A Budapesti Nagybani Piac a legnagyobb zöldség-gyümölcs elosztó piac Magyarországon. A budapesti zöldségesek és élelmiszerboltok jelentős részben innen jutnak zöldséghez és gyümölcshöz a termékeiket itt terítő magyar termelőktől vagy az importáló nagykereskedőktől.
A zöldség-gyümölcs ágazatot hagyományosan jellemzi a nagyarányú feketegazdaság. „Pár céget kivéve itt is jellemzően számlagyárakkal*Számlagyárnak lényegében olyan, valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot nevezünk, amelynek segítségével a megrendelő jelentős mértékben tudja csökkenteni befizetendő áfáját. A számlagyáras cégek jellemzően felkutathatatlan emberek vagy strómanok nevére vannak írva. dolgoztak a kereskedők” – mondta nekünk egy vállalkozó, aki évek óta nyomon követi a piac működését.
Az elmúlt években azonban gyökeres változások történtek a piacon. A kormány számos fehérítést célzó döntést hozott, az adóhatóság pedig jelentős erőkkel kezdett megjelenni a piacon, aminek mára látványos eredményei lettek. „A navosok két-három éve szinte minden nap kint vannak, már ismernek mindenkit, látják, kihez érkezik az áru. Mostanra sikerült elég rendesen megnyirbálni a csaló szervezeteket” – mondta a vállalkozó.
A Nébih és a NAV munkatársai a Budapesti Nagybani Piacon 2017-ben. Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Az első érzékelhető változás az volt, hogy a számlagyárosok jutaléka legalább a duplájára nőtt az egyre nagyobb kockázat miatt. Majd a piacon csomó ember kezdte el mondogatni, hogy „teli áfával dolgozunk”. Mára pedig az áfafizetés jelentősen kifehéredett a vállalkozó szerint, a nagybanin pedig „nagyon sok” ügyeskedő cég zárt be. Az általa elmondottakat erősíti, hogy a Pesti Srácok cikksorozata szerint a NAV tavaly több akciót is végrehajtott a nagybani piacon, és egy „komoly bűnszervezetet” is lekapcsolt.
Az utóbbi időben számos vállalkozóval beszéltünk, és ők többé-kevésbé hasonló változásokról számoltak be a saját gazdasági szegmensükből. „Brutálisan érzékelem a tisztulást. A fenntarthatatlan üzleti modellel, csalással, korábban láthatatlan támogatással működő éttermek, szálláshelyek sorra szűnnek meg” – foglalta össze az elmúlt néhány év változását egy vendéglátással foglalkozó vállalkozó.
Politikai beállítottságtól függően a Fidesz gazdaságpolitikájáról sokaknak juthat eszébe elsőként a külföldi multik irreálisnak ható támogatása, a nemzeti tőkések megerősítéséről szóló toposz, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István meseszerű meggazdagodása vagy egy tetszőleges piactorzító lépés a trafikok állami újraelosztásától a nemzetstratégiai médiaholdingig.
Ugyan kevésbé van előtérben, de a gazdaságot legalább hasonló mértékben határozza meg a döntő részben szintén a Fidesz-kormányzathoz köthető jelentős mértékű fehéredés. A folyamatnak egyre látványosabb eredményei vannak, ami alapjaiban változtatja meg számos magyar vállalkozás mindennapjait. Ez egészen más perspektívákat kínál a jelenlegi vállalkozóknak, mint a kilencvenes évek seftelésre épülő környezete. Persze a gazdasági visszaéléseknek továbbra is van tere, de ez fokozatosan szűkül, és számos szektort alapvetően változtatott meg az elmúlt évek fehéredése.
Értelmet nyernek a razziákról szóló pletykák
A gazdaság tisztulása számos folyamatból kiolvasható. Példa lehet rá a 2010 környékén csúcsra pörgetett színesfémlopás, amellyel lényegében teljesen leszámolt a kormányzat. Vagy éppen az általunk bemutatott egyeurós boltlánc, amelynek a bukásában szintén jelentős szerepe lehetett a fehérítésnek.
A változás még inkább szembetűnő a makrogazdasági adatokon. Az áfabevételek hatalmas mértékben emelkedtek, 2011 óta több mint duplájára nőttek. Az áfabevételek jelentősen a GDP- vagy a fogyasztásnövekedésen felül nőttek, annak ellenére (vagy éppen pont amiatt), hogy több szektorban is kedvezményes kulcsokat vezettek be. Tavaly több mint 600 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel 2018-hoz képest,
ami 15 százalékos növekedés.
