Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. szeptember 12. 17:50 Élet

Sokan ráfizetnek, hogy nem akarnak szembesülni a siralmas anyagi helyzetükkel

Sokan hajlamosak anyagi lehetőségeik felett költekezni, és ez a veszély a hitelkártyák elterjedésével még inkább felerősödik. Két dán közgazdásznő azt vizsgálta meg tanulmányában, miért nem figyelnek jobban oda a kártyatulajdonosok, hogy ne szaladjon negatívba az egyenlegük.

A viselkedési közgazdaságtan szakítása a racionális emberképpel a figyelmetlenséget is új fénybe helyezi. A hagyományos közgazdaságtan szerint minden ember megszerzi az összes elérhető információt, ezek tudatában mérlegel, és hozza meg a számára optimális döntést. Azt mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van, néha nem nézünk utána olyan információknak sem, amikről tudjuk, hol és hogyan érjük el.

Amikor úgy érezzük, hogy ez szükségtelenül sokba kerülne nekünk, és ezért hagyunk figyelmen kívül valamit, azt nevezzük racionális figyelmetlenségnek.

Ez persze nemcsak pénzben kerülhet sokba, hanem időben vagy akár kellemetlenségben is. Például, ha tudjuk, hogy meg tudná nekünk mondani a főnök, hogy mikor kezdődik a megbeszélés, de félünk megkérdezni, és inkább odamegyünk feleslegesen korán. Úgy érezzük, hogy nem éri meg nekünk a kellemetlenséget az a plusz fél óra, amit várakozással töltünk. Máskor viszont nem éri meg annyi időt tölteni egy e-mail elolvasásával, hogy megtudjuk belőle, hol lesz lezárva a város hétvégén, mert azt gondoljuk, úgyse érint minket. Csak amikor nem jutunk el oda, ahova akartunk, akkor jövünk rá, hogy jobb lett volna rászánni azt az öt percet.

Talán így van ez a számlaegyenlegünk nézegetésével is. Azt gondoljuk, nem kell mindennap ránézni, hogy milyen mozgás történt rajta, aztán egyik nap azt vesszük észre, hogy a bank már megint levont valamilyen kezelési díjat, és már -500 forint az egyenlegünk.

Arna Olafsson és Michaela Pagel viszont más magyarázattal állt elő arra, hogy miért csináljuk ezt. Elméletük szerint nem az időt sajnáljuk, hanem magunkat. Létezik ugyanis a racionális figyelmetlenség mellett egy másik elmélet is, a szelektív figyelmetlenségé. Eszerint nem azokat az információkat nem szerezzük meg, amiket túl költségesnek gondolunk, hanem azokat, amiktől rosszul érezzük magunkat.

Ezt nevezik strucchatásnak is,

az állatot tévesen övező mítosz miatt. Nem jó érzés látni, hogy napról napra kevesebb pénz van a számlánkon, ezért inkább be se lépünk az online bankba, hogy ne kelljen ezzel szembesülnünk. Ez persze igaz oda-vissza, ha látjuk, hogy pénz érkezik rá, az boldogsággal tölt el minket.

A szerzők hozzáfértek egy izlandi online bankolási felület névtelen belépési adataihoz. Ezen a felületen nem lehetett semmit sem módosítani a számlákkal kapcsolatban, egyedül csak a számlaegyenleget tudták megnézni a felhasználók. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ugyanazok az emberek milyen sűrűn lépnek be, ha sok, illetve ha kevés pénzük van.

Nem volt meglepetés, hogy a fizetés várható érkezésekor megugrott a belépések gyakorisága, de általánosságban igaz, hogy az a számlán lévő pénzmennyiség növekedésével együtt nőtt. Ezen kívül szembetűnő, hogy óriási ugrás volt a belépés gyakoriságában, amikor az egyenleg negatívról pozitívra váltott. Bár hasznos lenne, az emberek nem szeretik nézegetni az egyenlegüket, amikor már közelítenek a keretükhöz vagy már túl is lépték azt. Sőt,

minél nagyobb a tartozás, annál kevésbé fordítanak figyelmet az egyenlegükre.

