Kevesebb embernek kellene élnie a Földön, hogy megfékezhessük a klímaváltozást
Mostanra már messze nem elég a kőolajat, a szenet és a földgázt zöld energiaforrásokkal kiváltani, hanem további drasztikus lépésekre van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez. A Bloomberg cikkében egy világszerte több mint 11 ezer tudós (közöttük számos magyar szakértő) által jegyzett tanulmányt idézve olvashatjuk:
a klímaváltozás ellenében már csak akkor léphetünk fel hatékonyan, ha az emberiség lélekszáma csökken.
A szakértők meglehetősen kemény hangvételű írásában számos aggasztó, igaz, mostanra közismertté vált tendenciára hívják fel újra a figyelmet, mint például a földfelszín átlaghőmérsékletének az elmúlt 40 év során tapasztalt 0,7 Celsius-fokos emelkedése, az északi-sarkvidéki jégtakaró évtizedenként 12 százalékos területvesztése vagy az üvegházhatású gázkibocsátás szintén évtizedenként mért 18 százalékos növekedése. A környezet megváltozása – többek között az okozott lakhatási és élelmezési válságok miatt – az energiaellátáson felül számos más területen is éles fordulatot indokol. A tudomány álláspontja szerint most már a népességpolitikájukat is kénytelenek felülvizsgálni a kormányok.
Az idézett tényadatok mellett növeli a népességkorlátozás szükségességére vonatkozó állítások súlyát, hogy a klímakutatók már a hetvenes években előrejelezték a mára szó szerint égetővé vált problémát, a globális felmelegedést. A prognózisokon túl számos megoldási javaslatot és akciótervet is kidolgoztak a szakemberek, azonban a politika a környezetvédelem helyett világszerte a gazdaság növekedését helyezte előtérbe. Az éghajlat alakulása viszont a kutatókat igazolta, akik pedig mára vészhelyzet közeli állapotról beszélnek, amit a tétlenséggel elvesztegetett idő múltán csak a korábban szorgalmazott intézkedéseknél jóval drámaibb lépésekkel lehet elkerülni.
A tudósok szerint ugyanakkor némi bizakodásra ad okot, hogy a kormányzatok végre egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra, miközben növekszik a társadalom környezettudatossága, és az üzleti életben is mind fontosabb szemponttá válik a gazdasági tevékenységgel járó károsanyag-kibocsátás csökkentése.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