A fehéredést támasztja alá az EU által figyelemmel követett áfarés*Tehát az elvileg befizetendő áfa és a valóságban beérkező bevétel közötti különbség. alakulása is. Ez alapján az áfacsalás mértéke az utóbbi évtizedben feleződött, és most már az európai átlagot közelíti Magyarországon. Hasonló folyamatokat lehet leolvasni a kisvállalkozások bejelentett számaiból is.
A fehéredést erősítő intézkedések 2014-től váltak látványossá. Ekkor tették kötelezővé az online pénztárgépek használatát, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét, például a taxikra és az automatákra. Szintén jelentős lépés volt, hogy másfél éve bevezették a cégek közötti online számlázórendszert, amely révén minden 100 ezer forintnál magasabb áfatartalmú számlát be kell küldeni a NAV-nak (idén nyáron eltörlik az értékhatárt).
A NAV jövedéki termékeket ellenőriz egy nyíregyházi szórakozóhelyen 2014-ben. Fotó: Balázs Attila/MTI
„Az adóhatóság így real time*azaz élőben látja egy vállalkozás forgalmát, így a hasonló lokációjú, hasonló profilú cégek elemzésével össze tudják hasonlítani, hogy hogyan aránylik a bevételük egymáshoz, egy dolgozóra vagy egy napszakra viszonyítva” – jellemezte egy vállalkozó az eszköz fontosságát.
Ennek köszönhetően a NAV célzottan tud ellenőrizni egy átlagostól eltérő, gyanússá váló vállalkozást. Egy ilyen ellenőrzést többen is úgy festettek le, hogy az ellenőrök egyike kint marad az üzlet előtt a próbavásárlás során, és élőben követi a tabletjén a tranzakciót. Az online rendszerrel azt is ki lehet szűrni, ha egy vállalkozás sokat sztornózik, ami korábban bevett módszer volt az áfaelkerülésre.
Szintén többen beszéltek a NAV egy másik bevett eszközéről, a fokozott ellenőrzésről. Ilyenkor az adóhatóság hivatalos úton előre bejelenti vagy akár pletykaként elterjeszti, hogy egy adott időszakban fokozottan ellenőrzi például egy kerület kiskereskedőit, egy megye piacait vagy egy balatoni település vendéglátóhelyeit. Ilyenkor élőben figyelik, hogy az ellenőrzések hatására melyik vállalkozásnak ugrik meg hirtelen a forgalma, így célzottan nyomon tudják követni a gyanús vállalkozásokat.
Az online pénztárgépek azonnali fehérítő hatását támasztja alá a KSH és az MNB közös tanulmánya, amely szerint a kiskereskedelemben és a vendéglátásban érintett cégek az online pénztárgépek bevezetését követő első negyedévben lényegesen nagyobb forgalmat jelentettek be, mint korábban.
Az online pénztárgépek egyik érdekes mellékhatásáról egy étteremtulajdonos számolt be. Szerinte az online kasszák előtt az éttermekben még a tulajdonosok sem tudták pontosan követni, hogy a pénztárt kezelő alkalmazottak mit művelnek. A tulajdonosnak is csaltak, de maguknak is, azaz a tulajdonosukat is meglopták, de nem lehetett átlátni, hogy melyik zsebbe mennyi pénz vándorolt. Az online pénztárgépek bevezetése viszont tiszta helyzetet teremtett: ha a tulaj azt mondja, hogy mostantól tisztán kell játszani, akkor a pénztárost is erre kell utasítania, különben egyértelmű, hogy a pénztáros tőle lop. Csökkent is a lopások aránya az ágazatban.
Fehérítés -> áremelés
A következő jelentős lépés a 2015-ben bevezetett ekáer*elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer volt, amellyel nyomon lehet követni a Magyarországon fuvarozott árukat. A kereskedőknek, szállítóknak online regisztrálniuk kell a szállítással kapcsolatos adatokat, meg kell adni többek között az áru nevét, mennyiségét vagy címzettjét.
Egy külföldről rendszeresen jelentős mennyiségű árut behozó nagykereskedő azt mondta, hogy az ekáer bevezetésével párhuzamosan rendkívül szigorúan léptek fel a hatóságok. Eleinte hónapokon keresztül minden kamionjukat ellenőrizték a határátlépés után, ami az időkiesés miatt olykor problémát is okozott nekik. Miután a sorozatos ellenőrzések során kiderült a NAV számára, hogy a vállalkozás nem követ el kirívó szabálytalanságokat, egy bő fél év után teljesen leálltak az ellenőrzésükkel.
