Kevesebb embernek kellene élnie a Földön, hogy megfékezhessük a klímaváltozást
Mostanra már messze nem elég a kőolajat, a szenet és a földgázt zöld energiaforrásokkal kiváltani, hanem további drasztikus lépésekre van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez. A Bloomberg cikkében egy világszerte több mint 11 ezer tudós (közöttük számos magyar szakértő) által jegyzett tanulmányt idézve olvashatjuk:
a klímaváltozás ellenében már csak akkor léphetünk fel hatékonyan, ha az emberiség lélekszáma csökken.
A szakértők meglehetősen kemény hangvételű írásában számos aggasztó, igaz, mostanra közismertté vált tendenciára hívják fel újra a figyelmet, mint például a földfelszín átlaghőmérsékletének az elmúlt 40 év során tapasztalt 0,7 Celsius-fokos emelkedése, az északi-sarkvidéki jégtakaró évtizedenként 12 százalékos területvesztése vagy az üvegházhatású gázkibocsátás szintén évtizedenként mért 18 százalékos növekedése. A környezet megváltozása – többek között az okozott lakhatási és élelmezési válságok miatt – az energiaellátáson felül számos más területen is éles fordulatot indokol. A tudomány álláspontja szerint most már a népességpolitikájukat is kénytelenek felülvizsgálni a kormányok.
Az idézett tényadatok mellett növeli a népességkorlátozás szükségességére vonatkozó állítások súlyát, hogy a klímakutatók már a hetvenes években előrejelezték a mára szó szerint égetővé vált problémát, a globális felmelegedést. A prognózisokon túl számos megoldási javaslatot és akciótervet is kidolgoztak a szakemberek, azonban a politika a környezetvédelem helyett világszerte a gazdaság növekedését helyezte előtérbe. Az éghajlat alakulása viszont a kutatókat igazolta, akik pedig mára vészhelyzet közeli állapotról beszélnek, amit a tétlenséggel elvesztegetett idő múltán csak a korábban szorgalmazott intézkedéseknél jóval drámaibb lépésekkel lehet elkerülni.
A tudósok szerint ugyanakkor némi bizakodásra ad okot, hogy a kormányzatok végre egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra, miközben növekszik a társadalom környezettudatossága, és az üzleti életben is mind fontosabb szemponttá válik a gazdasági tevékenységgel járó károsanyag-kibocsátás csökkentése.
Közélet
A lerontott 2025-ös várakozásokra alapozva beterjesztik a 2026-os költségvetést
Továbbra is optimistább a piacnál a kormány, az extraprofitadót nem vezetik ki.
Egyre többen látják úgy, hogy már a 2 százalékot sem éri el idén a magyar gazdasági növekedés
Elmaradt az év elejére beharangozott fordulat, ráadásul a kereskedelmi háború és a választások előtti költségvetési kiköltekezés is kockázatot jelent.
Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát
Ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne. De úgy tűnik, nem veszi.
Fontos
Hol van az a pont, amely felett a vámháborúnak már nincs értelme?
Amerika a potenciális recesszió mellé bizalmi és tőkepiaci válságot rakott a saját nyakába, ezzel a feltörekvő piacok közé árazta be magát.
Idegesek a befektetők, Argentína lesz az Egyesült Államokból?
Sok évtizedes bizalmat kezdett ki Donald Trump kaotikus gazdaságpolitikája, aminek következményeit Magyarországon is érezhetjük.
Tele vannak a raktárak eladatlan hússal és tejjel, és ez nagyon sokba fog kerülni
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.
