Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. február 28. 16:49 Élet

Mennyibe kerül a krumpli? Öt perc figyelem!

Az emberiség története alatt rengeteg dolgot használtak már fizetésre, nem csak a pénzt. A háború alatt a cigaretta vált csereeszközzé, mostanában pedig a zacskós levessel fizetnek a börtönben. Ezek között van olyan, amelyik önmagában is értéket hordoz, de van olyan is, aminek csak azért van értéke, mert elfogadjuk, hogy így van, és ezzel magában hordozza az ígéretét, hogy később vehetünk érte bármit. Az internetnek köszönhető információáradat korában megjelent egy új fizetőeszköz, a figyelem.

Ez abból a szempontból nem is meglepő, hogy a figyelem is egy szűkös erőforrás. A közgazdaságtan legelterjedtebb definíciója szerint éppen az ilyen szűkös erőforrások elosztásával foglalkozik. Az információ kereskedelmében fizetőeszközzé vált a figyelem. Az információ piaca mindig is létezett, Herbert Simon már 1971-ben a figyelem szűkösségéről beszélt az információgazdag világban. Azóta még több lett az információ, a figyelem pedig még szűkösebbé vált.

Az interneten lényegében végtelenre nőtt a könnyedén elérhető információ mennyisége. Nem elég már annyi időt szánni az újságolvasásra, ameddig elfogy a reggeli kávé. Kis túlzással percenként jelennek meg az új hírek, események, információk, amiknek a figyelmen kívül hagyása akár pénzügyi veszteséggel is járhat. Ha lecsúszunk egy támogatási pályázatról vagy nem adjuk el időben a részvényeinket, csökkenhet a vagyonunk, és ha akár csak egy rövid időre is felhagyunk a hírek követésével, könnyen elveszíthetjük a fonalat. Arra azonban nem képes az emberi agy, hogy mindent folyamatosan figyelemmel kövessen. Itt lép be a képbe a szűkösség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFigyelemválságtól szenved a gazdaságHa mi az okostelefonok és a Facebook miatt egyre szétszórtabbak vagyunk, akkor hogyan lenne esélyünk versenyezni a mesterséges intelligenciával feljavított robotokkal?

De önmagában az, hogy a figyelemből kevés áll rendelkezésre, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen fizetőeszközként tekinthetünk rá. Ehhez az is kell, hogy az emberek elhiggyék, hogy értéket képvisel. Ennek hamar megteremtették a lehetőségét az online reklámoknak felületet biztosító közösségi oldalak. Az olyan direkt reklámoktól, mint amit a Youtube videók előtt látunk, Beyoncé lányának rúzsáig az Instán, minden a figyelemre épül, amit érdekes tartalmakkal vagy keresőmotoros optimalizálással ragadnak meg a hirdetők. A Youtube-on valódi pénzt lehet keresni a sokat megtekintett videókkal, de indirekt módon is nagy hasznot húzhatunk egy jól elhelyezett figyelemfelkeltő reklámból. Ez viszont egyre nehezebb, mivel aranyos macskákkal, extrovertált rapperekkel és végtelen mennyiségű termékkel kell megküzdeni.

Ebben a küzdelemben segítenek a célzott reklámok. Ezek persze az információs korszak előtt is léteztek, de amióta Vágási Feri beszállt az internetbe, sok minden megváltozott. A technológia lehetővé tette, hogy az eladók rengeteg dolgot megtudjanak és tároljanak egy-egy vásárlóról. Nem csak arról van szó, hogy sok személyes adat elérhető rólunk az interneten, hanem arról is, hogy

követni tudják a tevékenységünket, és ebből megtudhatják, hogy mire fordítjuk vagy költjük szívesen a figyelmünket.

Persze a figyelem legtöbbször akkor válik valódi értékké, ha cselekvés is követi, tehát például ha megvásárolunk valamit. De közben folyamatosan nő azoknak az aránya, akik interneten döntenek a vásárlásról, ezért a figyelem megragadása már fél siker. Sokan vettünk már meg valamit, amivel internetes hirdetésben találkozunk először és azelőtt sose gondoltuk volna, hogy szükségünk lesz rá.