Az ekáer és az elektronikus útdíjrendszer jelentős lépés volt az áfacsalások felszámolásában, ugyanis véget vetett a papíron utaztatásnak. „Az online kasszákkal és az ekáerrel elérték, hogy nem lehet áfacsalt termékeket behozni és eladni a boltokban” – mondta egy másik nagykereskedő. Szerinte ugyanakkor így is maradtak kiskapuk a nagykereskedők előtt, csak „picit több munkát igényel” a kihasználásuk.
Az eredmények mind az ekáer, mind az online kassza bevezetését igazolják, ugyanakkor meg kell említeni, hogy számos bírálat érte őket a gyors, kapkodó bevezetésük miatt, illetve mert szakmai szervezetekkel sem egyeztettek.
A NAV munkatársai egy kamiont ellenőriznek Kecskemét határában 2014-ben. Fotó: Marjai Janos/MTI
Az eddig bemutatott lépések miatt számos vállalkozás arra kényszerült, hogy valamennyi bevételét legalizálja. Ez különösen azokra a szektorokra vonatkozik, mint a vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol a szolgáltató a fogyasztóval áll közvetlen kapcsolatban. Egy nagykereskedő még bátrabban kockáztathat, mivel jellemzően bejáratott vevői vannak.
A bevételek kifehérítése azonban komoly terhet ró a legtöbb vállalkozásra.
„Ha korábban egész életedben készpénzeztél, és semmit nem ütöttél be a pénztárgépbe, akkor 100 forint bevételedből most hirtelen csak 78 forint bevételed lett*78 forint 27 százalék áfával közel 100 forint. Ha pedig 22 százalékkal csökken a bevételed, akkor könnyen kiderülhet, hogy az üzleted életképtelen. Akinek az üzleti modellje az áfát mint költséget nem bírta, nagyon kis eséllyel marad életben teljes fehéredés után”
– érzékeltette egy vállalkozó az átállás nehézségeit.
A fehéredés miatt így számos vállalkozás áremelésre kényszerült, ezért érzékelhetjük például azt, hogy budapesti éttermekben 50 vagy akár még több százalékkal nőttek az ebédmenü-árak pár év alatt. „A szállodapiacon az éjszakánkénti átlagárak emelkedése nemcsak a gazdasági növekedésből fakad, hanem a fehéredésből is” – mondta egy szállodaipari forrás.
Eltűnőben a készpénz
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a bevételek legalizálása miatt komoly kihívás a fizetések kifehérítése. „A magyar kis- és középvállalkozásoknál általános, hogy nincsenek teljesen bejelentve az alkalmazottak. A bérek fehéredése azonban jóval lassabban zajlik, mert nehezebben ellenőrizhető, hogy valaki zsebbe fizet-e” – mondta egy vállalkozó.
Ugyanakkor ha az összes bevétel kifehéredik, jelentős problémává válik a borítékban adott bérek kifizetése. „Nagyon sok vállalkozó ütközik abba, hogy készpénzzel nem tudja fizetni a dolgozók bérét. Akinek nincs terve most arra, hogy egy-két éven belül hogy alakít ki teljesen bejelentett bérpolitikát, az be fog zárni” – mondta egy vállalkozó.
A NAV munkatársai Budapesten, a Kőbányai úti Ganz-telepen 2014-ben. Fotó: Lakatos Péter/MTI
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a trükközésnek lényegében két módja maradt: vagy a tulajdonosi osztalékot lehet erre fordítani, vagy a cég házipénztárában lévő pénzt, de hosszú távon ez sem működőképes. A fizetések fehérítését ráadásul jelentősen nehezítik a gyorsan növekvő bérek.
Az előbbiekből fakadóan a gazdaság egy részében egyre jellemzőbb probléma a készpénz hiánya. „Olyan már nincs, hogy valamit készpénzzel fizetek ki, amely emiatt egyre értékesebbé válik. Egy bankfióknál már több napra előre be kell jelenteni, ha két-három millió forintot akarsz kivenni. A táska pénzekkel való rohangálás már csak arra jellemző, ami sehogy máshogy nem történhet meg” – mondta egy vállalkozó.
