Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. március 20. 14:02 Vállalat

A gyűlölt bulituristákra építve virágzott fel a milliárdos magyar burgerbirodalom

A harmadik legnagyobb fővárosi hamburgeres lánc lett a Zing Burger mára hét egységgel, amelynél Budapesten csak a McDonald’s-nak (49) és a Burger Kingnek (24) van több. A nagy nemzetközi láncokhoz azonban nem sokban hasonlítanak azon kívül, hogy hamburgert árulnak. A Zing a minőségi és friss alapanyagokra helyezi a hangsúlyt, ezért magasabb árkategóriában helyezkedik el. A nagy nemzetközi cégekkel szemben további előnyük, hogy kisebb, akár 100 négyzetméteres üzletekben is tudnak működni, ami az előbbieknek kicsi lenne. Így olcsóbban és jobb elhelyezkedésű üzleteket tudnak nyitni.

A Zingnél az új nemzetközi éttermi trendeknek próbálnak megfelelni, a gyorsétteremek és a hagyományos éttermek közé pozicionálják magukat: itt is pultnál kell rendelni, és nincsen pincér, mint egy gyorsétteremben. Az ételt viszont friss alapanyagokból rendelésre készítik – ennek a felkapott angol neve a fast casual.

Nem csak a pincérek bérét tudja egy ilyen étterem megtakarítani. Elsőre banálisnak tűnik, de már csak azon is havi tízezreket nyer egy üzemeltető, hogy nem kell étlapokat készítenie az asztalokra. Ez a szegmens sokkal gyorsabban növekszik Európában és Amerikában is, mint a hagyományos éttermek – évek óta 10 százalékkal bővül, míg a hagyományos és gyorséttermek alig néhánnyal. 

Ahogy ábránkon látható, a válságot követő stagnálás és lassú növekedés után felpörgött a hazai vendéglátási piac, 2012 és 2017 között évente átlagosan 9 százalékkal nőtt a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma, jóval gyorsabban, mint a gazdaság átlagos növekedése:

 

Hátrányból siker

Ha nem megy jól egy étterem, akkor nemcsak bezárni lehet, hanem ez akár motivációt is adhat az üzleti sikerhez. Susánszky Ádám a Balettcipő nevű étterem egyik tártulajdonosa és ügyvezetője volt 2002-től, és itt kezdett kísérletezni, amikor azt látta, hogy a hagyományos éttermek bővülése lelassult. 2008 körül azt látta Angliában, hogy egyre felkapottabbak a burgeres helyek, amelyek igényes környezetben, minőségi alapanyagokból készítenek hamburgereket, és ezzel jóval magasabb árakat lehet elérni, mint a klasszikus gyorséttermekben.

A gasztronómiai körökben egyik legelismertebb budapesti étterembe, az Olimpiába járt Takács Lajos séfhez tanulni, és elkezdett kísérletezni a minél jobb receptek megalkotása érdekében. A korszellem is a segítségére volt: Budapesten is egyre felkapottabb lett a street food, és a hype felkapta a hamburgeres éttermeket. A nagy áttörést az hozta meg, hogy az Egy nap a városban blog 2010-ben kereste a város legjobb hamburgerét, amit akkor még Ring Café & Gourmet Burger Bar néven futó első éttermével nyert el Ádám.

Susánszyk Ádám, a Zing Burger ötletgazdája és társtulajdonosa

Először hagyományos étteremben gondolkodott, és nem hamburgeres láncban. Az első lépés ebbe az irányba egy street food fesztivál volt, ahol találkozott Csanda Eszterrel, akivel a Zing Burger éttermeket üzemetető céget, a We Love Beef Kft.-t 2013-ban közösen elindította. A street food teljesen más elvárásokat jelentett: nem kell tányér és pincér, viszont sokkal gyorsabban kell dolgozni, és egy kisteherautóban kell elhelyezni a konyhát.