Viszont, ha a figyelem fizetőeszköz, akkor feltehetjük a kérdést, hogy kik a gazdagok ezen a piacon. Georg Franck tanulmányában amellett érvel, hogy az információs piac nyertesei az online felületen jelen lévő celebek. A több millió követővel bíró oldalak rengeteg pénzt zsebelhetnek be különböző márkáktól, egy-egy posztban vagy képen való megjelenlenésért cserébe. Nagy előnye a rendszernek, hogy nagyobb mobilitást biztosít, mint a hagyományos piac. Justin Bieber vagy Kim Kardashian a legismertebb példák arra, hogy hogyan ugorhat valaki hirtelen a legmagasabb vagyoni státuszba, ha megkapja a szükséges figyelmet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRogán Cecília és Sarka Kata a legértékesebb celebeket is lenyomják, félmilliárdos bevételük volt tavalyVelük ellentétben Vajna Tímeának kifejezetten borzalmas éve volt üzleti szempontból, fánkozója 168 millió forintos veszteséggel zárt.

De vannak a rendszernek vesztesei is. Ha a celebek az információs piac vagyonosai, akkor azokat tekinthetjük szegényeknek, akik nem kapnak elég figyelmet. Ők főleg azok, akik nem tudják kihasználni a modern technológiát, így ez nagyban korosztályfüggő. Másrészt a hagyományos értelemben vett szegények sem férnek hozzá az internethez, vagy nem tudják magukat kellő módon képezni, hogy kihasználhassák az előnyeit. Az internet segíthet magasabb vagyoni szintre jutni, de van egy belépési költség, aminek a megfizetése nélkül sajnos egyre kevesebb az esély a kitörésre.

Szerencsére ahogy a pénz, úgy a figyelem is fordítható jó célokra. Az online megjelenésekkel viszonylag olcsón élhetnek különböző jótékony szervezetek is. Egy-egy jól irányzott Facebook-hirdetéssel sok ember figyelmét érhetjük el, ami ugyanúgy, mint a profitra irányuló reklámok esetén, jótékonysági felhívásoknál is sok hasznot hozhat. Azonban nehéz helyzetbe kerülhetnek olyan alapítványok, amelyek nem tudnak szexi termékeket felmutatni. Több ezren osztanak meg egy cuki nyusziról képet, hogy tiltakozzanak az állatkísérletek ellen, de kevés ember tünteti ki figyelmével az emlékezetpolitikáról szóló fekete-fehér képeket.

Ha tehát úgy tekintünk a figyelmünkre, mint értékes fizetőeszközre, akkor talán jobban átgondoljuk, hogy mit érdemes megvenni ebből a szűkös erőforrásból. Lehet, hogy nagyobb örömöt okoz nekünk, ha megnézünk egy videót arról, ahogy deszkások esnek el trükközés közben, de aki ehelyett erre a cikkre kattintott rá, remélem, úgy érzi, hogy jobb döntést hozott. Ugyanígy megoszthatjuk Taylor Swift legújabb számát is, viszont talán fontosabb a minket követők figyelmét felhívni a globális felmelegedésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő piaca van az adatoknak, amiket önként és ingyen adunk oda a Google-nek és a FacebooknakAz internethasználók tevékenysége nyitott könyv az online hirdetők számára, és ebben a rendszerben lehetetlen megmondani, hogy ez ki felelőssége.

Élet facebook figyelem figyelemgazdaság Instagram YouTube Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. augusztus 9. 07:12 Élet

Megszabadulnál a szemeted harmadától ingyen? Segítünk

Minimális ráfordítással sokat tehetünk környezetünkért a komposztálással. Összegyűjtöttük, hogyan támogatják a komposztálást a megyei jogú városok Békéscsabától Zalaegerszegig.

Fabók Bálint
2020. augusztus 8. 15:33 Élet

Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak

Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.

Stubnya Bence
2020. augusztus 6. 12:26 Élet

Közel egy órával meghosszabbította a járvány a munkanapot

Több kisebb részre szakította szét a munkanapot a járvány, de legalább rövidebbek lettek a meetingek.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. augusztus 7. 12:42 Adat

Ezt a szezont már a Balatonnál sem lesz könnyű visszahozni

A júniusi turisztikai számok még mindig nagyon rosszak. Július-augusztusban az ország egyes régióiban nagyon felpörgött a forgalom, de a kiesést ez már nem hozza vissza.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

Tóth István János
2020. augusztus 6. 06:29 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész

Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?