Több profitot csinált 2018-ban a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, mint az évi 300 milliárdos forgalmat bonyolító Auchan bármikor 2012 és 2017 között, vagy a legnagyobb hazai sportszer-kiskereskedelmi lánc, a Dechatlon ugyanebben az öt évben összesen. A múlt hét elején az Mfor számolt be róla, hogy az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány 13 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el, ennek jelentős része, 8,8 milliárd pedig meg is maradt profitként.
A nyereség azonban ezúttal több okból sem azt jelenti, hogy év végén Mészáros Lőrinc ennyit vehet ki egy hozzá köthető szervezet kasszájából. Egyrészt a FUNA – mivel nonprofit alapítvány – nem fizethet osztalékot, igazából nem is lenne kinek, mivel tulajdonosa sincs. Másrészt a nyereség nincs a felcsúti fociakadémiát fenntartó FUNA kasszájában, a pénzt rég elköltötték. A profit – az elköltött bevétel ellenére – a számvitel sajátosságai miatt létezik, és hosszú évek alatt szépen az alapítvány könyveiből is eltűnik majd.
A hatalmas nyereségre a magyarázat egy szóval az értékcsökkenés. Kicsit részletesebben kifejtve pedig az, hogy egy cég vagy bármilyen más
gazdálkodó szervezet profitját a számvitel szabályai szerint nem feltétlenül csökkenti az, hogy pénzt költ.
A számvitel ugyanis megkülönbözteti a költség, a kiadás és a ráfordítás fogalmait. A nyereség számítása szempontjából utóbbi fontos: az eredményt (ami ugye lehet negatív és pozitív, azaz nyereség és veszteség is) leegyszerűsítve úgy számoljuk, hogy a bevételekből kivonjuk a ráfordításokat. Ráfordítás azonban nem mindig az, amire a cég pénzt költ*azaz nem azonos a kiadással..
A nyereség egyik forrása, a Pancho Aréna
A legáltalánosabb példa erre pont az, ami a FUNA-nál is magyarázza a brutális profitot: a nagyértékű berendezések, műszerek vásárlása, ingatlanok beszerzése és építése. Az olyan eszközök költségét, amelyeket tartósan használ egy gazdálkodó szervezet*ezeket befektetett eszközöknek hívjuk jellemzően nem azonnal számolják el ráfordításként, hanem évek alatt úgynevezett értékcsökkenésként, vagy más néven amortizációként. Magyarul az ezekre elköltött pénz nem a vásárlás évében csökkenti a teljes összeggel a nyereséget, hanem több éven keresztül mindig a vételár egy részével.
Az az adott eszköztől függ, hogy mennyivel. Az ingatlanoknál például jellemzően 2 százalékos amortizációs kulcsot használnak, a járműveknél 20*azaz öt év alatt írják le a kifizetett árat. kisebb értékű berendezéseknél pedig leggyakrabban a beszerzési ár 33 vagy 50 százalékát számolják el egy évben ráfordításként. A FUNA által a közelmúltban vásárolt dolgok közül valószínűleg az utóbbi körbe tartoznak például a kezelőágyak, a laktátmérő készülékek vagy éppen az antigravitációs futópad.
Ha például egy cégnek van 100 millió forint bevétele, és az adott évben 100 millió forintot költ bérekre illetve a termeléséhez szükséges anyagok vásárlására, akkor nulla lesz a profitja. Ha viszont csak 50 milliót fordít bérekre és anyagokra, további 50 milliót pedig egy csarnok építésére, akkor hiába költött ugyanúgy 100 millió forintot, mint az előző esetben, az ottani nullával szemben 49 milliós nyereséget fog kimutatni. Az anyag és a bérköltség ugyanis itt is egy az egyben csökkenti a nyereséget, az ingatlanra szánt pénznek azonban csak a 2 százalékát, tehát 1 millió forintot számolhat el ráfordításként*Azaz értékcsökkenésként. Érdemes megjegyezni, hogy itt az is számít, hogy éven belül mikor került be a cég könyveibe az ingatlan, az amortizációt ugyanis időarányosan számolják el, de most az egyszerűség kedvéért ezt figyelmen kívül hagytuk..
A felcsúti fociakadémia pedig bevételei nagyon nagy részét ilyen eszközök vásárlására, illetve ingatlanok építésére fordította. A FUNA-nak a legtöbb bevétele a tao-támogatási rendszerből származik, azaz abból, hogy nyereséges – jellemzően kormányközeli – cégek nem az államkasszába, hanem nekik utalják át a profitjuk után fizetendő adót. Az alapítvány a rendszer bevezetése óta több mint 23 milliárd forintnyi pénzt szedett össze így.
Ahhoz azonban, hogy ilyen támogatást kaphasson, le kell adnia egy sportfejlesztési programot, amiben részletesen kifejti, hogy mire kéri a pénzt. A felcsúti alapítvány az elmúlt hat évben összesen 17,4 milliárd forintot szánt részben taó-ból finanszírozott ingatlanfejlesztésre, és további majdnem 3 milliárdot egyéb tárgyi eszközök beszerzésére*A támogatásból a beruházásoknak csak a 70 százalékát lehet fedezni, 30 százalékot máshonnan kell előteremtenie az érintett sportszervezetnek.. Sőt, utóbbi valószínűleg ennél is nagyobb összeg, mivel az utánpótlás-nevelésre kért támogatás egy részét is különböző eszközökre költötték. Ebben ráadásul a 3,8 milliárd forintból épített Pancho Aréna nincs is benne, mivel arra még 2011 és 2013 között kértek pénzt, a FUNA 6-7 évvel ezelőtti fejlesztési programjai pedig már nem érhetőek el.
Ennek eredményeként 2018 végére a 29 milliárd forintot is meghaladta az alapítvány befektetett eszköz-állománya. Azaz lényegében ez az a pénz, amit már elköltöttek, de teljes egészében még nem számoltak el ráfordításként, és így nem is csökkentette a nyereséget. Ráadásul – bár a beszámolójában a FUNA ezt nem részletezi, de – az ilyen eszközök nagy része egész biztosan ingatlan, aminek ugye egy évben csak 2 százalékát írhatják le. A számításaink szerint nagyságrendileg 1-1,5 milliárd forintjuk lehet egyéb eszközökben, azaz durván 28 milliárd forint áll stadionban, sportcsarnokban és a környező infrastruktúrában Felcsúton.
Mindez egyébként azt is jelenti, hogy ha a FUNA mostantól felhagyna minden tevékenységgel, és nem lenne semmilyen bevétele és kiadása, akkor is évi százmilliós, sőt eleinte inkább milliárdos nagyságrendű veszteséget mutatna ki a jövőben még hosszú éveken keresztül. Az értékcsökkenés számításaink szerint az idén 1-1,2 milliárd forinttal vetheti vissza az eredményt*Azaz bevételek és egyéb ráfordítások nélkül ennyi veszteségük lenne. A kisebb értékű, néhány év alatt leírható eszközök kifutása után pedig csak az ingatlanokra évi 550-600 millió forint amortizációt számolhatnak majd el Felcsúton.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