Több vállalkozó is arról beszélt, hogy a kormány tisztában van a fehéredés kihívásaival, ezért van „egyfajta türelem, és foglalkoznak a problémával”.
„A kormány tudja azt, hogy ennyi pénzt nem lehet kivonni a gazdaságból, mert az fulladozni fog”
– mondta egyikük. A kormányzat figyelmére példa a pár milliárdos forgalmú magyar vállalkozásokra szabott kiva, amelyet több általunk megkérdezett vállalkozó is nagyon előnyösnek tart.
Hasonlóan előnyös a kata, a kisadózó vállalkozások tételes adója, amely havi fix összegével (főállásban jelenleg 50 ezer, mellékállásban 25 ezer forint) azt kínálja a sokszor szürke zónába csúszó egyéni vállalkozóknak, hogy annak befizetésével (majdnem) minden kötelezettségüket letudhatják, és nyugodtan alhatnak. Ez a vállalható kompromisszum sokakat terelt a fehéredés irányába, ám az is igaz, hogy egy ellentétes folyamatnak is megágyazott. Amikor a munkavállalót adóoptimalizálási céllal katás vállalkozóvá szervezi ki egy cég, az feketézésnek számít.
A NAV ugyan teljesen átlátható módon közli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a rejtett munkavállalói jogviszony elkerüléséhez, a szabályok sok esetben puhák, vagy lazán értelmezhetőek, sőt olykor könnyen teljesíthetőek. Egy tipikus példa a futároké, akik katázhatnak, pedig olyan a viszonyuk a megbízójukkal, mintha egy lazábban értelmezett munkaadó-munkavállaló kapcsolat lenne.
A másik jelentős példa, hogy a kormány a leginkább érzékeny gazdasági szegmensekben csökkentette öt százalékra az áfát, mint a vendéglátás vagy a sertéspiac, hogy ne dőljenek be a fehérítéstől.
Egy étteremtulajdonos az alábbi példával írta le, hogy milyen hatása volt az áfacsökkentésnek: ha korábban az étterem eladott 1270 forintért egy tál ételt, és nem ütötte be a kasszába, akkor megmaradt nála tisztán a pénz, amiből zsebbe fizette a részmunkaidős, minimálbérre felvett pincérét. Ekkor olyan minimális járulékot fizetett (a papíron lévő részmunkaidő után), hogy zsebbe tudott adni akár 1000 forintot is.
A tisztességes étteremnél ugyanezért az ételért a 27 százalék áfa miatt eleve csak 1000 forint maradt, ráadásul ha ebből még tisztán is akarták fizetni a pincért, akkor teljesen fehéren csak nettó 500 forint jutott a pincérnek, vagyis fele annyi, mint a csalóknál. Ez olyan nagy különbség volt, ami miatt megérte kockáztatni. Az online pénztárgépek bevezetésével azonban nagyon megnőtt a kockázat, az 5 százalékra nyesett áfával pedig csökkent a feketézéssel elérhető előny. Ráadásul gyakrabban jönnek az adóellenőrök és a fogyasztóvédelmisek is.
A Nébih és a NAV munkatársai a Budapesti Nagybani Piacon. Fotó: Máthé Zoltán/MTI
Ugyanígy egyre kevésbé éri meg visszaélni például a lakáskiadással. Míg korábban a havi mintegy 80 ezer forint fölött kiadott lakások után 30 százalékot kellett befizetni az államnak, 2018-ban már csak 15 százalékot, ami a valóságban inkább 13,5 százalék a költségátalány miatt. „Ennyiért már nem éri meg csalni, mert cserébe szolgáltatást kapsz: nyugodtan alszol, nem kell rohangálni a vevő készpénze után, és a vevő sem tud zsarolni. Tiszta viszonyokat teremt” – mondta az egyik megkérdezett vállalkozó, aki lakását magánszemélyként adja ki.
Az általunk megkérdezett vállalkozók közül többen is azt mondták, hogy a fehéredés nem kizárólag a Fidesz érdeme. Egy étteremtulajdonos szerint a kormányzati intézkedéseknél is erősebb fehérítő ereje volt a munkaerőhiánynak. A szakácsok, pincérek vagy mosogatók is válogathatnak a munkaadók között, és a rendesen bejelentett bruttót igénylik, arra vándorolnak, ahol ezt megadják nekik.
