Egy olyan listán tűnt fel egy magyar focicsapat az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) üzleti kiadványában, ahol valószínűleg senki nem várta volna, hogy valaha megtörténhet ez. A szervezet napokban kiadott jelentésében (pdf) ugyanis a Felcsút bekerült Európa húsz legtöbb nyereséget termelő együttese közé.
Barcelona, Dortmund, Ajax? Na persze
Az 1812 főt számláló Fejér megyei település „klubja”, amely tavaly a hetedik helyen végzett a magyar élvonalban közvetlenül a hatszázezres Lipcse a német bajnokságban tavaly bronzérmes Red Bull által birtokolt csapatát előzi a listán. Mindezt úgy, hogy az üzemi eredmények alapján összeállított húszas listán nincs rajta például a közel 700 millió euróból élő Barcelona, a tavalyi Bajnokok Ligája elődöntős Ajax, vagy éppen a jellemzően elég jól gazdálkodó Borussia Dortmund*Az adózott eredmény alapján összeállított listán utóbbi már szerepel, épp az azon 18. helyen álló Felcsútot előzi..
Már önmagában ez is meglepő, de van egy rangsor, amiben még előrébb végzett a Felcsút. Az üzemi nyereség mértékét a bevételhez viszonyító mutatóban ugyanis konkrétan elsők a húszas listán. Méghozzá nagyon magasan: a magyar csapat profitmarzsa duplája a Manchester Unitedénak, és majdnem másfélszerese az ebből a szempontból második helyen álló, tavalyi BL-döntős Tottenham Hotspurnél mértnek*Az adózott nyereség alapján összeállított listán csak a harmadik legmagasabb profitmarzs a Felcsúté, de itt több esetben elég látványosan egyedi tételek torzítják a számokat..
Más kérdés, hogy épp a Felcsút furcsa feltűnése mutat rá az UEFA kiadványának módszertani problémáira. A lista szerint ugyanis a Felcsút 29 millió eurós, azaz jelenlegi árfolyamon közel 10 milliárd forintos üzemi eredményt produkált. A gond csak az, hogy a magyar futballcsapatok közül nemhogy nyereségből, de még bevételből is csak egynek jött össze ennyi 2018-ban, és az is hatalmas rekordnak számított.
Egy másik Felcsút
Tavalyelőtt a Fehérvár FC Kft. ért el – jórészt a sikeres nemzetközi kupaszereplésnek köszönhetően – 10,2 milliárdos árbevételt, amit további 900 millióval egyéb bevételek is megdobtak. Ez viszont a rohamosan gazdagodó magyar labdarúgó élvonalban is kiugró. Összehasonlításképpen korábban a Fradi volt a rekorder 5,4 milliárdos összesített bevétellel, 2012-ben pedig a teljes – akkor még 16 csapatos – futballélvonal együttes bevétele volt annyi, mint most a Fehérváré.
A Fehérvárt messze lemaradva követték a többiek, a felcsúti élvonalbeli csapatot fenntartó Puskás FC Kft. forgalma például 3,7 milliárd volt. Ezt jelentős részben el is költötték: a vállalat 100 milliós nyereséget mutatott ki 2018-ban. Azaz az UEFA által rögzített összeg mindössze 1 százalékát.
A magyarázat a jelentős eltérésre szinte biztosan az, hogy az európai szövetség nem a Puskás FC Kft. számait nézte, hanem az azzal szimbiózisban élő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt fociakadémiáét. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis tényleg ilyen nagyságrendű nyereséget produkált 2018-ban, a profitmarzs pedig még magasabb is volt annál, amit az UEFA mért. Mindez jelentős részben a tao-támogatásoknak köszönhető, tehát annak, hogy számos, nem ritkán kormányközeli cég az államkassza helyett az alapítványnak utalta a saját sokszor állami megrendelésekből származó nyeresége után fizetendő adót.
Más kérdés, hogy az így képződött 9 milliárdos profit nem tornyosul ott az akadémia valamelyik raktárában, és valójában csak számviteli okok miatt létezik. A bevételek nagy részét ugyanis különböző nagyértékű berendezések, műszerek vásárlására, ingatlanok építésére költötték, ezek viszont – ahogy ezt ebben a cikkben részletesen elmagyaráztuk – nem abban az évben jelentkeznek ráfordításként, amikor ténylegesen elköltik rá a pénzt, hanem a későbbiekben.
Honnan van a pénz?
Mindez azért érdekes, mert, ha az UEFA az összes többi kimutatásánál az alapítvány bevételeivel számolt, akkor ez a teljes ligaszintű bevételeket is eltorzíthatja. A trendeken ugyan valószínűleg nem változtat, hiszen az elég jól látszik, hogy a felcsúti akadémia nélkül is ömlik a pénz és elsősorban a közpénz a magyar élvonalbeli csapatokhoz, de az adatok pontosságát megkérdőjelezheti.
Persze az európai szövetséget nehéz emiatt kritizálni, hiszen így is elég sokat kihoztak a magyar adatokból ahhoz képest, hogy a csapatokat fenntartó cégek mennyire eltérő, illetve nem ritkán hiányos beszámolókat tesznek közzé*Lehet, hogy az UEFA számára szolgáltattak adatokat.. Mindenesetre az elég érdekes, hogy a szövetség kimutatása szerint a kazah mellett kizárólag a magyar élvonalbeli futballcsapatoknak nincs bevétele közvetítési jogokból, miközben az állami média éves szinten közel 4 milliárd forinttal támogatja így a hazai labdarúgást. Ahogy az is furcsa, hogy a magyar liga összes bevételének közel fele valamilyen nem nevesített forrásból származik.
