Egy olyan listán tűnt fel egy magyar focicsapat az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) üzleti kiadványában, ahol valószínűleg senki nem várta volna, hogy valaha megtörténhet ez. A szervezet napokban kiadott jelentésében (pdf) ugyanis a Felcsút bekerült Európa húsz legtöbb nyereséget termelő együttese közé.
Barcelona, Dortmund, Ajax? Na persze
Az 1812 főt számláló Fejér megyei település „klubja”, amely tavaly a hetedik helyen végzett a magyar élvonalban közvetlenül a hatszázezres Lipcse a német bajnokságban tavaly bronzérmes Red Bull által birtokolt csapatát előzi a listán. Mindezt úgy, hogy az üzemi eredmények alapján összeállított húszas listán nincs rajta például a közel 700 millió euróból élő Barcelona, a tavalyi Bajnokok Ligája elődöntős Ajax, vagy éppen a jellemzően elég jól gazdálkodó Borussia Dortmund*Az adózott eredmény alapján összeállított listán utóbbi már szerepel, épp az azon 18. helyen álló Felcsútot előzi..
Már önmagában ez is meglepő, de van egy rangsor, amiben még előrébb végzett a Felcsút. Az üzemi nyereség mértékét a bevételhez viszonyító mutatóban ugyanis konkrétan elsők a húszas listán. Méghozzá nagyon magasan: a magyar csapat profitmarzsa duplája a Manchester Unitedénak, és majdnem másfélszerese az ebből a szempontból második helyen álló, tavalyi BL-döntős Tottenham Hotspurnél mértnek*Az adózott nyereség alapján összeállított listán csak a harmadik legmagasabb profitmarzs a Felcsúté, de itt több esetben elég látványosan egyedi tételek torzítják a számokat..
Más kérdés, hogy épp a Felcsút furcsa feltűnése mutat rá az UEFA kiadványának módszertani problémáira. A lista szerint ugyanis a Felcsút 29 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10 milliárd forintos üzemi eredményt produkált. A gond csak az, hogy a magyar futballcsapatok közül nemhogy nyereségből, de még bevételből is csak egynek jött össze ennyi 2018-ban, és az is hatalmas rekordnak számított.
Egy másik Felcsút
Tavalyelőtt a Fehérvár FC Kft. ért el – jórészt a sikeres nemzetközi kupaszereplésnek köszönhetően – 10,2 milliárdos árbevételt, amit további 900 millióval egyéb bevételek is megdobtak. Ez viszont a rohamosan gazdagodó magyar labdarúgó élvonalban is kiugró. Összehasonlításképpen korábban a Fradi volt a rekorder 5,4 milliárdos összesített bevétellel, 2012-ben pedig a teljes – akkor még 16 csapatos – futballélvonal együttes bevétele volt annyi, mint most a Fehérváré.
A Fehérvárt messze lemaradva követték a többiek, a felcsúti élvonalbeli csapatot fenntartó Puskás FC Kft. forgalma például 3,7 milliárd volt. Ezt jelentős részben el is költötték: a vállalat 100 milliós nyereséget mutatott ki 2018-ban. Azaz az UEFA által rögzített összeg mindössze 1 százalékát.
A magyarázat a jelentős eltérésre szinte biztosan az, hogy az európai szövetség nem a Puskás FC Kft. számait nézte, hanem az azzal szimbiózisban élő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt fociakadémiáét. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis tényleg ilyen nagyságrendű nyereséget produkált 2018-ban, a profitmarzs pedig még magasabb is volt annál, amit az UEFA mért. Mindez jelentős részben a tao-támogatásoknak köszönhető, tehát annak, hogy számos, nem ritkán kormányközeli cég az államkassza helyett az alapítványnak utalta a saját sokszor állami megrendelésekből származó nyeresége után fizetendő adót.
Más kérdés, hogy az így képződött 9 milliárdos profit nem tornyosul ott az akadémia valamelyik raktárában, és valójában csak számviteli okok miatt létezik. A bevételek nagy részét ugyanis különböző nagyértékű berendezések, műszerek vásárlására, ingatlanok építésére költötték, ezek viszont – ahogy ezt ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk – nem abban az évben jelentkeznek ráfordításként, amikor ténylegesen elköltik rá a pénzt, hanem a későbbiekben.
Honnan van a pénz?
Mindez azért érdekes, mert, ha az UEFA az összes többi kimutatásánál az alapítvány bevételeivel számolt, akkor ez a teljes ligaszintű bevételeket is eltorzíthatja. A trendeken ugyan valószínűleg nem változtat, hiszen az elég jól látszik, hogy a felcsúti akadémia nélkül is ömlik a pénz és elsősorban a közpénz a magyar élvonalbeli csapatokhoz, de az adatok pontosságát megkérdőjelezheti.
Persze az európai szövetséget nehéz emiatt kritizálni, hiszen így is elég sokat kihoztak a magyar adatokból ahhoz képest, hogy a csapatokat fenntartó cégek mennyire eltérő, illetve nem ritkán hiányos beszámolókat tesznek közzé*Lehet, hogy az UEFA számára szolgáltattak adatokat.. Mindenesetre az elég érdekes, hogy a szövetség kimutatása szerint a kazah mellett kizárólag a magyar élvonalbeli futballcsapatoknak nincs bevétele közvetítési jogokból, miközben az állami média éves szinten közel 4 milliárd forinttal támogatja így a hazai labdarúgást. Ahogy az is furcsa, hogy a magyar liga összes bevételének közel fele valamilyen nem nevesített forrásból származik.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
