Ha a kormányzati nyilatkozatokat olvasta az ember az utóbbi tíz évben, úgy tűnhetett, semmi sem állhat az autóipar magyarországi diadalmenetének útjába. Árnyaltabb megfogalmazásban, de ugyanezt tükrözték a statisztikák is, újabb és újabb rekordokat döntött az ágazat részesedése a hazai foglalkoztatásban, termelésben és exportban. Az utóbbi néhány hónapig még a német autóipar gyengélkedése sem látszott meg az itteni mutatókon.
Az utóbbi években rengeteg beruházás bejelentésére és gyár avatására került sor, ezeken legtöbbször Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a kormányt. Beszédeinek elmaradhatatlan panelei közé tartozott a hazai autóipar teljesítményét leíró számok felsorolása. Ezt a szokásos lemezt tette fel múlt hét pénteken is, amikor a kecskeméti Mercedes-gyárat kereste fel, hogy bejelentse, a vállalat 50 milliárd forintos beruházással új, 23 ezer négyzetméteres présüzemet épít, 200 új munkahelyet teremtve.
A miniszter méltatott már ennél sokkal kisebb volumenű fejlesztéseket is, normális esetben nem lenne itt semmi látnivaló. Ami ezt az eseményt kissé bizarrá tette, az az, hogy – az MTI tudósítása szerint – utalásszerűen sem került szóba az a téma, ami aznap már idehaza is uralta a híreket: a koronavírus-járvány. Talán nem illett volna az ünnepi alkalomhoz, de a probléma így is utolérte a céget: ma, öt nappal később – a magyar autógyárak közül utolsóként – a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bejelentette, hogy legkésőbb hétfőtől, előre láthatólag két hétre megszakítja a munkát.
Ezzel annyira nincs egyedül, hogy jelenleg már sokkal könnyebb lenne felsorolni a továbbra is működő európai autógyárakat, mint azokat, amelyek már leálltak, vagy napokon belül ezt teszik. Jó eséllyel ugyanígy cselekednek a beszállítóik is, hiszen az azonnali szállításokra optimalizált (just in time) rendszerekben nem sok hely van raktárkészleteknek. Néhol talán találnának megoldást a működés fenntartására, ha biztosak lennének abban, hogy két hét múlva újraindulnak az összeszerelő üzemek, ez ma azonban erősen optimista feltevés. Az egyik legnagyobb hazai autóipari beszállító, a japán tulajdonú Denso 4600 embert foglalkoztató székesfehérvári üzeme például már be is jelentette, hogy szombattól 10 napra leáll.
Ilyen körülmények között nem túlzás azt jósolni, hogy legalább 10-14 napra hasonló sors vár lényegében a teljes magyar autóiparra. Szijjártó Péter pénteki összegzésének köszönhetően pedig egészen friss adataink vannak az érintettek számáról, az ágazat nagyságrendjéről:
- Ma Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik.
- Az ágazat idehaza 176 ezer embert foglalkoztat.
- Az autóipar a magyar export 21 százalékát adja.
- Tavaly a magyar autóipar termelési értéke elérte a 9541 milliárd forintot.
- Mivel ezen belül a hazai hozzáadott érték 25 százalék, az autóipar adja a magyar GDP 5 százalékát.
Ez a szektor tehát most satuféket nyomott, és egyelőre senki sem tudja, hogyan tovább. Az ideális az lenne, ha 10-14 nap múlva minden üzem újra termelni kezdene, hiszen akkor be lehetne hozni a kiesést – ahogy a Denso vezetője fogalmazott, csak előrehoznák a nyári leállást.
Sajnos ez legalább két okból sem valószínű:
- A modellek szerint a legtöbb európai országban csak hetek vagy hónapok múlva tetőzik a járvány, ilyen körülmények között még aránylag alacsony fertőzésszámok mellett is kockázatos lenne két hét múlva újraindulni.
- Amennyire leszűrhető a cégek kommunikációjából, a leállások legerősebb egyedi oka a kereslet zuhanása. Ez nem is csoda: ki megy autószalonba, amikor mindenhol azt hallja, hogy maradjon otthon? Ez a helyzet valószínűleg szintén nem változik meg két hét múlva. Ráadásul közben emberek tömegeinek a megélhetése került veszélybe, náluk most egy új autó vásárlása szóba sem jöhet.
A járvány lefutása mellett természetesen a kormányok gazdaságpolitikai reakcióin is múlik, mennyire mély gödörbe kerül az európai és benne a magyar autóipar. Az viszont szinte biztos, hogy a kihívás nagysága csak a 2008-as válsághoz mérhető. Egy ilyen helyzetben pedig aktuálissá válnak azok a kockázatok, amelyre a BMW-beruházás által kiváltott járműipari eufória idején hívtuk fel a figyelmet.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
