Nagyon úgy tűnik, hogy két éve lényegében azért került be a tao-támogatásokat szabályozó kormányrendeletbe néhány új bekezdés, hogy a felcsúti futballakadémia tulajdonképpen bármikor újabb milliárdokhoz juthasson. Legutóbb a 2018/2019-es támogatásukat módosította utólag a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), úgy, hogy a korábban megítélt 2,4 milliárd forint helyett végül közel dupla ennyi közpénzt kapott az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány.
Egyéb épületre kellett
A módosítás még december közepén történt, és a Futballsznob blog be is számolt róla, ám a történet akkor – vélhetően az ünnepek miatt – nem kapott különösebben nagy sajtóvisszhangot. Pedig az összeg még a tao-támogatással masszívan kitömött Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára sem jelentéktelen. Különösen úgy nem, hogy
hivatalosan nem is árulták el, pontosan mire kapták ezt a pénzt.
Az elérhető iratok szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a FUNA tavaly november 25-én utólag kérte az egy évvel korábban jóváhagyott támogatási összeg növelését. Ezt 2018 eleje óta megtehetik, két éve ugyanis a kormány módosította a tao-támogatásokat szabályozó rendeletét. A változtatások eredményeként pedig lehetővé vált a sportszervezetek számára, hogy utólag kérjék a már jóváhagyott sportfejlesztési programjuk értékének növelését, ha annak műszaki, illetve szakmai tartalma megváltozott. Magyarul évekre visszamenőleg bármikor lehet plusz tao-támogatást kérni, már persze ha azt jóváhagyja az MLSZ.
A Felcsútnak természetesen jóváhagyták, méghozzá elég gyorsan, hiszen nagyjából három hét alatt megszületett az a döntés, amire az eredeti programnál 2018-ban még majdnem nyolc hónapot kellett várnia az alapítványnak. Ám az rejtély, hogy mire kapta az újabb 2,4 milliárdot a FUNA. Bár az MLSZ határozata szerint az alapítványnak a honlapján közzé kellett volna tennie az új fejlesztési programját, nekünk azonban csak a régit sikerült az oldalukon megtalálnunk (pdf), és kérésünkre sem küldték meg a dokumentumot. Az MLSZ kétoldalas jóváhagyó végzéséből (pdf) pedig
csak annyi derül ki, hogy valamilyen „egyéb épület” építésére kellett a pénz.
Az eredeti programban is volt egy egyéb épület néven futó beruházás, ez akkor egy „ifjúsági sport szálláshely” építését takarta. Elképzelhető, hogy erre kellett a tervezettnél több pénz, ám ha így van, akkor eléggé megszaladtak a költségek. Két éve ugyanis még csak 1,5 milliárd forintnyi támogatást kért rá az alapítvány, a vége viszont 3,9 milliárd lett, ha erre kellett a pluszpénz.
A Felcsútra szabták a módosítást
A Felcsút újabb milliárdjai kapcsán megnéztük, hogy az elmúlt években hányan vették igénybe az utólagos támogatás lehetőségét. Az eddigiek alapján pedig egyértelműen az látszik, hogy az új szabályozást a több ezer érintett sportszervezetből csak néhány tudja kihasználni, a legnagyobb haszonélvezője pedig egyértelműen a FUNA.
A szövetségek adatbázisából konkrétan azt nem lehet megállapítani, hogy kinek módosították utólag a sportfejlesztési programját, de ha az igénybe vett támogatás jelentősen meghaladja az eredetileg jóváhagyott összeget, akkor azért vélhetően erről van szó. Az MLSZ-nél ilyen eset a 2016 és 2018 közötti három idény közel négyezer sportprogramjából nagyjából három tucatnál fordult elő, de ezek között is akadnak olyanok, ahol inkább adminisztratív hibáról, semmint módosításról lehet szó. Tízmillió forintot meghaladó értékű különbség húsz esetben volt, a százmilliót pedig ötször lépte át ez az eltérés, abból kétszer a Felcsút esetében. A FUNA ugyanis már egy évvel korábban is kihasználta ezt a lehetőséget, akkor még nagyobb mértékben, 3,6 milliárd forinttal nőtt a támogatásuk.
A miniszterelnök által alapított akadémia két év alatt tehát 6 milliárd forinthoz jutott utólag, majdnem négyszer annyihoz, mint az összes többi labdarúgó-szervezet együttesen.
A többi sportágnál pedig ennél is kevesebben éltek a fejlesztési program módosításának lehetőségével. A vízi-, a kosár- és a kézilabda esetében 2016 és 2018 között évente két-három sportszervezet kapott több pénzt, mint amennyit eredetileg jóváhagytak számára, a röplabdában pedig összesen egy ilyen volt eddig. Ráadásul ezeknél jellemzően az összegszerű eltérések is sokkal kisebbek voltak.
Minden nyolcadik fociforint a Felcsúté
Korábban is többször írtunk már róla, hogy a Felcsút mennyire domináns a tao-rendszeren belül, az utólagos módosítgatások pedig még inkább ráerősítettek erre. Az alapítvány mindennel együtt már több mint 29 milliárd forintnyi közpénzhez jutott a tao-támogatási rendszernek köszönhetően. Egészen pontosan 28,85 milliárd forintot utaltak az államkassza helyett Mészáros Lőrinc alapítványának a profitjuk után fizetendő adóból különböző, nem ritkán kormányközeli vállalatok.
Az ezres nagyságrendű futballcsapathoz áramló tao-pénznek nagyjából a nyolcada került Felcsútra, de az összes jogosult sportágat figyelembe véve is nagyjából 5 százalékos a FUNA részesedése az eddigi tao-támogatáson belül. Összehasonlításképpen, 2018-ban a kormány ennél kicsit kevesebb pénzt szánt a védőnői szolgáltatásra, illetve anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre.
Közélet
Csak látszólag sikerült megkerülnie az uniós pénzek letiltását a győri egyetemnek
Bár az egyetem a Horizont Európa programon keresztül pályázott, mégis a magyar költségvetés állja a több mint 100 millió forintos kutatásokat.
Nem biztos, hogy jó ötlet levetett svájci vonatokat rálőcsölni a MÁV-ra
Annyiba kerülhet a használt járművek honosítása, mint a vételára, és nem is motorvonatokra lenne leginkább szüksége az állami vasúttársaságnak.
Luxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegért
Drágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.
Fontos
Óriásit nőtt tavaly a BYD értékesítése, de így is a Toyota adta el a legtöbb autót
Az értékesítés csúcstartói még a hagyományos autógyártók, de kérdés, meddig marad ez így. Az elektromos szegmensben a BYD lényegében beérte a Teslát.
Bármeddig nőhet a NER-es kis gömböc, jöhetnek a még nagyobb jachtok
Az elmúlt években anélkül kebelezte be versenytársait a legnagyobb NER-es építőcég, hogy a versenyhivatal okot látott volna részletes vizsgálatra.
Csak a gyenge forintról nem beszél a kormány, amikor a tejdrágulás felelősét keresi
Megint a boltosokat venné elő a kormány, de az adatok nem igazolják, hogy érdemben növelték volna árrésüket, és ezért lenne drágább a tej vagy a sajt.
