ezt a hiányt előbb-utóbb az államnak valahogyan ki kell majd gazdálkodnia. A válság előtti adórendszer valószínűleg erre nem alkalmas, mert nem biztos, hogy elbírják a vállalatok, és bevétel sem lenne belőle elég. Ez egy jó alkalom tehát egy klímatudatos adóreform bevezetésére. Ennek a lényege az, hogy az adóterheket a munkaerőről átterheljük a fosszilis energiaforrásokra. Ezzel egyszerre ösztönözzük a foglalkoztatást és a kibocsátások csökkentését.

A klímatudatos adóreform legátfogóbb módja egy karbonadó lenne, amely minden fosszilis energiahordozóra vonatkozna. Természetesen ügyelni kell arra, hogy egy ilyen adó ne sújtsa aránytalanul a szegényeket, például úgy, hogy az adóbevételek egy részét egyenlő arányban szétosztjuk a lakosság körében, ahogy ezt teszik például Kanadában. A karbonadónál mérsékeltebb lépések is hasznosak lennének, így például a rezsicsökkentés kivezetése a vagyonosabbaknál, egy benzinárküszöb bevezetése, a légi forgalom adómentességének eltörlése, illetve az ingatlanokat terhelő adók emelése.

Green Deal és karbonvámok: Mit várjunk el az EU-tól?

A COVID-válságra adott magyarországi válaszoknak nagyon fontos az európai kontextusa. Az Ursula van der Leyen vezette Európai Bizottság komoly lépéseket tervez a klímavédelemben, erről szól az Európai Zöld Megállapodás tervezete. Jelen körülmények között nyilván felerősödik majd a tervek gazdaságélénkítési része, például az energetikai lakásfelújítások támogatása.

A rendkívül nyitott magyar gazdaság számára nagyon fontos, hogy lehetőség szerint közös, európai szintű vagy legalább koordinált gazdaságösztönzési intézkedések szülessenek. Például a hazai autógyártást leginkább európai szintű keresletnöveléssel lehet megmenteni. Hasonlóan fontos lehetőséget jelentenek az olyan EU-szintű nagyszabású infrastrukturális beruházások, mint az elektromos töltőhálózatok kiépítése, az elektromos hálózatok fejlesztése vagy akár az 5G hálózat kiépítése.

A Green Deal-tervek közül kiemelendő a szénkiegyenlítő vámok (Carbon Border Adjustment Mechanism) bevezetése. Eszerint amennyiben egy az EU-ba behozott termékre a gyártó országban nem terhelték rá a gyártás során keletkezett szén-dioxid költségeit, akkor ezt a költséget a behozatal alkalmával rá kellene terhelni az adott termékre. Ezzel kiegyenlítődne az EU-s és az import termékek versenyhelyzete, valamint az EU közvetve hatással lehetne kereskedelmi partnerei klímapolitikájára is. Az EU belső ipari kapacitásának megerősítése amúgy is aktuálissá vált, hiszen a COVID-válság láthatóvá tette a kontinenseken átívelő ellátási láncokban rejlő kockázatokat.

Az EU-nak szüksége van olyan ipari kapacitásokra, amelyek klímabarátabban állítják elő mindazt, amit most Kínából importálunk. Az USA már a válság előtt elkezdte hazacsábítani az ipari termelést, és most ezt teszi például Japán, ahol külön forrásokat biztosítanak arra, hogy a gyártókapacitásokat hazahozzák Kínából. A COVID-válság nyomán mindezért sürgetővé vált a karbonvámok bevezetése, és ezeket a terveket érdemes Magyarországnak is támogatnia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa képesek voltunk eljutni a Holdra, a klímaváltozást is meg tudjuk állítaniAz Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre több szó van arról, hogy a klímaváltozást csak egy átfogó állami programmal lehetne megfékezni. Mi köze van ennek ahhoz, hogy a magyar kormány júliusban megvétózta az uniós klímavédelmi célokat?

Közélet éghajlatváltozás gazdaságélénkítés járvány klímaváltozás koronavírus válság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. augusztus 5. 17:10 Közélet

Versenyképesség: mit látni a jövőből?

Az MNB valahogyan kihozta, hogy Magyarország versenyképesebb, mint a többi visegrádi ország. De a legfontosabb kérdésekre nem kapunk választ.

Fabók Bálint
2020. augusztus 3. 06:50 Közélet

Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott

Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.

Hajdu Miklós
2020. július 29. 13:16 Közélet

Jóléti mutatókkal is mérni kéne a válságból való kilábalást, nem csak a GDP alakulásával

A gazdaságpolitikusok döntő többsége egyelőre még a termelés visszaállítására koncentrál, de a járványt követő gazdasági összeomlás rámutat, hogy a jóllét növeléséhez más tényezőket is ideje figyelembe venni.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.