Együtt indították el az első hamburgeres kocsijukat, és fesztiválokon kezdték el a jó minőségű hamburgert árulni, ami jó üzletnek bizonyult – akkoriban még nem is nagyon volt konkurencia ebben a szegmensben. Az étteremnyitás nem volt cél, de ha már megvolt az autó és a személyzet, télire is kellett munkát találni. A megoldás költséghatékony volt: a Gozsdu udvar tőszomszédságában helyezték el a hamburgeres autót, amikor nem volt máshol dolga. A bulizni vágyó – főként külföldi, viselkedésük miatt a helyi lakók által finoman szólva nem kedvelt – fiatalok pedig jó piacnak bizonyultak.

A másik ötlet a fesztiválszezonon kívül az irodaházak kiszolgálása lett volna: ez nagyon jó elgondolásnak tűnt, de több akadálya van. Egyrészt közterületen nem igazán lehet megoldani a parkolást és az árusítást. Másrészt az irodaházban az éttermet bérlő cégek ellenállása miatt is nehéz árusítani: mivel ők bérleti díjat fizetnek, elemi érdekük, hogy konkurencia ne jelenhessen meg még átmeneti időre sem.

Angusszal kitűnni

A nagy áttörést a saját állandó éttermek megnyitása hozta el a cég életében, ami gyors fejlődési pályára állította őket. A szerencsének ebben is volt egy kis szerepe: Ádám először a budai Bem utcában nézett ki egy üzlethelyiséget, de az utolsó pillanatokban egy jobb ajánlatot kapott a Király utcában, a bulinegyed szélén. Azért lett fontos ez a választás, mert a bulinegyedbe egyre több angol fiatal jött, akik otthon is kedvelték a hasonló éttermeket, és ebben a kategóriában nem igazán volt konkurencia.

Amikor már ismert kezdett lenni a Zing márkanév, megkereste őket egy magyarországi angusmarha-tenyésztő. Egy mindkét fél számára előnyös megállapodás jött létre: az addig csak kevesek által ismert angus marhahúst a Zing a kommunikáció központjába helyezte, amivel sikeresen meg tudták magukat különböztetni más hamburgeresektől. Az angustenyésztő számára pedig az volt a nyereség, hogy egy felfutóban lévő étteremláncnak kezdhetett beszállítani, ami megismertette a terméket fogyasztók sokaságával.

 

Az étteremhálózat fejlesztésében nagyon óvatosnak kellett lenni: Susánszky Ádámék megfontoltan döntöttek, nagyon alaposan elemezték, hogy hol éri meg éttermet nyitni, a felmerülő helyszíneknek a tizedén tették csak meg. Kezdetben a belvárosra koncentráltak, de keresték azokat a helyszíneket, ahol az őket választó (főleg) fiatalok megfordulnak. Éttermet nyitottak a bulinegyed után az Alle bevásárlóközpontban és a Széll Kálmán téren is. Azóta is folyamatosan ajánlanak nekik helyszíneket, de tudni kell egy jónak tűnő ajánlatra is nemet mondani, egy rossz helyszín ugyanis könnyen veszteséges lehet.

Az egyes üzleteket más-más vásárlói rétegek választják, és tudni kell ennek megfelelően változtatni is. A CEU mellett először hamburgerezőt nyitottak a Nádor utcában, de itt sokkal nagyobb igény volt a kávézóra, és át is alakították az éttermet a Crudo márkanév alatt üzemelő, levesek, szendvicsek árusítása mellett kávézóként is működő egységgé.

A márkaépítésre is sokkal jobban odafigyeltek, mint más magyar éttermek: egységes megjelenést, fiatalos munkaruhát adtak az alkalmazottaknak. Ez önmagában kevés lett volna, a reklámra és marketingre is oda kellett figyelni. A kezdetekben elég volt ott lenni a fesztiválokon és street food eseményeken, de ez a tömegek megszólításához már nem lett volna elég. Mivel elsősorban fiatalok alkotják a célcsoportjukat, főként a közösségi médiában hirdettek, ami jól nyomon követhető és célozható.