Ez alátámasztja, hogy a pénzügyeink tekintetében inkább a szelektív figyelmetlenség az oka a felelőtlen költekezésnek, mintsem a racionális figyelmetlenség. A racionálisan figyelmetlen felhasználók pont akkor nem figyelnének annyira a pénzügyeikre, amikor bőven van pénzük, mert kisebb a haszna a precíz számlavezetésnek. Ezen kívül pedig vagy tranzakciótól függetlenül ugyanannyiszor lépnének be – mert mindig ugyanannyira éri meg nekik -, vagy csak a tranzakciók ellenőrzése végett figyelnék a számlájukat, de ez szintén független lenne attól, hogy mennyi pénz van rajta. Ehelyett az látszik, hogy (a fizetés megérkezésén kívül)

a tranzakciók nem játszanak szerepet a belépések gyakoriságának növekedésében, csak és kizárólag a számlán található összeg mértéke.

Mivel ez odáig is fajulhat, hogy negatív összeg lesz a számlájukon, lényegében fizetnek azért, hogy ne (vagy csak később) kelljen szembesülniük azzal, hogy elfogyott a pénzük.

Ez is egy tényező lehet a szegénységi csapda kialakulásában, vagyis abban, hogy az adósságukat egyre inkább csak halmozzák bizonyos emberek. Ha annyira rosszul érzik magukat, hogy még fizetni is hajlandók, csak ne lássák, mennyire költekeztek túl, akkor ez nehezíti az adósság kiegyenlítését, és hónapról hónapra rosszabb helyzetbe hozhatja az amúgy is túlköltekező embereket.

Ezen segíthet, ha szigorú keretet állítanak be, amin túl nem költekezhetnek, vagy SMS-ben tájékoztatást kérnek minden tranzakció után a számlán maradt összegről. (Igaz, jellemzően ez is pénzbe kerül.) Fontos, hogy legyőzzük a szelektív figyelmetlenségünket, és szembenézzünk a kellemetlen ténnyel, hogy kellő pénzügyi figyelem és fegyelem nélkül könnyen hoppon maradhatunk a hó végén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mai döntéseden múlik, hogy gazdag leszel-e a jövőbenTúlértékeljük a jelenlegi élvezeteket. Érdemes tisztában lenni a gondolkodásunk korlátaival, ha nem akarunk megszorulni a jövőben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyibe kerül a krumpli? Öt perc figyelem!A világ legértékesebb erőforrása lett a figyelmünk. Érdemes lehet átgondolni, hogy mire fordítjuk.

Élet adósság figyelem internetbank online számla pénzügyek Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. április 6. 10:15 Élet

Az új világban a szabadságot jelentheti, ha valaki felgyógyult a koronavírusból

A gazdasága újraindítását tervező Olaszországban a tervek szerint azok mehetnek először munkába, és egyáltalán a szabadba, akik immunisak lehetnek a betegségre.

Avatar
2020. április 5. 17:04 Élet

Lehet, hogy nem is árt annyira az egészségnek a gazdasági válság, legalábbis nem mindenkinek

A kutatások eredményei nem egyértelműek a válság hatásáról, de abban egyetértenek, hogy az alacsony jövedelmű háztartásoknak mindenképp segíteni kell.

Fabók Bálint
2020. április 5. 06:47 Élet

“Tízezer forintom maradt” – munkájukat elvesztők a kétségbeejtő helyzetükről

Gyári munkát kereső szakács, talajt vesztő egykori hajléktalan vagy egyszerre munkanélkülivé váló pár. Milyen sorsok vannak az állásukat vesztő tízezrek között?

Fontos

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Bucsky Péter
2020. április 4. 11:51 Adat

Minden hetedik, eddig 13 ezer Ausztriában élő és dolgozó magyar lett munkanélküli

Sokkal inkább rúgtak ki külföldieket, mint hazaiakat az osztrák munkaadók.