Az éttermes szerint ezt felismerve az eddig feketéző cégtulajdonosok is elkezdték a saját alkalmazottaik fizetését fehéríteni, nehogy elmenjenek. Ma ez odáig ment szerinte, hogy ha egy pultost keres egy étterem, akkor egyetlen jelentkező sem hajlandó feketézni/részmunkaidőzni, hanem kéri a nyolcórás bejelentést és a nettó 200-250 ezer forint közötti bért.
Ahogy az étteremtulajdonos kiemelte: aki egyszer megtapasztalta, hogy kifehérítették a munkaviszonyát, soha nem akar többé feketén dolgozni. Ez az attitűdbeli különbség különösen a fiataloknál látszódik. Több vállalkozó is arról számolt be, hogy a kilencvenes évek zavaros, jellemzően seftelésre épülő vállalkozásaiban szocializálódó emberek még most is nehezen szakadnak el a feketézéstől, inkább megpróbálnak új utakat keresni.
A fiatalokat azonban általánosságban egyre nehezebb rávenni arra, hogy ne üssenek be valamit kasszázáskor. A megkérdezettek szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé megy bele, hogy feketén foglalkoztassák. Ebben a munkaerőhiányból fakadóan bővülő válogatási lehetőségeknek is van szerepe.
Mi lesz a kisemberekkel?
A fehéredésnek összességében egyre látványosabb szerepe van a gazdaság alakulásában. A trükközés nélkül életképtelen vállalkozások számos iparágban egymás után szűnnek meg a megkérdezettek szerint, a vendéglátástól a kiskereskedelemig. Ugyanakkor több szegmensben még kevésbé érezteti a hatásait, ilyennek mondták például az építőipart vagy a nagykereskedelmet.
Ahogy bemutattuk, a fehérítés miatt növekednek a bérköltségek és az alapanyagárak, így az árakat is muszáj emelni. „Az emelkedő árak miatt a vásárlók is jobban megnézik, milyen a termék” – mondta egy vállalkozó. Elindult tehát a tisztulás, mégis nagyobb árverseny indult be, mivel szinte mindenki áremelésre kényszerül a fehéredés miatt. „A vendéglátáson is látható: konszolidáció van. A csaló cégek sorra szűnnek meg, és elkezdtek kialakulni termelékenyebb magyar tulajdonú éttermi csoportok, mint a Padthai vagy a Zing” – mondta egy vállalkozó.
Azt, hogy a fehéredés jelentősen átformálja a gazdaságot, egy vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó szakértő is alátámasztotta. Korábban egy kisebb magyar kkv eladásakor jellemzően beleszámolták az árba a fehérítés költségeit is. Sokkal jellemzőbb volt, hogy a tulajdonost váltó cég tele volt például szürkén foglalkoztatott alkalmazottakkal, és a tranzakciót felhasználták arra, hogy tisztább viszonyokat teremtsenek. Ma már azonban ez nem igazán jellemző a fehéredés miatt.
Az elmúlt évek gazdasági növekedésében és emelkedő inflációjában is több megkérdezett szerint jelentős szerepe van a fehéredésnek.
„Papíron a mi számaink is nőnek, de a valóságban csökkennek, csak most majdnem az egészet be kell vallani“
– mondta egy nagykereskedő.
A fehéredés több szempontból is kedvező a gazdasági szereplőknek. Egyrészt az állam alacsonyabb vállalati adókulcsokkal és járulékokkal is hasonló összegű vagy akár nagyobb bevételhez jut. Másrészt csökken a versenyhátrány, amit a legálisan működő cégek elszenvednek a szürke zónában működőkhöz képest. A törvényesen működő cégek számának gyarapodása megkönnyíti ezeknél a cégeknél a finanszírozáshoz jutást és így a további növekedést is.
Több, a kormánnyal más ügyekben akár kritikus vállalkozó is azt mondta, hogy örömtelinek tartják a torz versenyfeltételek megszűnését és a piac tisztulását. Többen is felvetették azonban azt az ellentétet, amely az évtizedeken át trükkökkel fennmaradó, de megújulni képtelen, ezért most szorongatott kiskereskedők, kényszervállalkozók széles rétege és az Orbán Viktorhoz közeli, egészen szűk kör hihetetlen sebességű vagyonosodása között van.
„A kisemberek lehetőségeit teljes mértékben beszűkítették, míg a médiában folyamatosan azt látjuk, hogy kivételezett személyek vannak, akiknek mindent szabad, gondolok itt az EU-s pénzekre. Ha a nagyoknak mindent szabad, nekünk akkor kicsiben miért nem?” – filozofált egy nagykereskedő.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