Nemzetközi terjeszkedési tervek

A brand építését az is segítette, hogy míg korábban a „nyugati” márkák kedveltebbek voltak, a budapesti identitás egyre jobban eladható a fiatal fogyasztóknak. De nem csak a magyar fiatalokat célozták meg: keresik a külföldi terjeszkedés lehetőségeit. Nagy segítséget ad ehhez, hogy Budapesten is vásárlóik egy jelentős részét a turisták teszik ki. Az első tervekben Románia szerepelt, de erről inkább letettek: egyszerűen közelebb van Bécs és Pozsony. Nem mellékesen itt elég jelentős a fizetőképes kereslet is. Emellett pedig az sem lényegtelen, hogy sok turista mind a három várost felkeresi, ami megalapozhatja az ismertségüket.

A közelség azért fontos, mert az alapanyagok zömét saját maguk állítják elő a 2018 elején megnyílt budapesti üzemükben: húspogácsákat, zsemléket és szinte minden mást. Ezt a tevékenységet a Burger Wholesale Kft. végzi, ebben az üzemben 20-an dolgoznak. A saját alapanyagok a folyamatos minőség biztosítása miatt is fontosak. Az ételek mellett saját üdítőket is készítenek, ezzel egyrészt egyedi kínálatot tudnak adni, másrészt az integrált saját beszerzési, gyártási és értékesítési lánc segíti az eredményesebb működést is. A saját márka és a jó minőség nem csak az éttermek ellátását segítheti: felmerült már, hogy a kiskereskedelemben is értékesítsék a saját hamburger-alapanyagaikat.

Magyarországon belül is vizsgálják a terjeszkedés lehetőségeit, Győrben szeretnének üzletet nyitni a közeljövőben. Emellett még Szegeden és Debrecenben lehet meg a kritikus tömeg, más városokban ez kevéssé van jelen. Már csak ezért is a külföldi terjeszkedésre kell koncentrálniuk.

A mozgó árusítást sem hagyták abba, fesztiválokra továbbra is járnak. Sőt, 2014 óta a téli időszakot kivéve állandó street food árusításba is kezdtek. Több más mobil éttermi céggel együtt megszervezték a Kazinczy utcában, a Szimpla tőszomszédságában, egy foghíjtelken a Karaván nevű udvart. Az üzemeltető Street Food Karaván Kft.-ben résztulajdonos a We Love Beef Kft. is.

Felkészülve a növekedésre

Az elmúlt években nemcsak az éttermekre koncentráltak, hanem a gazdasági menedzsmentre is. A We Love Beef Kft.-t tették a központi vállalattá, és létrehoztak cégeket az éttermek műszaki és szoftveres üzemeltetésére is, a gyártó üzemet, illetve több éttermet külön vállalkozás üzemeltet. Ennek az volt a fő oka, hogy így az egyes részterületek hatékonyságát jobban nyomon lehet követni. Másrészt készültek a növekedésre, benne a franchise jogok értékesítésével.

A franchise terjeszkedést az is segíti, hogy az eddigi alkalmazottak is érdeklődnek utána. Az étteremvezetők és a területi vezetők is alkalmazottként dolgoztak, és néhányuk szívesen befektetne az éttermek üzemeltetésébe. Susánszky Ádám is úgy gondolja, hogy teljesen másképp dolgozik valaki egy-egy étterem üzemeltetésén, ha abba a saját tízmillióit fektette be, mintha alkalmazott lenne.

Az üzleti siker egyik legfőbb faktora pedig a motiváció: a vállalati kultúra egy-egy cég sikerének a kulcsa. Ehhez nagyon világosan kell az elvárásokat a munkatársaknak megfogalmazni. Akkor tud egy cég jól működni, ha a köszönöm és kérem szavak hangzanak el a kommunikációban, és nem parancsokkal irányítanak a vezetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.

Vállalat franchise hamburger we love beef zing burger Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Váczi István
2019. november 20. 06:56 Vállalat

Most a karácsonyi ajándékodat kezelik, de hamarosan áramot is termelnek

Az ország egyik legnagyobb logisztikai központja lett 17 év alatt a soroksári BILK, amely továbbra is készül a tőzsdére lépésre.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Stubnya Bence
2019. november 17. 12:28 Vállalat

Már amerikai óriáshonlapokon dolgoztak, amikor itthon még nem vették őket komolyan

Egy műszaki egyetemi kollégiumi szobából indult a Stylers Group. Mára félmilliárdos bevételük van. A munkaerőhiányra olyan megoldásuk van, amit itthon csak nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.